Munka, rohanás, hájkép

Vágólapra másolva!
A karrierépítés nem csak stresszel, de elhízással is jár - derült ki most egy kutatásból. Összeállítás egy-két olyan, a túlsúllyal kapcsolatos tényről, amiről eddig nemigen hallottunk.
Vágólapra másolva!

Azt hisszük, ha fiatalságunkat és életerőnket teljes mértékben kihasználva, folyamatosan húzzuk az igát, az már elegendő a boldoguláshoz és a későbbi életünk nyugalmának a megteremtéséhez. Közben nem vesszük észre, hogy karrierépítés közben csak úgy rakódnak ránk a felesleges dekák, amelyek aztán kilókká, párnákká és úszógumikká növik ki magukat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki, aki keményen dolgozik, törvényszerűen záros határidőn belül elhízik, de valóban sokan vannak, akik úgy érzik: nem képesek egyszerre munkájukban és az egészségmegőrzésben is helytállni. Egy amerikai karrier-tanácsadó cég, a Carreer Builder éves felméréséből kiderült, hogy az általuk vizsgált dolgozók 46 százaléka plusz súlyt szedett magára a mostani munkájának a kezdete óta. A Work and Health 2006 nevű kutatás adatai szerint 10 dolgozóból egy arról számolt be, hogy amióta belépett, kilenc, ötből egy pedig arról, hogy azóta 4,5 kilóval növekedett a testsúlya.

A legveszélyeztetebbek között vannak az ülőmunkát végzők: a kutatás adatai szerint a kormányzati szférában dolgozók 57, az IT-területen tevékenykedők 54 százaléka mondta a megkérdezettek között, hogy felszedett magára, amióta a mostani munkáját végzi. A könyvelők és pénzügyesek 53 százaléka nyilatkozta ugyanezt, míg a bolti eladóknak 35, a kereskedelmi területen dolgozóknak pedig a 39 százaléka.

A felmérés eredménye egyáltalán nem meglepő - áll a kutatási értékelésben -, hiszen a fejlett világra jellemző, feszített munkatempó mellett egyáltalán nincs idő például az egészséges étkezésre és a megfelelő mennyiségű mozgásra. Ráadásul a megkérdezettek 80 százaléka szerint a cégük nem biztosít a sportolásra sem megfelelő helyet, sem pedig időt, és a vállalati fitneszbérlet is ritka.

Ezzel szemben az irodaházakban egyre több az étel- és italautomata, tele előrecsomagolt, többnyire kalóriadús szendvicsekkel, csokoládékkal, csipszekkel. A Career Builder-kutatás szerint a válaszadók 12 százaléka nap mint nap étteremben eszik, és rengetegen vannak, akik a munkavégzés közben nassolnak is. A megkérdezettek egyharmada arról számolt be: munkaidőben olyan ételeket, illetve desszerteket fogyasztanak, amelyeket otthon, a saját háztartásukban nem is tartanak.

A túlevés olyan, mint a droghasználat

Egy másik, amerikai kutatás szerint az agynak azon része, amely az étvágyat kontrollálja, ugyanaz, mint amely a drogfüggő emberek drog utáni vágyát irányítja - írta a BBC.

Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara http://www.mok.hu/ (MOK) háziorvosi szekciójának a vezetője is egyetért ezzel a megállapítással. "Sokan nem tudják megállni, hogy ne egyenek. Hasonlóan, ahogy van alkohol- vagy drogfüggő ember, létezik a kényszeres evés is" - mondta.

Az amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy az eredmények ismeretében megtalálják majd a kényszeres evés "gyógymódját" a jövőben, Kertai azonban szkeptikus: szerinte ezek annyira új eredmények, hogy egyelőre lehet belőlük nagy általánosításokat levonni. "Az elhízás függőségi viszonyok nélkül is kialakulhat, sőt, ez egyre gyakoribb a fiatalok körében, ahol a kényszeresség még nem lehet komoly tényező" - nyilatkozta.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) legutóbbi - 2003-2004-es - országos egészségügyi felmérése szerint a 18 éven felüli magyar férfiak körében 60, a nőknél pedig 50 százalékra tehető a túlsúlyosak, valamint az elhízottak aránya.

Az elhízás a magyar fiatalok körében is emelkedő tendenciát mutat: az MDOSZ adatai szerint ma olyan 10-20 százalékos. Az MDOSZ elnöke, Antal Emese szerint az ülőmunkát végző emberek fizikai aktivitása nagyon minimális, és ha emellett még monoton munkát is végeznek, akkor sokkal inkább hajlamosak a nassolásra. "Fontos lenne odafigyelni arra, hogy mit nassolunk és mennyit, mert egy kis változtatással igen pozitív eredményeket lehetne elérni" - mondta az elnök.