Társoldalunk:

A legjobb női röplabdameccseket is verbális párbajok tarkítják

2018.03.27. 09:37

Volt már sikerkapitány Magyarországon, de családi okok miatt haza kellett költöznie 2016 végén. Most azt is elmondta, hogy mi történt akkor. Az 59 éves Jan de Brandtnak a röplabda az élete. Tudja, hogy az edzőt az eredményei minősítik, de ő maradandóbbat szeretne alkotni második kapitányi korszaka alatt.

Mi volt a fejében, amikor megtudta, hogy a magyar szövetség vezetői szeretnék, ha visszatérne és folytatná a munkát a női válogatott kapitányaként?
Gyors döntés volt. Családi okok miatt kellett elhagynom Magyarországot, de a szívem itt maradt.Nagyszerűen éreztem magam három éven át, jó eredményeket értünk el, ilyenkor az ember nem szívesen mond búcsút a csapatának. Kicsit a sajátomnak éreztem a csapatot a három év után, amit együtt dolgoztunk, de egy családi ok miatt nem volt más választásom, be kellett fejeznem a munkát itt. Amikor megkeresett a szövetség, hogy térjek vissza, nagyon könnyű volt a döntést meghoznom. Mindig jól éreztem magam Magyarországon, jól együtt tudtam dolgozni a kollégákkal, a játékosokkal, tehát nagyon akartam folytatni ezt a munkát.

Jan de Brandt, a magyar női röplabda-válogatott szövetségi kapitányaFotó: Mudra László - Origo

Melyik volt a nehezebb döntés, amikor azt kellett bejelentenie, hogy távozik vagy amikor a visszatérésről határozott?
Az első volt a nehezebb, nemet mondani és befejezni a munkát. Néha oda kell figyelni magadra. Nagy klub mellett dolgozni - mint ahogy én is tettem a Bursával - nem egyszerű. Tudod, hogy egy kemény szezon vár rád, októbertől májusig, aztán, amikor már négy éven át csinálod ezt, az energiád teljesen elfogy. Vigyáznod kell magadra. Az edzőnek is kell néha szünet, hogy felfrissüljön, új inspirációkat találjon, képezze magát, kövesse a szakma fejlődését. Az is nagy kihívás volt, hogy Törökországban sikeres legyek, mert jelenleg az a világ legerősebb bajnoksága a nőknél. Az első sikeres év után a Bursával ajánlatot kaptam a Fenerbahcétól. A világ legjobb csapatánál dolgozni nagy lehetőség. Sajnos nem mentek igazán jól a dolgok ott a végén. Soha nem könnyű összeegyeztetni egy ilyen munkát egy nemzeti válogatottal. A Fenerbahcénál befejeztem a munkát, így levegőhöz jutottam, és tele vagyok energiával, hogy belevágjak az új kalandba Magyarországon. Azt hiszem, ez a megkeresés a megfelelő pillanatban talált meg.

Főállású szövetségi kapitány lesz, vagy klubnál is fog dolgozni mellette?
Erről még beszélgetünk a vezetőkkel. Egyelőre csak a válogatotthoz szerződtem, de Ludvig Zsolt nagyon szeretné, ha minden energiámmal Magyarországra koncentrálnék, akár mint sportigazgató, a következő évtől. Érdekel ez a lehetőség, de természetesen nem mellékes, hogy anyagilag ez mit jelentene, és mi lenne pontosan a feladatom. Erről még sokat fogunk beszélgetni a következő hetekben, és elképzelhető, hogy főállásban a szövetséghez szerződöm.

Jan de Brandt könnyen lehet, hogy főállásban is a szövetség alkalmazásába kerülFotó: Mudra László - Origo

Követte az elmúlt két évben a magyar válogatott eredményeit?
Természetesen. Amint már mondtam, kicsit magaménak éreztem a csapatot. Követtem a játékosok fejlődését is, különösen azokét, akik külföldön játszanak, ráadásul sikeresen, őket egyszerűbb volt figyelni. Vannak játékosok, akikkel kapcsolatban maradtunk, chateltünk rendszeresen. Tudom, mi vár rám, mi a helyzet.

Mi a célja? Egyáltalán, amikor elkezd egy ilyen munkát, akkor meghatároz célokat magának, a csapatnak?
Azért is volt könnyű igent mondani a kapitányi megkeresésre, mert a válogatott rendezőként ott lesz a következő Európa-bajnokságon. Ez azt jelenti, hogy van másfél évünk dolgozni a csapattal. Ismerem ezt a helyzetet. Amikor otthon játszottunk, akkor az utolsó időszak mindig nagyszerű volt. Nagyon sok szurkoló támogatta a csapatot és a női röplabda fejlődött, a népszerűsége nőtt. Jöttek az eredmények és az emberek jól reagáltak erre. Ezt meg lehet ismételni itt is, 2019-ben. Ez volt az egyik komoly szempont, amikor elfogadtam a felkérést. Most azon kell dolgoznunk, hogy egy nagyon jó csapatot építsünk az Eb kezdetéig. A középtávú cél, hogy jól szerepeljünk a Golden League-ben. Nagy előny, hogy Magyarország a rendezője a Golden League Final 4-nak. Ez könnyebbé teszi, hogy beépítsünk fiatal játékosokat a csapatba. Mivel az első hat mérkőzés eredménye nem annyira fontos, nekünk elég egy hónappal később jó formába lendülni és a négyes döntőben jól szerepelni. Ott az a lényeg, hogy az első két hely valamelyikén végezzünk, mert azzal kvalifikáljuk magunkat a Challenger-kupára. Álomszerű lenne odáig eljutni. Ez a korábbi Grand Prix-sorozat, új név alatt. Van realitása, mert a Final 4-ban egy meccset kell hozzá megnyerni. Aztán jön a felkészülés a 2019-es Európa-bajnokságra.
Ha otthon játszol egy Eb-n, akkor mindig biztosított a jó felkészülés, mert sok ország, sok válogatott akar idejönni. Itt akarnak játszani, edzeni, feltérképezni a helyszíneket. Ez egy tökéletes időszak lesz a fiatalabb játékosoknak is, ők sokat tanulhatnak, az egész csapat pedig sok időt tölthet majd együtt. Ez lehet a gyümölcse a négy hónapos közös munkának, aminek a legfontosabb célja az Európa-bajnokság. Ez egy gyönyörű projekt.

Jan de Brandt szerint egy világbajnoki vagy olimpiai szereplés sem elképzelhetetlenFotó: Mudra László - Origo

Mit gondol, mi okozhatja önnek a legnagyobb kihívást, hogy elérje a céljait?
Korábban mindig az volt a cél, hogy kijussunk az Eb-re, ami kétszer sikerült. Most az lehet az álmunk, hogy eljussunk a legerősebb versenyre, a világbajnokságra. De a magyar válogatott jelenleg nem tart ott, még nem áll készen arra. Nincs elég jó és fiatal játékosunk, akik azon a szinten tudnának játszani. Ezen dolgoznunk kell. Ezért is lenne érdekes főállásban végezni ezt a munkát, felfedezni tehetségeket, beépíteni, együtt tartani őket, emelni a színvonalat az edzőknél. A fiatal játékosok sokkal jobban fejlődnek, ha nemzetközi szinten szerepelnek. A legnagyobb elégedettséget nekem az jelentené,ha valami olyat hagynék magam után itt, amire lehet építkezni tovább. Megteremteni az alapját annak, hogy milyen röplabdát játszanak Magyarországon, illetve hogyan dolgoznak az edzők. Szeretném átadni a tudásom, a tapasztalatom a következő generációnak, nincs is ennél nagyobb öröm. Ez a személyes célom. De tudom, hogy alapvetően az eredmények minősítik az edzőt. Ha jók az eredményeid, akkor mindig emlékezni fognak rád. Arról biztos emlékezni fognak rám, hogy 28 év után kivezettem a női válogatottat az Európa-bajnokságra. Ráadásul az egy nagy lökést adott a csapatnak, a sportágnak, elindult egy fejlődési pálya. Most abban bízom, hogy ez a folyamat folytatódik. Egyre több és több lány kezd röplabdázni. A legnagyobb motiváció egy fiatalnak, ha a válogatott sikeres, mert akkor mindenki röplabdázni akar. Mi ezt átéltük Belgiumban a tenisszel. Nagyszerű játékosaink voltak, Clijsters, Henin és minden fiatal lány teniszezni akart. Az a reményem, a vágyam, hogy ez fog itt is történni a röplabdában. A válogatott játékosok kicsit sztárok lesznek, és a kislányok őket választják majd példaképnek, olyanok akarnak lenni, mint ők.

Az első magyarországi kapitánysága alatt elég magasra rakta a lécet. Ha jól értettem a szavait, akkor a mostani csapattal nem lesz könnyű azokat az eredményeket megismételni, mert szinte új csapatot kell építenie és inkább ez a cél.
Igen, új csapatot építeni és újra lendületbe hozni a röplabdát Magyarországon. Emlékszem, az én időmben nagyon komoly hagyománya volt a röplabdának Magyarországon, és nagyszerű játékosok alkották a válogatottat. A 70-es, 80-as évekről beszélek. Egy újjáéledésről beszélek, azért szeretnék dolgozni. A röplabda az egyik legcsodálatosabb női csapatsport a világon. A nők mindig szeretnek együtt csinálni valamit. Beszélgetni és egyben közösen versenyezni. Az eredmény szinte másodlagos, a lényeg, hogy együtt vannak, közösen érnek el valamit. Fontos, hogy nincs fizikális kapcsolat az ellenfelek között, elválasztja őket a háló. Verbálisan persze lehetnek párbajok, de fizikális érintkezés nincs. A nők, úgy általánosságban nem szeretik a fizikai érintkezést. Szóval, ez egy tökéletes sport, ahol fontos, hogy sportos legyél, mert különben nem tudsz nagyot ugrani. Nagyszerű látvány a röplabda, jó nézni.

A legtöbb sportágban egy sikeres válogatott hozhatja meg az áttöréstFotó: Mudra László - Origo

Mennyire segítheti a munkáját, a céljai megvalósítását, hogy a távozása óta lett egy nagyon erős és sikeres klub Békéscsabán?
Sok példa van arra, hogy egy jó válogatott mögött van egy sikeres klub és a játékosok többsége onnan jön. A hollandok például egy időben az összes jó játékosukat egy klubba tették, és aztán ki is jutottak a világbajnokságra, majd még az olimpiára. Ez egy óriási álom, mert hatalmas a konkurencia. Ezzel együtt kitűzhetjük célként, hogy jussunk ki a 2022-es világbajnokságra és aztán akár az olimpiára, Párizsba. A 2020-as az lehetetlen még, mert legalább 3-4 év kell ahhoz, hogy megtörténjen a generációváltás, és legyen egy új, erős válogatott. Remélhetőleg a mostani 17-19 éves korosztályból megtaláljuk azokat a lányokat, akiknek esélyük lehet igazán jó röplabdázóvá fejlődni.

Azért nyugtasson meg, hogy a családi problémái megoldódtak, és nem kell azért aggódnunk, hogy idő előtt elhagyja a csapatot, családi okok miatt.
Nem. Nincs ebben semmi titok. Az édesapám 86 éves lesz, nem tud önállóan mozogni, kerekesszékkel közlekedik, állandó segítségre szorul. Az édesanyám már korábban meghalt, így ő egyedül maradt. Nagyon jó a kapcsolatunk, képtelenség, hogy 12 hónapon át ne lássam. Amikor el kellett mennem Magyarországról, akkor sajnos a bátyám hunyt el, aki addig sokat segített neki. Az egész felelősség rám maradt, és szerettem volna a lehető legjobb életet megteremteni neki az utolsó éveire. De ő tudja, megérti az én helyzetemet, ötven éven át volt elnök a röplabdában. Tudja, hogy a röplabda az életem, a szenvedélyem, ő is igazi sportember. Elengedett, de időről időre visszamegyek hozzá, mert szüksége van rám. Hozzászokott ahhoz, hogy 7-8 hónapon át ne lásson, most azért ennyit nem leszek távol egyfolytában, és sikerült egy jó életet kialakítani körülötte, ápolónők vigyáznak rá, ez most már nem lehet probléma.

Mit kívánjak önnek a következő két évre?
Csak jó életet és hogy addig élvezhessem a röplabdát, amíg csak akarom, amíg azt érzem, hogy át tudom adni a szenvedélyt a játékosoknak, ami bennem van. Ennyi nekem elég a boldogsághoz.