Elképesztő botrány: lelepleződött a német választási csalás

A 2021-es választáson történt törvénytelenségek és szabálytalanságok, visszaélések miatt a német Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Berlin egyes részein – a választókerületek ötödében - meg kell ismételni a választást. Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy számos ponton befolyásolták a szavazás kimenetelét – olyan formában, ahogy egy demokratikus, uniós államban példa nélkül áll. Mindez abban a Németországban történt, amelynek vezetői előszeretettel vádolnak más tagállamokat antidemokratikus kormányzással.

Szándékosan tartották távol a szavazókat az urnáktól a 2021. szeptemberi választáson Berlinben. A kaotikus állapotok miatt sokan nem tudták leadni voksukat a szavazóhelyiségekben kígyózó hosszú sorok, a várakozási idő miatt. A szavazás napján

• hiány volt szavazólapokból, emiatt feltorlódtak a szavazni szándékozók
• összeomlott a közlekedés, miután Berlinben ugyanazon a napon bonyolították le az országos, a regionális és a helyi önkormányzati választást, továbbá egy helyi népszavazást is
• ...ha pedig ez nem lett volna elég, rászabadítottak egy maratoni futóversenyt is a városra, számos útlezárással.

A nyilvánvalóan befolyásolt választás eredményeképpen a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) alkotta koalíció alakíthatott kormányt a Bundestagban. A mérleg nyelve azonban az elmúlt időszakban az ellenzékbe szorult pártok felé billen: a szavazók bizalma sokkal inkább a konzervatívok felé fordult.

Olaf Scholz német kancellár Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) uniója még népszerűbb lett, hasonlóan az Alternatíva Németországért (AfD) párthoz.

A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU támogatottsága 32 százalékos, az AfD támogatottsága pedig 23 százalékos. A harmadik helyet Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) foglalja el mindössze 14 százalékos támogatottsággal.

Ha most tartanának választásokat,

a berlini jelzőlámpa-koalíciónak nem lenne többsége

– összegezte a fentieket Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A tervek szerint az új voksolásra 2024. február 11-én fog sor kerülni.

A jelenleg ellenzékben lévő konzervatív pártok már korábban az alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy szélesebb körben rendelje el a választás megismétlését – erre került sor most, több mint 2 évvel a választás után.

Mindez a választási befolyásolás - amely két év elteltével nyert bizonyítást - abban a Németországban történt, amelynek jelenlegi vezetői - köztük Olaf Scholz kancellár - előszeretettel vádolnak más EU-s tagállamokat antidemokratikus berendezkedéssel.