Vágólapra másolva!
Amikor három héttel ezelőtt a Cornexi-Alcoa nőikézilabda-csapata menesztette Szabó Edina vezetőedzőt, felmerült a gondolat: miért van oly' kevés női szakvezető a sport világában. Tény: se a magyar, se a nemzetközi gyakorlatban nem bevett szokás, hogy egy csapat kispadjára női trénert nevezzenek ki. Hogy a férfiúi szigornak, esetleg lélektani, pszichológiai okoknak van jelentősége ebben, azon szakemberek évek óta vitatkoznak. Az [origo] összeállította tízes listáját a legsikeresebbnek tartott női edzőkről.

Nemcsak az amerikai női kosarasok, de az amerikai futballisták is dolgoztak már női szakvezetővel. Az 1964-es születésű April Heinrichs az Észak-karolinai Egyetem elvégzése után vágott bele a profi labdarúgásba, tagja volt az első amerikai nőilabdarúgó-válogatottnak, amellyel 1991-ben világbajnoki címet is szerzett. 47 válogatottsága során 38 gólt szerzett, 1998-ben első női játékosként választották be a Nemzeti Futballhírességek Csarnokába.

Edzőként a marylandi egyetemen kezdett dolgozni (1991-95), jó munkája révén a válogatottnál is megkapta a másodedzői állást, majd Tony Dicicco visszavonulása után 2000-ben ő lett a szövetségi kapitány.

Miközben a válogatott kisebb tornákat megnyert ugyan, se a 2000-es olimpián, se a kínai SARS-vírus miatt hazai pályán megrendezett 2003-as vébén nem sikerült begyűjteni az aranyérmet. Ráadásul az edzőnőt megvádolták, hogy titkos kapcsolatot tart fenn a csapat néhány tagjával, így Heinrichs jobbnak látta, ha 2005. februárjában lemond.

Tavaly nevezték ki a University of California Irvine edzőjének.

Pincési László