Társoldalunk:

A legjobbak sem tudták megfejteni a magyar sárkányhajósok titkát

2011.08.28. 14:01

Minden idők legsikeresebb világbajnoki szereplését a 2013-as vb-rendezés elnyerésével fejelték meg néhány napon belül a magyar sárkányhajósok augusztusban. Az egy csapatban huszonkét versenyzőt felvonultató sportágban immár a nagyhatalmak közé sorolják Magyarországot, a hazai versenyhétvégék pedig több ezer embert mozgósítanak. A kiugró eredmények ellenére a sportág főszereplői továbbra is amatőrök maradnának, és meg akarják őrizni önállóságukat, ami miatt a kajak-kenu szövetséggel is összetűzésbe kerültek.

"A második bójánál jártunk, amikor a kormányosunk, Sziklenka Laci tizenkilencre lapot húzott, és kisívről próbálkoztunk" - meséli a 2000 méteres táv világbajnoki döntőjéről Molnár Gábor. "Hirtelen kellett egy közel derékszögű fordulat, ilyenkor szinte csáklyaszerűen használod az evezőt. Nem mindenki reagált elég gyorsan Laci utasítására, de aztán valahogy mégis befértünk, és ezzel óriásit nyertünk."

A versenyeken leglátványosabbnak számító 2000 méteres távot körpályán rendezik, a 10-12 perces csata során a fordulóknál a 12,5 méteres, 22 fős hajók sokszor csak centikkel kerülik el egymást, aki ütközést okoz, kizárják. "A verseny előtt rengeteget rajzolgattunk, keresgéltük a megoldásokat, de kint a vízen aztán Laci pulzusszáma lehetett a legmagasabb, mert a kormányos dönti el, mikor mit lépünk, övé a felelősség."

A magyarok végül hatalmas csatában mindössze három másodperccel előzték meg a címvédő, házigazda Egyesült Államokat, és lettek világbajnokok. "Az amerikaiak rettentően el voltak keseredve, nekünk meg hirtelen nagy lett a megbecsülésünk. A legnagyobb sárkányhajós nemzetek képviselői próbálták megfejteni, mi a titkunk, de nem tudták összerakni. Igaz, a négy év alatt összeállt harmónián kívül mi sem igazán tudtunk mit megjelölni. A riválisok leginkább azon voltak megdöbbenve, hogy a miénk az egyetlen heterogén csapat, kicsi és magas, széles és vékony egyaránt van a hajóban. Az amerikaiaknál meg például csupa 190 centis kigyúrt tornász ült össze."

Forrás: Magyar Sárkányhajó Szövetség


Hernyó elleni dobszó és rejtélyes katonai mondóka

A harmónia kulcsszerepére a a hazai sárkányhajó-szövetség (MSSZ) alelnöke is felhívja a figyelmet. "Nincs még egy sportág, ahol két futballcsapatra való embernek ennyire össze kell hangolódnia" - mondja Járosi Péter. "Ez egymásra figyelést igényel, és a mai világ folyamataival ellentétesen óriási közösségszervező ereje van. Annak idején Sziklenka László pontosan ezzel a céllal hozta be Magyarországra ezt a sportot, és a mai napig ez a lényege."

A huszonkét fős legénység két főszereplője a riválisokat szemmel tartó dobos és kormányos, akik a két vezérevezőssel együttműködve reagálnak a helyzetekre. "Mikor először lementem egy edzésre, bohóckodásnak hatott, hogy elöl ütöget egy dobos" - meséli a korábban csak néhány éves kenus tapasztalattal bíró Molnár Gábor. "De amikor a vízen a hatalmas zajban semmit sem hallasz, igazolódik a szerepe. Ha ugyanis csak az előtted ülőt követed le, akkor húsz evezős között előjön a hernyó-effektus, és a leghátsó ember már egy ütemmel lemarad. A dobos és a kormányos persze alapesetben torkaszakadtából üvöltve kommunikál, ezért nagy segítség volt, hogy az idei vb-n először tudtunk használni a padok alatt átvezetett kihangosítót."

Forrás: Magyar Sárkányhajó Szövetség

A magyar sárkányhajósokat a "három-kettő-egy!" üvöltés szokta felpörgetni a vízen, de létezik egészen más megoldás is. "A vb-n a taktikánk szerint 250 méterenként robbantottunk egyet, kell a spannolás, mert ez a kéttonnás hajó nagyon könnyen ellankad, aztán meg már nehéz begyorsítani. Ebből a szempontból érdekesek a sportágat kétezer évvel ezelőtt feltaláló kínaiak, akik egy rejtélyes katonai mondókát mondogatnak folyamatosan, és ezzel számolják végig a versenyt. Az első világversenyeken nyilván próbáltunk a lehető legtöbbet tanulni a riválisoktól, de sok esetben kiderült, hogy még ők is csak kapisgálják a trükköket. A németektől viszont sikerült ellesni a legjobb rajttechnikát, amivel rengeteget léptünk előre" - tudtuk meg Molnártól.

A profi helyett a bulizós felfogás lett a nyerő

Magyarországon a 90-es évek végén honosodott meg a világon a második legnépesebb sportágként elismert sárkányhajózás. "Kezdetben értelemszerűen kenusokkal próbáltuk beindítani a honi sárkányhajózást, ám ez zsákutca volt" - emlékszik Sziklenka László, a magyar sárkányhajó-szövetség szakmai elnökhelyettese. "Ők ugyanis alapvetően egyéni sportot űző és ennek megfelelő mentalitású emberek, és ez a fajta teljesítménycentrikusság nem illett a képbe. Aztán egyszer lehívtam a vízitelepre a barátaimat, mondván, ha akartok egy bulis délutánt, gyertek, és ezt az alkalmat hétről hétre edzések követték."

Huszonkettő egy célért

A versenyeken húsz lapátos, egy dobos és egy kormányos alkot egy legénységet. A 250, 500, 1000 és 2000 méteres távokat általában női, férfi és vegyes osztályokban rendezik, ez utóbbiban legalább nyolc, legfeljebb tizenkét női tagja van a legénységnek. Egy viadalon egy-egy pályához mindig ugyanaz a hajó tartozik, a futamok előtt sorsolás dönti el, melyik csapat melyik pályára kerül. A versenyeket a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetség licencével rendelkező hajókban rendezik, a huszonkét fős nagyhajók mellett a tizenkét fős kishajóknak is külön kategóriájuk van.

A sportág Dél-Kínából származik, több mint 2000 éves története Csü Jüan legendájához kapcsolódik. A kínai költészet atyját hamis vádak alapján hazaárulással vádolták és száműzték Kínából, ezért tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. A holttestét kereső halászok közötti versengés keltette életre a sárkányhajózást, melynek ázsiai vagy óceániai fesztiváljain több száz hajó küzd egymással.


Az úgynevezett fesztiválrendszer miatt a 2000-es években felgyorsult a sárkányhajózás hazai terjedése. A teljes hétvégét betöltő fesztiválok ugyanis minden réteg számára nyitottak, a hajókat a rendezők biztosítják, és külön kupákat írnak ki az azonos eséllyel indulók, így például iskolások, vállalatok, baráti körök és vegyes férfi-női csapatok, aktív klubok számára. Ennek köszönhetően a viadalokon közel száz csapat és több ezer ember vesz részt aktívan a különböző kategóriákban.

Vélhetően a növekvő hátország hatására a 2000-es évek második felétől egyre jobb eredményeket értek el a magyarok, 2009-ben pedig már Budapesten rendezték meg minden idők legnépesebb Klub Legénység Európa-bajnokságát, amit a magyarok 8 arany-, 9 ezüst- és 3 bronzéremmel zártak. Abban az évben a prágai vb (1 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzérem), majd a 2010-es Eb (1 arany, 10 ezüst és 8 bronz), és végül az idei világbajnokság (3 arany, 2 ezüst és 3 bronzérem) is komoly sikereket hozott. Sportdiplomácia téren is töretlen maradt a fejlődés, hiszen az amerikai vb utáni napokban a magyar szövetség elnyerte a 2013-as világbajnokság rendezését, amelynek Szeged ad majd otthont.

Nem akarnak a kajak-kenusok szakágaként működni

A jövő nem csupán ezt a kihívást tartogatja a MSSZ számára, a másik kimondott cél megőrizni a sportág szabadidősport jellegét hazánkban. A sárkányhajózás ugyanis a főszereplők megfogalmazása szerint egy életforma, és ez a jelenlegi keretek között tud érvényesülni, ráadásul így is kiemelkedő eredmények születnek a nem profi sportolók jóvoltából, és az utánpótlás is szépen fejlődik.

Forrás: Magyar Sárkányhajó Szövetség

"A hazai és a nemzetközi kajak-kenu szövetség részéről van egy törekvés, miszerint a sárkányhajózást saját hatáskörébe akarja vonni" - vázolja a helyzetet Járosi Péter, aki a magyar mellett az európai szövetségnél (EDBF) is elnökhelyettes pozícióban van. "A sárkányhajó azonban több nemzetközi sportszervezet állásfoglalása alapján is egy önálló sportág, illetve itthon mi vagyunk a bíróság által bejegyzett szakszövetség, és ragaszkodunk az önállóságunkhoz. Emiatt komoly konfliktusaink vannak a Magyar Kajak-kenu Szövetséggel, amely jelenleg saját szakágként kezeli a sportágat."

Az amatőr jelleg megőrzését a versenyzők is fontosnak tartják. "Bár egyre több nemzet egyre élesebb versengését hozza, még most is nagyon emberi közeg veszi körül a sárkányhajózást" - vélekedik Molnár Gábor. "Nagyjából a múlt század elejének olimpiái idején volt ilyen állapotban a többi sportág. Ez egyébként természetes, mert a nemzetközi szövetség is csak 1991-ben alakult, de remélem, ez az állapot később is megmarad. Igazából annyira a tömegsportra épül, hogy nem is tudom elképzelni profi keretek között."

Azt ugyanakkor egyik megkérdezett sem titkolja, hogy éppen az amatőrizmus miatt sokszor nehéz helyzetbe kerülnek a sportág főszereplői. "Társadalmi munkában ez már egy őrület ezen a szinten" - mondja Járosi.

Forrás: Magyar Sárkányhajó Szövetség

 "Akárki akármit mond, mindannyiunk számára nagy teher volt az, ahogy a vb-ig eljutottunk" - fogalmaz Molnár Gábor. "Heti négy edzés, hétvégenként edzőtáborok, mindezt azért nem könnyű egyeztetni a munkával és a családdal. Ez az eredmény nagyon kellett, hogy helyére billenjen a mérleg nyelve, óriási elégtétel az eddigiekért. Olyan emberek, akiknek eddig fogalmuk sem volt, hol van Magyarország, a legjobbként fognak minket fogadni, bárhová megyünk. Ráadásul az utóbbi évek eredményeivel a messze legkisebb országként tudtunk bekerülni a sárkányhajózás nagyhatalmai közé. Én nem hiszem, hogy tovább fogom ezt csinálni, de remélem, hogy a fiatalok megteszik majd helyettem, most már adott a sikerhez vezető járda, csak menni kell rajta."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK