A seftes, a prosti és a magyar ugar

A napokban jelent meg újra Dino Buzzati regényvariációja az idősödő férfi és a szinte még gyermek prostituált szerelmének történetére, elolvashatjuk, hogy miként éli hétköznapjait egy orosz seftes Berlinben, vagy elmerülhetünk a fiatal magyar kortárs, Grecsó Krisztián alkotta álomvilágban. Akárhogy is, a könyveket ismét könnyű válaszokért adjuk cserébe.

Tartalom:
Grecsó Krisztián első regénye zsíros szövetű, nehezen emészthető elbeszélés a magyar vidékről, a falusi időről - mármint arról, hogy milyen lassan pereg -, a határ illatairól és bűzeiről, a kis közösségek állandó, ugyanakkor kiismerhetetlen szereplőiről. Az Isten hozott ugyanakkor ifjúsági regény is, mégpedig a legizgalmasabb fajtából: a felderítendő rejtélyek egymást érik, minden titok újabbakat szül csak, a szünidő mozdulatlan forróságában oknyomozó fiatalok gyakran tévúton járnak, olykor szövetségben, olykor árulásban erősítve-gyengítve egymást. S ha már mindenképpen műfaji keretek közé igyekszünk szorítani ezt a nyelvében, stílusában is témájához alkalmazkodó regényt, nem túlzás fejlődési regényről beszélnünk, hiszen a főhős és elbeszélő, Gallér Gergely saját visszaemlékezései nyomán érik naiv kamaszból illúziótlan, de nehezebben is sebezhető felnőtté. A falu céljuktól függően megkülönböztethető búvóhelyei, az odvas, mézgától ragadós, rothadó szilvafák, a levegőből kitörölhetetlen főzelékszag, a vidéki kevélység, sőt, a falusi lányok természete - Grecsó leíróművészetének legfőbb erénye, hogy korlátozások nélkül tud a részletekben dagonyázni. Közben pedig - és épp ezért fontos a regény sokműfajúsága - ért a feszültségkeltéshez, a sokszereplős történetben pontos arányérzékkel léptet előre, illetve hátra karaktereket, egyszóval világot alkot, olyan biztos kézzel, mely harmincon innen nagy írót sejtet.

Miért ajánljuk?
Mert ha vidéki kisvárosban, faluban élünk, könnyen magunkra és környezetünkre, pontosabban bizonyos elkerülhetetlen, kötelező jelleggel előforduló helyzetekre ismerünk a regényben. Az elvárosiasodott léleknek azonban még nagyobb élményt jelent az Isten hozott: bár az időben csak röpke huszonöt évet lépünk vissza - a cselekmény nagy része a nyolcvanas évek elején játszódik -, az élet tempója, az ingerek milyensége és az emberek viszonya olyan, mintha századokat ugrottunk volna vissza. Grecsó persze rá is játszik erre az időutazásra - szóhasználatában, etikájában, fordulataiban -, de csak azért, hogy érzékeltesse: lehet, hogy a fejlettségi mutatók és indexek tekintetében a magyar vidék egyre jobban lemarad, provincializálódik, ennek a maradiságnak azonban a poros dűlőutak mellett a természetesnek vett odafigyelés, a nem kapcsolati tőkeként értelmezett - ilyen értelemben adott, előjogként járó - gazdag emberi viszonyrendszer is a sajátja. A falusi élet pedig csak egy felpörgetett városinak tűnhet unalmasnak, miként a népesebb mezővárosban munkát vállaló főhős is hamar magára marad.

Megjelent:
A Magvető gondozásában

Ára:
2690 Ft

Grecsótól korábban:
Vízjelek a honvágyról (versek)
Angyalkacsinálás (versek)
Pletykaanyu (elbeszélések)

Faluregény még:
Szabó Dezső: Az elsodort falu
Závada Pál: Jadviga párnája
Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak; A jó palócok
Ficsku Pál: Szakbarbárok (magyar RAPszódia)