Stallone szerencsére nem lett Senna, Lauda viszont hőssé vált a vásznon

A Forma-1 és a filmipar többször is megpróbált már egymásra találni, általában mérsékelt eredménnyel. Akadtak azonban kasszasikerek, ezekhez a sportág nagy alakjainak megjelenése és a Monacói Nagydíj is kellett.

Hosszú évek óta párban jár a francia Riviéra két világhírű eseménye, a Cannes-i Filmfesztivál és a Monacói Nagydíj. A rangos díjátadó és a Forma-1-es szezon koronaékszerének tartott verseny általában egymás után zajlik, az idén pedig a koronavírus miatt mindkettőt törölni is kellett.

A filmvilág és a szórakoztatóipari termékké fejlesztett sportág nem csupán a dátumok révén keresi a kapcsolatot. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a milliók által figyelt futamok a nagyvásznon is megelevenedjenek, és arra is akad példa, hogy a versenyzés révén népszerűsítenek új bemutatókat.

Az autóversenyekről, azon belül a Forma-1-ről készített játékfilmek eddig általában rossz szájízt hagytak maguk után. Vagy a történet nem volt elég izgalmas vagy a megvalósítás sántított annyira, hogy a végeredmény felejthető lett, de szerencsére akadtak üdítő kivételek is. Cikkünkben áttekintjük a próbálkozásokat, elsősorban az F1-re koncentrálva.

A halállal dacoló hősszerelmes

Mi mással is kezdődhetne az 1955-ös „The Racers” című játékfilm Kirk Douglas (Gino Borgesa) és Bella Darvi (Nicole) főszereplésével, mint a Monacói Nagydíjjal? A futamon a hölgy kutyája átszalad a pályán, ezért Douglas karaktere balesetet szenved, de a balerina segít neki, hogy új autóval folytathassa a pályafutását.

A főhős aztán megrögzötten csak a veszélyes versenyzésre összpontosít, ez útját állja a kibontakozó románcnak, ami a korszak több, hasonló témájú alkotásának is központi eleme. A filmet a Mercedes-legenda, Rudolf Caracciola élettörténete alapján írt, „The Racer” című könyv inspirálta, Monaco mellett feltűnik benne a híres országúti verseny, a Mille Miglia, Monza, a Nürburgring, valamint Maurice Trintignant, Froilán González, Louis Chiron és Luigi Villoresi is.

A vakmerő pilóták miatt aggódó nők motívuma megjelenik az 1966-os „Grand Prix” című filmben is, amit a főszereplő, James Garner még 2011-ben is minden idők legjobb autóversenyzős játékfilmjének tartott.

Ez annak is köszönhető, hogy a történetben a karakterek háttere révén számos olyan toposz megtalálható, ami azóta is jellemzi a sportágat: van kiöregedő, a versenyzés értelmén gondolkodó veterán, az elismerésért küzdő pilóta, a balesetből felépülő küzdő vagy éppen karizmatikus, fiatal tehetség, megspékelve több szerelmi szállal, tragédiával és emberi drámákkal.

A filmben a korszak legendái is feltűnnek valódi felvételek vagy szereplések révén: egyebek mellett Phil Hill, Graham Hill, Juan Manuel Fangio, Jim Clark, Jochen Rindt és Jack Brabham is felbukkan a történetben, amit olyan látványosan örökítettek meg, hogy a film három Oscar-díjat is nyert.

A Grand Prix után 1969-ben elkészült a „Győzni Indianapolisban” is Paul Newman főszereplésével, a Forma-1 közege viszont legközelebb 1977-ben jelent meg a „Bobby Deerfield” című filmben.

Al Pacino játssza a címszereplő autóversenyzőt, aki beleszeret egy titokzatos, halálos betegséggel küzdő svájci nőbe. A versenyzés itt elsősorban díszletet, morális keretet ad a szerelmi szál köré, ami arra épül, hogy egy súlyos baleset (egy évvel vagyunk Niki Lauda életveszélyes bukása után) után Pacino karaktere átértékeli a veszélyt és az életét, miközben szerelme versenyt fut az idővel. A világhírű filmsztár egyik dublőrje Carlos Pace volt, a filmet a Der Himmel kennt keine Günstlinge című regény alapján forgatták, amit az 1957-ben meghalt Alfonso de Portago ihletett.

Az autóverseny Rocky Balboája

Az ökölvívó Rocky Balboa és a vietnami veterán John Rambo karaktere révén Sylvester Stallone az 1990-es évek elejére már ünnepelt filmsztár volt. Az F1-es legenda, Ayrton Senna is kedvelte az alakításait, olyannyira, hogy Stallone szerint Senna azt akarta, készítsen róla filmet, mielőtt 1994-ben tragikus baleset áldozata lett.

Stallone komolyan foglalkozott ezzel a gondolattal, 1997 júliusában bejelentette, hogy hároméves tárgyalás után Bernie Ecclestone-tól megvásárolta egy Forma-1 témájú játékfilm készítésének jogát.

„Az ökölvívás és az autóverseny mindig is a két kedvenc sportágam volt – idézte a Grandprix.com. – Arra már lehetőségem nyílt, hogy az ökölvívást nagyvászonra vigyem, és most Bernie Ecclestone segítségével páratlan betekintést és felvételeket láthatunk, amelyek elválaszthatatlan részei ennek a szenvedélyesen tempós sportágnak.”

Az akciósztár 1998-ban és ’99-ben több nagydíjra is ellátogatott, barátja, Andy Vajna kétszer is elhozta őt a Hungaroringre, miközben Stallone a forgatókönyvön dolgozott. Senna állt volna a cselekmény középpontjában, a projekt viszont az eredeti formájában kútba esett, mert Stallone szerint „egy bizonyos személy, aki működteti a sportágat, a saját érdekeit nézi.”

A „Felpörgetve” végül a CART sorozat közegében valósult meg, de a főhősöket egyértelműen az 1997-es F1-szezon alapján mintázták.

Til Schweiger játszotta Beau Brandenburgot (Michael Schumacher), Kip Pardue volt Jimmy Bly (Jacques Villeneuve), Estella Warren pedig Sophia, aki a két rivális között ingázott (rímelve Corinna Schumacher és Heinz-Harald Frentzen történetére), de akadt kerekesszékes csapatfőnök (ld. Sir Frank Williams) is Burt Reynolds alakításában.

Már az előzetesből látszott, hogy a Felpörgetve problémás lesz

A szálak persze a rutinos veterán pilótát alakító Stallonénál futottak össze, a történetben és a forgatókönyvírás terén is. A film minden szempontból borzalmasan sikerült, anyagilag sem térült meg, 2006-ban a filmsztár ezt is azok közé sorolta, amit jobb lett volna, ha nem forgat le. Ezzel valószínűleg sokan egyetértenek.

Lauda és Hunt története máig emlékezetes

Senna sztorija 2010-ben egy dokumentarista jellegű, de a történeti hűséget nem igazán követő, viszont óriási sikerű filmben elevenedett meg. Asif Kapadia alkotását azóta is sokat bírálják, mert egy Sennát dicsőítő, Alain Prostot viszont részben érdemtelenül hibáztató narratívát erőltetett, ezért bár érdemes megnézni, fenntartásokkal kell kezelni a történetet.

Ami egy dokumentumfilmbe nem fér bele, az egy játékfilmben bizonyos szintig megbocsátható. A James Hunt és Niki Lauda 1976-os küzdelméről szóló 2013-as „Rush – Hajsza a győzelemért” alkotói remekül megtalálták az összhangot a történelmi hűség és a látványosság között, ehhez Lauda kíméletlen pragmatizmusa kellett, az alkotók ott is majdnem elcsúsztak.

„Vicces sztori volt, mert ilyen munkában még nem vettem részt – mondta Lauda a Graham Bensinger Show műsorában, 2016-ban. – Peter Morgan, a forgatókönyvíró hívott fel az ötlettel, hogy üljek le vele. Bécsben találkoztunk, és azzal kezdte, hogy nem fog tetszeni, amit mond, mert [közölte], hogy ő írja a forgatókönyvet, ő a főnök. Rendben,

nyert már Golden Globe-ot, úgyhogy tudja, mit csinál. Nekem ezzel nem volt gondom.”

Lauda bizalma később megingott, mert buta kérdéseket is kapott Morgantól, majd felolvastatott egy részletet a forgatókönyvből, amelyben az állt, hogy beül az F1-es Ferrariba, beköti magát és elfordítja a slusszkulcsot. „Megőrültél? – kérdezte Lauda. – Rohadtul nincs kulcs a Ferrariban, csak egy gomb, és be sem tudom kötni magam az övvel. Ha ilyen filmet csinálsz, kiszállok, mert így a legkevésbé fontos dolgok sincsenek a helyükön. Peter ekkor kissé aggódni kezdett, és minden technikai kérdést óvatosan felvetett.”

A Rush az autósportos keménymagnak is szerethető film lett

A ’70-es évek hangulatát is felidéző filmben persze akadnak túlzások és a cselekmény is idomul a várt végkifejlethez, de Lauda szerint 80 százalékig rendben van. Noha a magánéleti szálak itt is megjelennek, a film alapvetően a két rivális egymás iránti tiszteletéről szól, ami üdítő továbblépés az ’50-70-es évek hasonló alkotásaihoz képest.

A korábbi háromszoros világbajnok elárulta, először nyugtalan volt a film miatt, mert úgy érezte, nagyon negatív szereplőként állítja őt be, de a londoni díszbemutatón tapasztalta, hogy a közönséget megérintette a történet, és Bernie Ecclestone is lelkesen fogadta a látottakat.

Schumacher a Római birodalomban is legendás

Kronológiai sorrendben egy kissé visszaugorva érdemes megemlíteni, hogy a Ferrari két sikerkovácsa, Michael Schumacher és Jean Todt a Forma-1 mellett a Római birodalomban is megállta a helyét: az „Asterix az olimpián” című 2008-as filmben Asterix és Obelix barátjuk, Alafolix segítségére siet, és megküzdenek Brutusszal az olimpia megnyeréséért.

A fogatversenyen a germánok tűzpiros csapatát erősíti Schumix és kissé gall vonásokkal rendelkező csapatfőnöke, végül egy félresikerült bokszkiállás miatt lemaradnak a győzelemről,

de az eredményjelzőn így is az jelent meg, hogy „örökké a legjobb.” A film készítői akkoriban valószínűleg még nem számítottak Lewis Hamiltonra, aki azóta sorra nyeri a versenyeket és szintén elkezdett flörtölni a filmszakmával: a 2012-es Verdák 2-ben a hangját kölcsönözte egy McLarennek, és szerepelt csapata animációs rajzfilm-sorozatában.

Hamiltonnal kapcsán sok lehetőség felmerült, hogy mihez kezd majd a versenyzői pályafutása után. Nem kizárt, hogy szerencsét próbál a filmvilágban is, erre utalhat, hogy a 2019-es szezon után egy lőtéren gyakorlatozott, majd Instagram-bejegyzéseiben üzent Keanu Reevesnek és Michael B. Jordannek is.

„Mindig is imádtam az akciófilmeket, és arról álmodtam, hogy egy nap én is benne leszek az egyikben. Keanu Reeves itt szokott edzeni a John Wick filmekre, és én is itt kezdtem gyakorolni az első filmszerepemre. Ez az első napom, szuperjó móka volt néhány órára biztonságos, profi környezetben. Keanu, hívj fel, a srác felkészült!” – írta januárban az Instagramon.

Darth Vader is volt már VIP

A filmtörténetben több olyan példát is találni, amikor nem konkrétan a Forma-1-ről forgattak, de a sportág is megjelent díszletként. Legutóbb a Netflix által gyártott „Murder mistery" című filmben használtak jeleneteket a 2018-as Monacói Nagydíjról, de a hercegség versenye szerepelt a 2010-es Vasember 2-ben is. Arról nem is beszélve, hogy a stúdiók előszeretettel használják a Monacói Nagydíjat az új bemutatók népszerűsítésére is. A Jaguar, a Red Bull és a Renault reklámozott már Terminátort, Ocean's-filmet, Csillagok háborúját és Supermant is.