Szívbarát asztaltársaságban

A helyes táplálkozás az egészséges életmód egyik alappillére; segít megőrizni az állóképességet, az életkedvet, valamint lassítja az öregedést. Ennek sajnos az ellenkezője is igaz: a helytelen táplálkozás nagy károkat okozhat a szervezetben, elhízáshoz, hiányállapotokhoz és betegségek kialakulásához vezethet. Éppen ezért étrendünk összeállításánál ne hagyatkozzunk kizárólag az étvágyunkra.

A sokat emlegetett zsírok

Az élelmiszerek közül talán a zsiradékok a legvitatottabb és a leginkább tanulmányozott csoport. Nap mint nap sokat hallunk a zsírok ártalmasságáról, veszélyességéről, betegségek kialakulásában játszott szerepéről. Ha túl sok káros zsírt fogyasztunk, elhízás alakul ki, amelyhez gyakran párosul cukorbetegség, magas vérnyomás és a vérzsírok szintjének emelkedése.
A fentiek miatt a zsiradékokat sokan legszívesebben teljesen elhagynák az étrendjükből, pedig a szervezet számára bizonyos zsírmennyiség nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz.

Szívünk ellenségei a telített zsírsavak, melyek elsősorban állati eredetűek, mint a disznózsír és a vaj. Rejtett zsírok formájában a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben megtalálhatók. Ezek a zsírok energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket (érelmeszesedés), és növelik a koleszterinszintet.

Szívünk barátai a telítetlen zsírsavak. Csoportjukon belül megkülönböztetjük azokat, amelyek egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A telítetlen zsírsavak, amelyek főként növényi eredetű olajokban, margarinokban fordulnak elő, a szervezetbe jutva támogatják az idegműködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét.
A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az ún. esszenciális, azaz a szervezet számára nélkülözhetetlen zsírsavak. Szervezetünk számos zsírsavat képes előállítani a táplálékkal bevitt alkotóelemekből. Az esszenciális zsírsavak azonban kivételt képeznek, ezeket ugyanis az emberi szervezet nem tudja előállítani, ezért magának a tápláléknak kell tartalmaznia. Ha nem visszük be ezeket a zsírsavakat kellő mennyiségben, az hátrányosan befolyásolja szervezetünk működését.

A magyar lakosság táplálkozási szokásait tekintve a zsiradékok aránya az összes energiabevitelből 38% (míg az ajánlott: 30%-nál kevesebb), ezen belül a telített zsírsavak aránya 12-16% (az ajánlott: 10%-nál kevesebb), a koleszterinbevitel 400-600 mg (az ajánlott 300 mg-nál kevesebb helyett). Összességében tehát a kelleténél jóval több az egészségre káros telített zsírsavat és kevés - az erekre jótékony hatású - telítetlen zsírsavat fogyasztunk.

Hogyan vigyázzunk a szívünkre?

Sütéshez, főzéshez használjunk sertés-, illetve baromfizsír helyett növényi olajat, a reggeli zsemlénkre pedig ne vajat, hanem margarint kenjünk. Ezek a változtatások apróságnak tűnnek, de szívünkkel a legkisebb törődés is csodát tesz. Ma már rendelkezésünkre áll olyan szívbarát margarin is, amelynek optimális zsírsavösszetétele hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez és ezáltal a szívkoszorúér betegségek, illetve általában az érelmeszesedés kockázatának csökkentéséhez is. Keressük az élelmiszereken a szívbarát logót, mely jelzi számunkra, hogy a választott élelem összetétele mindenben megfelel az előírásoknak.

Akiknél az érelmeszesedés vagy szívkoszorúér-betegség már kialakult, a helyes táplálkozás, illetve a koleszterincsökkentő diéta alkalmazása mindenképpen a kezelés részének, a legtöbb esetben első lépcsőjének tekinthető. Ha a folyamat előrehaladott és szükség van gyógyszeres kezelésre, a diétát akkor sem szabad abbahagyni, hiszen a diétás kezelés jelentősen növeli az esetleges gyógyszeres kezelés hatását is.