Dr. Frigyes Júlia pszichiáter, négy gyermek édesanyja, e terület avatott szakértője. Munkacsoportjával, ami a "Hawa" nevet választotta (jelentése Éva, ugyanakkor kígyót is jelent), arra vállalkoznak, hogy a szülés után bajba jutott anyáknak segítsenek.
- Mi az oka, a kiváltója a szülés utáni depressziónak?
- Azt kell mondanom, hogy tökéletesen egzakt válasz nincs a kérdésre. A homonokat szokták felelőssé tenni, minden bizonnyal szerepük is van a kialakulásában, ám még egyetlen hormont sem találtak a kutatók, amelynek csökkenése vagy emelkedése a depressziós anyák többségére inkább jellemző lenne, mint a többiekre. A bébi-blues legtöbbször a szülés utáni harmadik napon éri el a kibontakozása csúcspontját, és ebből is többféle magyarázat kínálkozik: összefüggésbe szokták hozni a tejbelövelléssel, illetve a kórházból való hazatéréssel. El kell fogadnunk, hogy maga a változás az, amit fel kell dolgoznia testnek és léleknek. Ehhez általában legalább három-öt napra van szükség.
- Honnan tudhatja az anya, hogy a depressziónak ezt a hétköznapi, gyorsan múló fajtáját szenvedi meg?
- Éppen onnan, hogy ahogy jön, úgy elszáll. A tünetek csak nagyon homályosan körvonalazhatók, egyénenként változékonyak, és tulajdonképpen ez a változékonyság a legfontosabb jellegzetességük. Előfordul például, hogy az euforikus boldogságérzés hirtelen érthetetelen könnyzáporra vált, vagy az újdonsült mama szinte ok nélküli haraggal adja ki az útját várva várt látogatóinak, hogy aztán ismét csak sírva-ríva kérjen tőlük bocsánatot. Fáradtság, kialvatlanság gyakran kíséri ezeket az első napokat, és szó ami szó, a felelős mindezért maga a kisbaba, aki szintén ki van téve mamája érzelmi hullámzásainak. Ez az az állapot, amikor azzal biztatnak minket: szedd már össze magad! Most mi bajod van? Ahelyett, hogy örülnél, hiszen szép, egészséges babád született!
- Nem fordulhat elő, hogy nagyobb a baj? Nem történhet meg , hogy a bébi-bluesnak elkönyvelt szomorúság egy súlyos betegség előfutára, vagy valódi depresszióra vált át?
- Természetesen azok a pszichiátriai kórképek, amelyek az élet folyamán bármikor felléphetnek, ebben az időszakban éppúgy elkezdődhetnek. De az a felfokozott idegállapot, amivel egy gyermek kihordása és szülése jár, elő is idézhet pszichiátriai betegségetek, illetve azok kiújulását. Ha az anya negatív hangulata elhúzódik, ha a lelki tünetek súlyosak, ha a kisbabával való örömteli együttlét vagy a közvetlen környezettel való kapcsolat is komolyan megsínyli, feltétlenül segítség után kell nézni. A szülés utáni valódi depresszió a szülések 10-15 százalékában fordul elő, és nagy részük fel nem ismerve, kimerültség, idegesség, lustaság álarcában húzódik-vonszolódik sokszor hónapokon át. Az anyák is pontosan érzik, hogy valami nincs rendben velük, hiszen jól emlékeznek, mennyire várták a kicsit. Most meg semmi sem úgy történik, ahogy elképzelték. Emiatt vádolják, marcangolják magukat. Egyre mélyebben csúsznak a tehetetlenség érzésébe. A harmadik, mostanában egyre többet emlegetett kórkép az igen ritka post partum (szülés utáni) pszichózis. Ez súlyos állapot, sokszor a kisbaba veszélyeztetésével, elhanyagolásával is együtt jár, kezelését tehát nem szabad halogatni. Valaha "laktációs pszichózisnak" emlegették. Ez az elavult elnevezés arra utal, mintha a tej, mint valamiféle méreg, lenne felelős a tünetekért, és a gyógyuláshoz vezető utat a tej elapasztásában vélték megtalálni.