A magyarországi átigazolási időszak február 21-én éjfélkor ért véget, a télen összesen 19 külföldi futballista szerződött az NB I-be. Akad közöttük bosnyák válogatott, olimpiai ezüstérmes, egykori csodagyerek, korábbi Real Madrid-játékos és olyan is, aki menekülttáborban is focizott.
A Diósgyőr számára bejött a spanyol vonal, hiszen Francisco Gallardo és José Juan Luque is a csapat legjobbjai közé tartozik, nem csoda, hogy a klub ismét Spanyolországban nézett szét. A 32 esztendős támadó középpályás, Fernando nagy fogásnak számít, hiszen 276 mérkőzésen játszott a spanyol élvonalban, és még az előző idényben is 21 bajnokin szerepelt a Málagában, amely azonban a nyáron nem hosszabbította meg a szerződését.
A Bajnokok Ligájából a magyar élvonalba
A málagai Fernando Miguel Fernández Escribano már 17 évesen bemutatkozott szülővárosa klubjában, amely akkor a másodosztályban szerepelt. Egy évre rá leigazolta a Real Madrid, ahol azonban többnyire csak a tartalékok között játszott, de egyetlen bajnokin azért pályára léphetett az A-csapatnál is: 2000 áprilisában a Real Zaragoza ellen végig a pályán volt, olyan csapattársakkal, mint Iker Casillas, Fernando Redondo, Raúl vagy Fernando Morientes.
Nyáron kölcsönadták a Real Valladolidnak, ahol kiválóan futballozott, két idény alatt húsz gólt szerzett, és az U21-es válogatottba is meghívót kapott, nem csoda, hogy két évvel később a Real Betis 5,2 millió eurót fizetett érte, a szerződésében szereplő kivásárlási záradék 30 millió euróról szólt. Sevillában első idényében tizenöt találatot jegyzett, és a zöld-fehérekkel játszott az UEFA-kupában, valamint a Bajnokok Ligájában is, miközben 2005-ben megnyerte a Spanyol Kupát. 2008-ban hazatért Málagába, ahol szintén rendszeresen pályára lépett.
Összeállítás Fernandóról:
Nem Fernando az egyetlen új külföldi a diósgyőrieknél, a klub ugyanis megszerezte a marokkói-francia kettős állampolgárságú Juszef Szekurt is. A 23 esztendős középpályás a Girondins Bordaux-nál nevelkedett, amelynek tartalékcsapatában 18 évesen tizenegy gólt lőtt a negyedik vonalban. Ennek ellenére nem kínáltak neki profi szerződést, viszont kölcsönadták az akkor éppen másodosztályú Nantes-nak, ahol nem is játszott rosszul, tíz meccsen három gólt lőtt. A marokkói utánpótlás-válogatottba is meghívót kapott középpályást 2008 nyarán a Ligue 2-ben szereplő Sedan szerződtette. Eleinte itt is rendszeresen játszott, ám 2009 áprilisában a Bastia elleni bajnokin keresztszalag-szakadást szenvedett. Hosszú időt kellett kihagynia, ezt követően már nem tudta magát visszaverekedni a csapatba. 2010 nyarán a belga Lierse-be igazolt, de csak öt meccsen játszott, majd a norvég Lilleströmben egyszer sem küldték pályára.
Dárdai csapattársa olimpiai döntős volt
A hírek szerint még nem biztos, hogy a Vasasnál új német befektetők veszik át az irányítást, ám több újság kész tényként kezeli, hogy az angyalföldiek megszerezték a bissau-guineai Ednílson Pedro Rocha Andrade Mendest.
A 29 esztendős védekező középpályásnak mozgalmas gyermekkora volt, hiszen családja előbb Bissau-Guineából Portugáliába költözött, ahol Ednílson a Boavistában kezdett el focizni - de még csak tizenéves volt, amikor elvitte az AS Roma. A klub primavera-csapatában szerepelt, de 2000 februárjában a Fiorentina elleni hazai bajnokin Fabio Capello a 92. percben becserélte őt Nakata Hidetosi helyére. Később a rómaiak nem tartottak rá igényt, viszont a Benficának kellett az U21-es portugál válogatott középpályás, aki Lisszabonban két éven keresztül rendszeresen játszott, 43 bajnokin szerepelt.
Ednílson:
Ezt követően azonban megkezdődött a kálváriája: a Vitória Guimaraesnek, a Gil Vicentének adták kölcsön, majd az OFI Kréta vette meg, de egyik csapatnál sem vált be. 2008-ban fél évig nem volt klubja, de szerencséjére egykori római klubtársa, Ivan Tomics a Partizan sportigazgatója lett, emlékezett a korábbi együtt töltött időszakra, és szerződtette őt. Ednílson így fél évet eltöltött a szerb fővárosban, majd az AEK Larnaca érintésével másfél szezont lehúzott a grúz Dinamo Tbiliszinél is. A portugál felnőttválogatottban nem vették számításba, de 2010-ben meghívót kapott szülőhazája, Bissau-Guinea csapatába.
A német első ligából is érkezett játékos az NB I-be, a Pécs ugyanis megszerezte a nigériai Solomon Okoronkwót, aki 39 alkalommal szerepelt a Bundesligában. A 24 éves csatár hazájában a Gabros Internationalban játszott, majd egy argentin játékosügynök, Marcelo Houseman segítségével szerződött a Herthába, ahol Dárdai Pál csapatársa volt, 2005 augusztusában a Hannover ellen mutatkozott be. Első idényében tizenegy, a következőben hat meccsen játszott, majd tapasztalatszerzés céljából kölcsönadták a másodosztályú Rot-Weiss Essennek. Bejött ez a húzás, mert visszakerülve rendszeresen szerepelt a Herthában, és négy gólt is szerzett az élvonalban, miközben bekerült a nigériai olimpiai válogatottba, amellyel Pekingben ezüstérmet szerzett, mindegyik mérkőzésen kezdő volt. Ezt követően a Szaturn Ramenszkoje 1,4 millió eurót fizetett érte, de Oroszországban már nem ment neki a játék, mint ahogyan legutóbbi csapatában, a norvég Aalesundban sem szerzett gólt a bajnokságban, az Európa Ligában azonban kétszer is betalált, ebből egyszer a Ferencváros ellen.
Okoronkwo a Herthában:
Két gól az Internazionale ellen
A pécsiek másik új csatára, a szlovákiai Harsányi Zoltán nagyon közel került ahhoz, hogy bemutatkozzon a Premier League-ben. A Szencen született Harsányi a helyi csapatban kezdett el játszani, és már tizenévesen szerepelt a szlovák élvonalban. A korosztályos válogatottban nyújtott teljesítménye alapján felfigyeltek rá Angliában, 2007 januárjában a Bolton Wanderers vette kölcsön. Itt csak a tartalékok között játszott, ennek ellenére nyáron hároméves szerződést kínáltak neki, amely úgy járt le, hogy Harsányi ez idő alatt egy meccset sem játszott a felnőtteknél. 2010-ben hazatért a DAC-hoz, fél idény alatt négy gólt ért el Dunaszerdahelyen, majd kölcsönadták az iráni Paykannak. Az ősszel megint a DAC-ban játszott, de tizennégy bajnokin egyszer sem volt eredményes.
A harmadik pécsi igazolás eddig csak Kelet-Európában játszott. A boszniai szerb balhátvéd, Vladimir Markovic a macedón Pobeda Prilepből indult, majd a szerb OFK Beograd következett, aztán játszott a bosnyák Borac Banja Lukában és a Szlavija Szarajevóban is. Mindenhol csak egy idényt töltött, 2009-ben visszatért a Pobedához, de egy év elteltével már az albán Skenderbeu Korce légiósa volt. Ott sem húzta egy szezonnál tovább, az ősszel már a szintén albán Teute Durresnél próbálkozott.
A Kaposvár szurkolói egy pillanatig alighanem szívükhöz kaptak, amikor meghallották, hogy a klub leigazolta Bebetót, azonban nem az egykori brazil klasszisról van szó, hanem egy jóval fiatalabb szenegáli játékosról. Bara Mamadou Lamine Ndiaye 1991. december 31-én született, de már fiatalon Olaszországba került, első csapata a negyedosztályú Giulianova volt. 2010-ben tizennégy bajnokin szerepelt, ám hosszú eltiltást kapott, mert lefejelte egy ellenfelét, aki állítása szerint a bőrszíne miatt piszkálta. Teljesítményére azonban nem lehetett panasz, így tavaly nyáron a svájci Lugano szerződtette, ahol eleinte csak a korosztályos gárdában szerepelt, azonban tavaly októberben egy Internazionale elleni felkészülési meccsen két gólt is szerzett. Ezt követően már a Lugano első csapatában játszott, a svájci másodosztályban, igaz, csak öt meccsen.
Bebeto-dupla az Internek:
A luganói ifiben Bebeto együtt futballozott Aaron Dankwah-val, aki Kaposváron is a csapattársa lesz. A 21 esztendős ghánai védekező középpályás az ősszel négy bajnokin játszott a svájci harmadik vonalban. A harmadik kaposvári szerzemény, a szlovák Tomas Sedlák már rutinosabb: 2004 és 2007 között 58 élvonalbeli bajnokin szerepelt Rózsahegyen, de a török Gaziantepsporban már nem ment ilyen jól neki, és az osztrák Mattersburgban is mindössze ötször játszhatott. Menet közben kétszer is visszatért Rózsahegyre, a pécsiek innen szerezték meg.
Egy chilei védő olasz útlevéllel
A légiósok szerződtetésében a télen a Honvéd volt a legaktívabb, a kispestiek négy külföldit is igazoltak. A legmesszebbről az argentin Matías Porcari jött, ő ugyanis eddig csak Dél-Amerikában játszott, a legutóbb az uruguayi Fénixben. A 26 éves középpályás karrierje a Belgranóból indult, ahol pályafutása elején nagy reményeket fűztek hozzá, 21 évesen, második bajnokiján például gólt szerzett a Vélez Sarsfield ellen. Mégsem sikerült befutnia hazájában, Uruguayban viszont annál inkább: a Danubióban és a Fénixben rendszeresen játszott, és még a Sudamericana-kupában is pályára lépett.
Tomás Díaz Navarette szintén dél-amerikai, hiszen Chilében született, de őt a belga Union Saint Gillois-tól szerezték meg a kispestiek. A 20 esztendős középhátvéd hazájában az Universidad Católicában játszott, de 17 évesen átköltözött Európába: az olasz Triestina szerződtette, ahol nyolc meccsen szerepelt az ificsapatban. Innen került a belga harmadosztályú klubhoz, amely most kölcsönadta a Honvédnak.
Kispesten azért a délszláv vonalat sem felejtették el: a bosnyák Emir Hadzic a Cselik Zsenicától érkezett, és pályafutásának csúcsát alighanem az jelentette, hogy kétszer is játszhatott hazája válogatottjában. Első alkalommal 2007 decemberében egy Lengyelország elleni barátságos mérkőzésen cserélték be a 89. percben, majd 2009 júliusában Üzbegisztán ellen kapott egy félidőt. Csatár létére nem túl gólerős: legeredményesebb idényében, a 2007-2008-asban is csak tizenegy gólig jutott. Karrierje során megfordult még a Zseljeznicsarban, a szlovén Celjében, a horvát Istra Pulában és a görög Panaitolikoszban is.
Hadzic-gólok:
A Honvéd frissen igazolt montenegrói balhátvédje, Marko Vidovic csak az utánpótlás-válogatottságig jutot. A Partizan volt a nevelőegyesülete, de a felnőttek között nem játszott a patinás klubban, viszont szerepelt a Hajduk Beogradban, a Buducsnoszt Podgoricában, a ciprusi Anorthoszisz Famagusztában és a bolgár Levszki Szófiában is.
A menekülttáborból is volt kiút
A Pápa hazacsábította a finn KuPS-tól Balogh Balázst, aki továbbra is gyakorolhatja finn nyelvtudását, hiszen a klub Antonio Inutilét is megszerezte a Vaasan PS-től. A csatár ugyanahhoz a menedzserirodához tartozik, mint Robin van Persie vagy Thomas Vermaelen. Inutile eddig csak a hazájában futballozott: nevelőegyesületében, a Helsingin JK-ban mindössze két bajnokit kapott, de a KooTeePee majd a Vaasan PS színeiben már több mint 100 alkalommal lépett pályára a Veikkausliigában, összesen 23 gólt lőtt.
A szenegáli, ám szlovák állampolgársággal is rendelkező Mouhamadou Seye története egészen elképesztő: 16 évesen került Szlovákiába, azonban a játékosügynök, aki áthozta Európába, magára hagyta őt papírok és pénz nélkül. Amikor lejárt a tartózkodási engedélye, megpróbált átszökni Ausztriába, de a határon elkapták, és a berezói menekülttáborba toloncolták. Itt figyelt fel rá a helyi csapat, ahonnan már gyors volt az út az élvonalbeli MFK Dubnicáig. A 2007-2008-as idényben tizenhárom gólt szerzett, a következőben pedig kilencet, ami után a Dukla Banská Bystrica vette meg. Besztercebányán azonban már nem volt ilyen gólerős, mint ahogyan ősszel a görög Panetolikoszban sem.
Mouhamadou Seye:
Az egykori csodagyerek a Megyeri úton bizonyíthat
Az Újpest mindhárom külföldi szerzeménye az ifjú tehetség kategóriába tartózik. A szerb Nikon El Maestro csak 18 éves, de már évekkel ezelőtt is sokat cikkeztek róla: a születésekor még Jevtic névre hallgató ifjoncról készült videók bejárták a világhálót. Bátyja, Nestor (aki szintén felvette az El Maestro nevet) szintén rendkívül technikás volt, de profi futballista nem lett belőle, viszont dolgozott a West Ham Unitednél, az Austria Wiennél, a Valenciánál, a Schalkénál és a Hannovernél is mint technikai edző. Öccsét is sok mindenre megtanította, és a kis Nikon mindenkit elkápráztatott a trükkjeivel. Ifistaként - a Hannover kivételével - mindegyik csapatban játszott, ahol a testvére dolgozott, legutóbb pedig az Austria Wien játékosa volt, a 2010-2011-es szezonban tizennégy gólt lőtt az osztrák ifibajnokságban. Tavaly szeptemberben azonban nem csak a cselei kerültek fel az internetre, hanem egy olyan videó is, amelyen elrappelt egy rasszista szöveget, a bécsiek fel is bontották a szerződését.
Freestyle Jevtic módra:
Újpesten Nikon végre bemutatkozhat a felnőttek között, amin a 19 éves belga Nikolas Proesmans már túl van: tavaly márciusban debütált a belga élvonalban a St. Truiden színeiben, és a bajnoki playoffban gólt is szerzett a Lierse ellen. Ősszel azonban egyszer sem kapott játéklehetőséget a korosztályos válogatott focista.
A togói Henri Eninful hasonló helyzetben volt, csak nem a St. Truidenben, hanem a Standard Liege-ben: a 19 éves középpályás az előző idényben három bajnokin játszott, de a mostaniban mindössze egy Európa Liga-mérkőzésen küldték pályára. Eninful egyébként a Standard előtt az Anderlecht ificsapatában játszott.
A Videotonban már eddig is rengeteg portugál anyanyelvű focista játszott, a télen pedig csatlakozott hozzájuk a brazil Jefferson da Silva Nascimento, röviden Jeff Silva. A hátvéd a Paraná államban található Campo Mourában született, a Londrinából 21 évesen szerződött a portugál Beira Marhoz, ahonnan azonban gyorsan hazatért.
Jeff Silva:
A nagy áttörés 2008-ban következett be az Avaí színeiben, a klubbal ugyanis megnyerte a brazil másodosztály küzdelmeit. Pedig az idény közben még az élete is veszélybe került, amikor augusztusban a fia születését követően hazafelé tartott autójával, és az egyik kanyarban elveszítette az uralmat a kocsi felett. Szerencsére megúszta komoly sérülés nélkül a balesetet, viszont 60 ezer reis pénzbüntetést kellett fizetnie, mivel a jogosítványa nem volt érvényes. Az Avaí feljutása ellenére nem lépett pályára a brazil első osztályban, mert a szerb Crvena Zvezdához igazolt, de itt csak fél évig maradt, és hazatért Brazíliába, ahol játszott a Monte Azulban, a Fortalezában és a Náuticóban. Utóbbi színeiben 2010 októberében súlyos sérülést, térdszalag-szakadást okozott a Bahia jobbhátvédjének, Jeancarlosnak.