Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Palesztina gyakorlatilag már 2014 novemberében, nem sokkal a kelet-ukrajnai háború kitörését követően kifejtette határozott álláspontját az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben, amikor Mohammed Qasem Al-Asaad kijevi nagykövet egy interjú során világosan rögzítette, hogy „támogatják Ukrajna területi integritását, és hiszik, hogy a Donbász Ukrajna része volt, van és lesz is".
Qasem Al-Asaad emellett azt is hangsúlyozta, hogy: „büszkék az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokra (Ukrajna a palesztin piac vezető élelmiszer- és mezőgazdasági exportőre - a szerk.), és remélik, hogy ezek egyre jobbak és jobbak lesznek a különböző területeken", majd hozzátette, hogy „folyamatban van az Ukrajnával folytatott együttműködés javítása".
A jó viszony és a nyílt támogatás természetesen nem véletlen. Elég csak arra gondolni, hogy
Ukrajna egészen 2020-ig - gyakorlatilag egyetlen európai országként - tagja volt az ENSZ "palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak gyakorlásával foglalkozó" bizottságának (CEIRPP), amelyben támogatta - a sokak megítélése szerint - Izrael-ellenes határozatokat.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a bizottság résztvevői között megtalálható többek között a jelenlegi helyzetben Palesztina mellett nyíltan kiálló Afganisztán és Pakisztán is.
David Harris, a zsidó nép globális érdekvédelmi szervezete, az American Jewish Committee (AJC) vezérigazgatója szerint:
a CEIRPP semmit sem tesz az izraeli-palesztin béke előmozdítása vagy a palesztinok életkörülményeinek javítása érdekében. Éppen ellenkezőleg. Létezése csak arra szolgál, hogy állandósítsa a konfliktust, és meggyőzze a palesztinokat, hogy kerüljék a tárgyalóasztalt Izraellel.
Bár Palesztina a 2022-ben kirobbanó orosz-ukrán háború kapcsán már óvatosabb pozíciót foglalt el, és valamelyest hátrébb lépett Ukrajna nyílt támogatásától, de a hivatalos álláspontjában továbbra is hangsúlyozta, hogy "mindkét féllel fent kívánja tartani a jó kapcsolatokat".
A kérdésben a társadalom is erősen megosztott volt. Míg a palesztin értelmiségiek úgy vélték, hogy a palesztinoknak, akik mindig „panaszkodnak" az izraeli megszállásról és vérontásról, valamint saját önrendelkezési és szuverenitási vágyukról, nem szabad elárulniuk ezeket az értékeket, éppen ezért a palesztin vezetésnek ki kellene fejeznie Ukrajna melletti kiállását. Addig a palesztin tisztviselők azon - a hétvége sajnálatos eseményei folytán új értelmet nyert - véleményen voltak, hogy az ukrajnai háború árt az ügyüknek azzal, hogy átirányítja róluk a nemzetközi figyelmet.
A Volodimir Zelenszkij vezette ukrán kormány azonban a visszafogottabb palesztin álláspont ellenére is folytatta palesztinbarát (és Izrael-ellenes) külpolitikáját.
2022 novemberében az ENSZ Közgyűlés Különleges Politikai és Dekolonizációs Bizottsága (Special Political and Decolonization Committee) elfogadta azt a határozattervezetet, amely felszólította a Nemzetközi Bíróságot, hogy sürgősen adjon ki véleményt, mivel - a tervezet szerint - Izrael megsérti a palesztinok önrendelkezési jogát "az 1967 óta fennhatósága alá került palesztin területek elhúzódó megszállásával, betelepítésével és annektálásával, beleértve Jeruzsálem szent városa demográfiai összetételének, jellegének és státuszának megváltoztatására irányuló intézkedéseket, valamint a kapcsolódó diszkriminatív jogszabályokat".
Az intézkedést Izrael hevesen ellenezte: a szavazás előtt Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta az ENSZ-tagországoknak, hogy választhatnak, támogatják-e a tárgyalásokat, vagy "cinkosok lesznek a megbékélés minden reményének elpusztításában" és az izraeli-palesztin konfliktusállandósításában.
Ukrajna - a nyugati országokkal ellentétben - ennek ellenére megszavazta a palesztin érdekeket kiszolgáló határozattervezetet,
amelyért Palesztina ENSZ-nagykövete, Rijád Manszúr köszönetét fejezte ki, majd hozzátette, hogy "eljön majd egy nap, amikor népe kiviszi Palesztina zászlaját a jeruzsálemi templomok fölé".
Zelenszkij ráadásul Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is megzsarolta, jelezve számára, hogy csak akkor hajlandó az Izrael által antiszemitának tekintett határozat ellen szavazni vagy tartózkodni az év végi közgyűlési zárószavazáson, ha az izraeli vezetés megváltoztatja korábbi politikáját és biztosítja Ukrajnának az általa régóta követelt Vaskupola légvédelmi rendszereket.
Ismert tény, hogy Ukrajna folyamatos nyomás alatt tartotta Izraelt, hogy elnyerje annak fegyveres támogatását, azonban a zsidó állam pragmatikus okoknál fogva - egyrészt nem akart belesodródni a konfliktusba, különös tekintettel arra, hogy Oroszország ténylegesen ellenőrzése alatt tartja a szomszédos Szíria jelentős területeit, másrészt magának Izraelnek is szüksége volt a hadieszközökre, hogy megvédje magát például a Gázai övezetet uraló Hamász terroristáktól - visszautasította az ukrán igényeket.
A teljesen érthető indokok ellenére, Ukrajna kommunikációs hadjárat indított Izraellel szemben, „oroszpártinak" bélyegezve a zsidó államot.
Izrael ugyan nem, a Nyugat viszont öntötte a fegyvereket a háborúba, annak ellenére, hogy szakértők - köztük magas beosztású izraeli tisztek - már régóta arra figyelmeztettek, hogy fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a haditámogatások illetéktelen kezekbe (pl. a Hamász) kerülhetnek, egyebek mellett az ukrajnai korrupció és feketekereskedelem következtében. Az aggodalmakat az amerikai tisztviselők mindannyiszor eljelentéktelenítették, azt hangsúlyozva, hogy Kijev intézkedései a fegyveráramlások megakadályozására sikeresek. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője egyenesen úgy fogalmazott, hogy
Ukrajna kormánya megmutatta, hogy komolyan veszi a fegyverek védelmének felelősségét. [...] Továbbra is rendkívüli együttműködést és átláthatóságot biztosít. Nincs semmilyen hiteles bizonyíték, amely jelenleg az Egyesült Államok által adományozott fegyverek Ukrajna általi tiltott eltérítésére vonatkozna.
Mindezt kiegészítve azzal, hogy az aggodalmakat Oroszország gerjeszti, amely "szorgalmazza a félretájékoztatást Ukrajna állítólagos tiltott fegyvereltérítésével, hogy lejárassa Kijev hitelét, és elriassza az Ukrajnának nyújtott erőteljes nemzetközi támogatást".
Ezzel szemben mégis a kelet-európai országnak adományozott nyugati fegyverek bukkannak fel az Izraelt megtámadó Hamász birtokában.
Az X-en (korábban Twitter) még egy videó is terjed, amelyen egy palesztin katona köszönetét fejezi ki a - nagy valószínűség szerint - Ukrajnából származó, amerikai gyártmányú fegyverekért.
Mindent összevetve, a fenti körülmények erősítik azokat a hangokat, miszerint Ukrajna külpolitikájában nem csupán a palesztinpárti, hanem ezzel párhuzamosan Izraelre nézve rendkívül hátrányos elemek is megfigyelhetők. Éppen ezért egyes vélemények szerint nem alaptalan az a felvetés, hogy Zelenszkij azzal, hogy például nem hajlandó az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal együtt szavazni az Izrael-ellenes (palesztin érdekeket kiszolgáló) ENSZ-határozatok ellen, az ukrán közvéleménynek, pontosabban a helyi nacionalizmus és antiszemitizmus közötti szoros történelmi kapcsolatra akar játszani, amelyből Ukrajnának a mai napig sem sikerült teljesen kilábalnia.
Ennek egyik bizonyítéka az ukrán parlament év eleji "performansza" is, amely során a második világháborúban a náci Németországgal szövetséges ukrán ultranacionalista Sztepan Bandera születésének 114. évfordulóján idézeteket tett közzé a lengyelek és zsidók lemészárlásáért felelős cselekmények szervezőjétől.
