Manning rekordokat döntött, Favre lenyomta egykori csapatát

A NFL negyedik játékhetében Peyton Manning élete egyik legjobb meccsét játszotta, egy másik klasszis irányító, Brett Favre győzelemre vezette új csapatát a régi ellen, a bajnok Pittsburgh fontos meccset nyert meg, a St. Louist pedig lenullázta az egyre jobb formát mutató San Francisco.

Elérkezett az első Bye week az NFL-ben, ami azt jelenti, hogy ezen a héten 4 csapat, az Arizona, a Philadelphia, a Carolina és az Atlanta pihent.

Nagyon izgalmasra és érdekesre sikeredett a nyeretlen Tampa Bay washingtoni vendégjátéka, Volt minden, ami csak lehet: blokkolt extra pont, kapufa és még a kicker is puntolt. Jól kezdte a mérkőzést az eddig borzalmasan szereplő Tampa, amelyben először volt kezdő az irányító (quarterback) Josh Johnson, ugyanis az első két negyedet megnyerte és még pontot sem kapott. Joggal hihették tehát a vendégek a 10-0-s félidő után, hogy meglesz az első győzelem.

Hiába azonban a biztató meccskezdés, a harmadik negyedet csúnyán, 16-0-ra sikerült elveszítenie a Kalózoknak, és innen már nem tudtak felállni. 10-3-as állásnál touchdownt szerzett a Washington és természetesen extra pontra mentek, ahogy az ilyenkor szokás. De ezt Ronde Barber blokkolta, így maradt a 10-9-es Tampa-vezetés.

A hibázó rúgójátékos, Shaun Suisham még puntolni (amikor negyedik kísérletre a támadó csapat elrúgja a labdát, hogy az ellenfél minél messzebről kezdje meg a saját akcióját) is kényszerült, mert az erre kijelölt Hunter Smith megsérült. Látszik, hogy nem könnyű feladat ilyen hamar átállni, hiszen Suishamnek háromszor kellett elrúgnia a labdát, és mindössze 26,7 yardos átlaggal tette ezt. Nem csoda, hiszen a főiskola óta nem is kellett így belerúgnia a labdába. Kiemelkedő egyéni teljesítmény nem született, de ezt aligha bánja a Washington, amely végül 16-13-ra verte meg a Tampát, a Kalózok ezzel elszenvedték negyedik vereségüket is.

A játéknap egyik legizgalmasabb találkozójára került sor Foxboróban, ahol az addig veretlen Baltimore találkozott a New Englanddel. Tulajdonképpen az történt, amit várni lehetett, szoros találkozón sikerült nyernie a Patriotsnak. Az utolsó két perc azonban így is érdekfeszítő volt, hatpontos Patriots-vezetésnél ugyanis volt még lehetősége támadni, és esetleg fordítania a Ravensnek. Joe Flacco irányító szépen vezette is csapatát, több nehéz szituációt megoldva, és egy perccel a vége előtt el is érkeztek a vendégek a vörös zónához, azaz a Patriots 20 yardosán belülre.

Nem Flaccon múlt a győzelem, az elkapók voltak képtelenek megfogni olyan labdákat, amelyeket ekkora fizetésért muszáj lenne. Igazán közel voltak tehát a bravúrhoz a Hollók, akik minden tekintetben felvették a versenyt a Hazafiakkal. A Pats futói nem tudtak mit kezdeni a Baltimore legendás védelmével, így Tom Brady jó játékra volt szükség a győzelemhez. Meg talán kicsit a bírókra is, akik kulcsszituációkban inkább a hazai pályán játszó csapatot támogatták. A semleges nézők alighanem örömmel néznék, ha Bradyt is csak annyira védenék meg, amennyire a többi csapat irányítóját. Joggal bosszankodtak tehát a Baltimore szurkolói, de ez a 27-21-es vereség még így is bizakodásra adhat okot, mert nagy valószínűséggel látni fogjuk a Ravenst a rájátszásban, ahol akár vissza is vághatnak a Patsnek.

Nem történt semmi meglepő Kansasben, ahol a Giants simán nyertk a nyeretlen Chiefs ellen. A nagy különbséget jól mutatja a megtett yardok száma: míg a hazai Kansas még a 200 yardot is alig érte el, addig a Giants bőven 400 felett zárt ebben a mutatóban. A mérkőzés hőse Steve Smith volt, aki a 134 yardja mellé még 12 pontot is hozott a csapatának. A sima győzelem ellenére a Giants-szurkolók aggódhatnak kicsit, mert az irányító Eli Manning sérülés miatt nem játszotta végig a meccset és MRI-vizsgálat vár rá a hét folyamán. Közel sem biztos, hogy a következő meccsen tud játszani, nélküle pedig ez a csapat jóval kevesebb. A mérkőzés végeredménye: 27-16 a Giantsnek.

Csoportrangadóra került sor Jacksonville-ben, ahol a szintén az Amerikai főcsoport déli négyesébe tarrozó Tennessee volt a Jaguárok ellenfele. Hiába a tavalyi remek alapszakasz, idén nagy gondok vannak a Titánoknál. A sok sérülést nem bírta el a Titans, ezért viszonylag simán tudott nyerni a Jax. A legfájóbb talán Cortland Finnegan kiválása lehetett a vendégeknek, mert nélküle hatalmas lehetőségett kapot David Garrard irányító arra, hogy passzaival pontokhoz juttassa a Jaguárokat.

Ezzel élt is Garrard és csapata, s gyakorlatilag már félidőre behozhatatlan előnyre tettek szert. Tökéletes passzjáték jellemzte a Jacksonville-t, ezt bizonyítja a 323 passzolt yard és 3 touchdown, melyek közül kettőt Mike Sims-Walker kapott el. Nagy formában játszik egyébként az elkapó: 3 meccs, 3 touchdown, majdnem 300 yard áll eddig a neve mellett. Legalább a Titánok irányítója, Kerry Collins örülhetett egy picit, ugyanis 38 307 yardjával ő minden idők 12. legtöbb yardot passzoló irányítója. Ezzel együtt is könnyen lehet, hogy ha így folytatja a Titans, akkor újra szerepet kap a másik quarterback, Vince Young. A másik oldalon is volt egy ünnepelt hasonló apropóból: Torry Holt 884 elkapásával ebben a kategóriában már a 10. helyen áll.

A Manning név kötelez, tudta ezt jól Peyton Manning is, ennek megfelelően zseniális játékkal rukkolt elő a Seattle Seahawks ellen. 353 yardot sikerült passzolnia és 5 elkapója is legalább 50 yardot ért el. Tényleg minden a klasszis irányítóról szólt vasárnap este, az élete talán legjobb idénykezdetét maga mögött tudható QB-t még az ellenfél edzője, Jim Mora is magasztalta. Nézzük, hogy miért is volt élete egyik legnagyobb meccse ez Manningnek, amellett, hogy bőven 300 yard felett zárt.

Dan Marino és Manning személyében immáron két olyan játékos van a ligában, aki legalább 55 touchdown-átadást adott két elkapónak is: a most is megtalált Reggie Wayne eddig ötvenötször dolgozott össze hat pontot érően az irányítóval, míg Manning kedvenc célpontjának, Marvin Harrisonnak ennél lényegesen több, 112 ilyen elkapása van. A második TD-átadás Austin Collie-nak ment, neki ez volt az első touchdonwja, míg Manningnek a 342., amivel a harmadik helyet foglalta el az örökranglistán. Dan Marino itt is felfér a listára, ő az ezüstérmes, az első helyet egyelőre Brett Favre birtokolja 469-cel.

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy tulajdonképpen a Seattle egészen jól játszott. Seneca Wallace irányító sokadszorra bizonyítja, hogy helye van egy NFL-csapatban. Fantasztikusan játszott és legkevésbé rajta múlt a vereség, a futójátékon annál inkább, 19 próbálkozásból 49 yard eléggé gyászosnak mondható. Az egyik betliző futót Edgerrin Jamesnek hívják, akire nagy szeretettel gondolnak Indianapolisban az ott töltött évei miatt, a közönség ennek megfelelően hatalmas tapssal, az ex-csapattársak pedig közös fényképekkel köszöntötték a visszatérő futót. Üröm az örömben James számára, hogy a Colts 34-17-re legyőzte jelenlegi csapatát.

Nem sikerült touchdownt szereznie az Oakland Raidersnek a Houston Texans ellen. Se futójátéka, se passzjátéka, se védelme nem igazán volt a Raidersnek a Houston ellen, így sima vereség lett a vége. A két legbeszédesebb adat talán az, hogy JaMarcus Russel 33 passzából mindössze 12 lett sikeres, illetve hogy a futó Darren McFadden 6 alkalommal próbált futni és összesen -3 yarddal zárt.

A Houston tehát különösebb erőlködés nélkül nyert és még Matt Schaub remeklésére sem volt szükség, bőven elég volt egy közepes támadójáték, mert a védelem remekelt, mindössze hat pontot engedélyezett az ellenfélnek. A liga egyik leggyengébb védekező alakulatának négyszer sikerült elvennie a labdát a Raiderstől és ennek köszönhetően 29-6-os győzelmet aratott a vendégek felett.

Majdnem döntetlennel ért véget a Cleveland-Cincinnati mérkőzés, a rúgó Shayne Graham 4 másodperccel a vége előtt küldte a labdát a villák közé, megszerezve ezzel a győzelmet a vendég Bengalsnak. Pedig a Browns special teamje mindent megtett: mezőnygól-kísérletet és extra pont próbálkozást is blokkoltak, mindkettő Dhaun Rogers nevéhez fűződik, előbbiből eddigi karrierje során tizenhármat, utóbbiból kettőt hatástalanított.

Chad Ochocinco két touchdownt szerzett, itt az elsőt ünnepli

A Cincinnati hőse Chad Ochocinco volt (aki valószínűleg még a Chad Johnson névre is hallgat, eredeti vezetéknevét a mezszámaként funkcionáló 85-ös spanyol fordítására változtatta meg), aki ugyan mindössze 24 yarddal zárt, de ebbe belefért 2 touchdown-elkapás. A másik oldalon mindenképpen megemlítendő, hogy a rookie futó, Mohamed Massaquoi 148 yardot hozott, azonban ez is kevés volt a Cleveland számára, mert hosszabbítás után 23-20-as vereséget szenvedett és ezzel továbbra is a nyeretlenek táborát gyarapítja.

A játéknap legpontgazdagabb összecsapása Chicagóban volt, ahol a Detroit Lions vendégeskedett. Az előző játéknapon hosszú idő ismét nyerő Oroszlánok ezúttal nem jártak sikerrel, de ez legkevésbé sem Matthew Stafford számlájára írandó. Az elsőéves quarterback a sérülése előtt kiválóan játszott és közel 300 yardot sikerült passzolnia. A negyedik negyedben térdsérülést szenvedett játékost Daunte Culpepper helyettesítette, de ekkorra már érdemben eldőlt a meccs. A Chicago új irányítója, Jay Cutler mindössze 141 yardot passzolt, tőle alig maradt el Matt Forte, aki 121 yardot futott.

Ha valaki csak a statisztikákat és a támadójáték számait nézné meg, aligha hinné el hogy milyen sima lett a vége. Az Oroszlánoknál elég nagy gondok voltak a védelemmel és a speciális alakulattal, valamint a futójáték sem volt olyan impozáns, mint kellett volna. Bár Kevin Smith 2 touchdownt is futott, alig 1,5-es yard/kísérlet átlaga nagyon gyenge volt. Az elkapók közül viszont kis túlzással még a szertáros is kapott labdát, ugyanis összesen 10 játékos kapott el labdát a 2 irányító passzaiból. De a statisztika nem minden, hiába nyerték meg a yardok csatáját 398-276-ra a detroitiak, a meccset a hazai Macik nyerték 48-24-re.

Két veretlen csapat randizott egymással Louisianában, ahol a New Orleans fogadta a New York Jetset. A várakozásoktól eltérően nem hozott hatalmas pontparádét és Brees-show-t a meccs, de jelenleg talán sokkal többet is ér a Szenteknek egy védelem által hozott győzelem, mint az, ha Drew Brees, az irányító dob 400 yardot és 70 pontos meccsen nyernek.

A negatív hős ezúttal a Jets újonc irányítója, Mark Sanchez volt: 138 dobott yardja önmagában még nem akkora blama, mert kollegája sem dobott sokkal többet, de a 3 interception (eladott labda) nyilvánvalóan a vereség fő oka. A Jets QB-ja nem is beszélt félre, őszintén elismerte, hogy az ő hibái miatt kaptak ki, mert a védelem megfelelően játszott ahhoz, hogy győztesen hagyják el a pályát.

A Szenteket most visszafogottabb támadójáték jellemezte, Brees mindössze 190 yardot tudott dobni, míg futásban sem akadt 50 yardot elérő játékos. 1993 óta először kezdett 4 győzelemmel a New Orleans és ha így folytatja, akkor nem sok csapat veheti fel vele a harcot. Itt is volt ünnepelt, a cornerback Darren Sharper 59. interceptionjét jegyezhette a Jets ellen, ezzel a 9. helyet foglalja el a rangsorban. A mérkőzést 24-10-re nyerte végül a New Orleans.

Szintén izgalmas csoportrangadót vártak előzetesen a napfényes Miamiben, ahol a Buffalo próbálta begyűjteni második győzelmét. Az előjelek mindenképpen a vendégek sikerét vetítették előre, a legutóbbi fordulóban megsérült Chad Penningtont, névrokona Chad Henne próbálta helyettesíteni a Miami irányítóposztján. Várható volt, hogy a meccsen nem az övé lesz a főszerep, hanem a futóknak kell megnyernie a meccset, Henne ennek megfelelően 115 yardot passzolt csak, de egyszer sem adta el a labdát.

Sőt, még egy TD-átadásra is futotta élete első olyan találkozóján, ahol ő volt a kezdő. A Miami számításai be is jöttek, ugyanis a Ricky Williams, Ronnie Brown páros nagyon simán nyerte meg a meccset a Delfineknek: ketten együtt pontosan 200 yardot és 18 pontot értek el a Buffalo ellen. Odaát már nem volt ilyen jó a futójáték, 50 yardig sem jutottak el a buffalóiak, így Trent Edwards irányítónak kellett volna hoznia egy jó teljesítményt, hogy legyen esélye a csapatnak. De a futókhoz hasonlóan ő is csak betlizett, háromszor is az ellenfél kezébe dobta a labdát. Egyértemű a helyzet a Buffalónál: a legutóbbi 2 meccsen 472 yardot futottak ellenük, ez pedig több mint elfogadhatatlan. A játék minden elemében felülmúlta a Miami a Buffalót, így kicsit sem mondható túlzónak a 38-10-es hazai győzelem. Ennek ellenére nem lehetnek nagyon nyugodtak a Dolphins szurkolói, mert csak futójátékkal nem fognak minden meccset megnyerni.

Erre a hétre is jutott egy lenullázott csapat, a szégyen ezúttal a St. Louis Rams csapatát érte el, amely a San Francisco vendége volt. Érdekesség, hogy az 5 touchdownból csak kettőt köszönhetnek a támadóknak, háromszor a védekező egység mattolta a vendégeket. A hazaiaknak még az sem okozott nagy érvágást, hogy az elsőszámú futójuk, Frank Gore sérülés miatt nem játszott és őt Glen Coffee kellett helyettesítse. Az első félidőben még tartották magukat a Kosok, csak egy touchdown hátránnyal vonultak szünetre, a vége azonban annyira sima lett, hogy az egész keretből csak a csereirányító, Alex Smith nem lépett pályára. A Rams 14. vereségét könyvelheti el egyhuzamban és nagyon nagy esélye van megdönteni a Detroit Lions 19 meccses nyeretlenségi sorozatát. A hazaiak irányítója, Shaun Hill nagyon szerethet otthon játszani, mert mind a hét hazai meccsét megnyerte eddig.

Tovább tart a Denver Broncos csodálatos játéka és remek védekezése, a negyedik héten a Dallas Cowboys volt a szenvedő fél. A mérkőzés elsőszámú hőse természetesen a Denver irányítója, Kyle Orton volt, aki 243 passzolt yard mellett kétszer juttatta hat ponthoz a hazai csapatot. A túloldalon Tony Romo ugyan yardban többet produkált társánál, de nem sikerült pontot elérnie. A mostani 17-10-es vereségével egyre nagyobb bajban van a Dallas és könnyen lehet, hogy a playoffról is lecsúszik emiatt. A Denvernél viszont Jay Cutler távozása után aligha számítottak ilyen parádés játékra, az meg külön kiemelendő, hogy a védelem tündököl és ők hozzák a meccset.

Gyenge idénykezdés után nagyon fontos meccs várt a tavalyi bajnok Pittsburgh Steelers csapatára. Az ellenfél nem ígérkezett könnyűnek, ugyanis a San Diego Chargers csapata bárhol képes nyerni, de a bajnok megmutatta, hogy miért nyerte meg a Super Bowlt és gyakorlatilag a harmadik negyed elejére már nem is volt kérdés a győztes csapat kiléte. A támadójáték igazi ünnepe volt a mérkőzés, parádézott mindkét irányító és Rashard Mendenhall futó is remekül játszott.

Bár itt győz a San Diegó-i túlerő, végül mégis a Pittsburgh örülhetett

A San Diego futóinak viszont nem ment, LaDainian Tomlinson hétszer cipelte a labdát és ebből 15 yardot hozott össze. Ha már LT-nek nem ment, Philip Riversben bíztak a vendégek, és rajta nem is múlt semmi, a mutatói: 254 yard, 3 TD, 0 interception. Odaát is 3 touchdown-passz született, de meglepő módon csak 2 fűződik Ben Roethlisberger nevéhez, a harmadikat Mewelde Moore jegyezte, aki ezúttal nem futott, hanem passzolt egy touchdownt. Joggal bízhattak egyébként a pittsburghiek a győzelemben, ugyanis 1995 óta kilencszer játszott egymással a két csapat és ebből nyolcszor a Steelers nyert, ezúttal 38-28-ra.

A játékhét, sőt kis túlzással az egész idény második legjobban várt találkozójára került sor Minnesotában, ahol a Green Bay játszott. Azért csak a második legjobban várt, mert a visszavágó még pikánsabb lesz a Lambeau Fielden. Ki ne tudná, hogy Brett Favre annyi győztes meccs és annyi sikeres idény után előbb a New York Jetsbe, majd a Minnesota Vikingsbe igazolt. Erről természetesen nagyon megoszlanak a vélemények, többen dühösek emiatt, sőt, egyenesen utálják az egykori hőst, mások viszont nem gondolják szentségtörésnek tettét és tapssal, éljenezve fogadják majd őt.

Tudvalevő ugyanis, hogy a Green Bay Packers és a Minnesota Vikings ősi ellenfelek és különösen emiatt kavart nagy vihart Favre csapatváltása.Az első félidőben a Minnesota főleg a Green Bay hibáiból táplálkozott, a Packers ugyanis kétszer is eladta a labdát az ellenfél térfelén. De odaát sem volt minden tökéletes, a futó Adrian Peterson labdavesztése után a Green Bay védelme egyenlítette ki az állást 14-14-re. Favre az első félidőben 2 TD-passzt is adott és furcsa volt látni, hogy mennyire örül a passzainak, a Green Bay-szurkolóknak aligha esett ez jól.

Favre még fura látványt nyújt lila mezben, de a keze és a szeme még mindig bámulatos

De alighanem a vezetőknek szólt inkább az öröm, akik nem marasztalták őt anno. Amiért még dühönghettek a Sajtfejűek becenévvel illetett Green Bay-iek, az a bíráskodás. Nagyon lejtett a hazai pálya, a Green Baynek 6-szor kellett a sárga zászló miatt bűhődnie, odaát ez a szám 0 volt. A félidőre hétpontos Viking-előnnyel mehettek a csapatok, a nagyszünet után aztán rögtön tovább növelte előnyét a hazai csapat.

A Packers védői semmilyen nyomást nem tudtak tenni Brett apóra, így ő szabadon dobálhatott. A Vikingek viszont folyamatos nyomás alatt tartották Rodgerst, akit nyolcszor is sackelni tudtak, ennek ellenére az irányító élete egyik legjobb meccsét tudhatja maga mögött. A Green Bay már nem tudott visszajönni a meccsbe, így a 30-23-as Minnesota-győzelem teljesen megérdemelt, és kezdődhet a visszaszámlálás a parázsnak ígérkező novemberi visszavágóig.

NFL, 4. játékhét:
Washington Redskins - Tampa Bay Buccaneers 16-13
New England Patriots - Baltimore Ravens 27-21
Kansas City Chiefs - New York Giants 16-27
Jacksonville Jaguars - Tennessee Titans 37-17
Indianapolis Colts - Seattle Seahawks 34-17
Houston Texans - Oakland Raiders 29-6
Cleveland Browns - Cincinnati Bengals 20-23 - hosszabbítás után
Chicago Bears - Detroit Lions 48-24
New Orleans Saints - New York Jets 24-10
Miami Dolphins - Buffalo Bills 38-10
San Francisco 49ers - St. Louis Rams 35-0
Denver Broncos - Dallas Cowboys 17-10
Pittsburgh Steelers - San Diego Chargers 38-28
Minnesota Vikings - Green Bay Packers 30-24

Iván András