Jómagam februárban Ukrajnába utazom, és újabb szállítmányokat fogunk átadni: mintegy negyven SCALP rakétát és több száz bombát – mondta a köztársasági elnök a párizsi hivatalában, mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Macron jelezte, hogy
Franciaország egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik Kijevvel, hasonlón ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra.
Hozzátette, hogy Franciaországnak és az Európai Uniónak az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék Oroszországot győzni.
Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne
– hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy nem szabad az emberekre koncentrálni.
„Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából" – mondta a francia elnök. „De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés" – tette hozzá.
Macron kitért arra is, hogy
Franciaország úgy döntött: nem csatlakozik a jemeni húszik elleni amerikai-brit csapásokhoz, hogy elkerüljön mindenfajta eszkalációt a térségben.
A húszi lázadók tavaly november óta rendszeresen vesznek célba kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, a globális tengeri szállítmányozás egyik kulcsfontosságú útvonalán, állításuk szerint azért, hogy megtorolják Izraelnek a Gázai övezet ellen indított hadműveletét. Múlt hét végén az amerikai és brit erők csapásokat mértek a lázadókra, amire azok válaszul rakétával eltaláltak hétfőn egy amerikai teherhajót, tovább élezve ezzel a konfliktust.
Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben.
„Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságára nézve" – mondta.