Társoldalunk:

Átjáróházzá vált a Celta védelme

A legutóbbi szezon zárásakor nagy volt az öröm a Celta Vigo háza táján, hiszen a galíciai együttesnek végre sikerült megvalósítani a hőn áhított célt, a Bajnokok Ligájába való bejutást. Az eufórikus hangulat azonban gyorsan elmúlt; ma már sok szurkoló valószínűleg pokolba kívánja a BL-t, hiszen a bajnokságban csak szenvednek a kedvencek, és tíz forduló után csak a 16. pozíciót foglalják el.

A Celta Vigo éveken keresztül ott volt az élmezőnyben a Primera Divisiónban, ám az ötödik helyezésnél sehogyan sem tudott feljebb lépni, pedig egy negyedik pozíció már azt jelentette volna, hogy a gárda elindulhat a Bajnokok Ligájában. Amikor tavaly nyáron Miguel Ángel Lotina váltotta a kispadon Víctor Fernándezt, sokan azt gondolták, hogy az élcsapatnál korábban sohasem dolgozó mesterrel az együttes még hátrább fog csúszni, ám nem ez történt: a galíciaiak rendkívül kiegyensúlyozottan szerepelve végre megszerezték a negyedik helyet, és kiharcolták a BL-részvételt.

Mindezek ellenére Lotina egyáltalán nem volt népszerű a drukkerek körében, mivel a látványos támadófutballt, ami Fernández irányítása alatt a Celta egyik védjegye volt, feláldozta az eredményesség oltárán. Vezetésével a galíciaiak sokkal defenzívebben futballoztak, gyakran csak egy előretolt ékkel léptek pályára, aminek köszönhetően az előző szezonban az együttes majd hússzal kevesebb gólt szerzett, mint a 2001-2002-es pontvadászatban, és bár a kapott gólok száma csak eggyel csökkent, és pontszámban is kevesebbet gyűjtött a gárda, mint egy évvel korábban, ez mégis elég volt a negyedik helyhez.

Azt persze Lotina is érezte, hogy szüksége lenne egy igazi gólvágóra, elvégre a legutóbbi szezonban a csatárposzton legtöbbször az alapjában véve középpályás Edú futballozott. A Celta ennek megfelelően a nyáron leigazolta a szerb Savo Milosevicet, ám mivel ugyanezzel a lendülettel megvált Benny McCarthytól, valamint a kölcsönkapott Mido is távozott, így nem mondhatni, hogy a csatárposzton megnőtt volna a tréner választási lehetősége.

Ezt még tetézte, hogy a keret Milosevicen kívüli egyetlen vérbeli csatára, Catanha szeptember elején megsérült, és hosszabb időre kidőlt a sorból. A brazil származású, ám spanyol válogatott focista bokáját már régóta meg kellett volna műteni, de a klub mindig elhalasztotta a beavatkozást, és most is így tett, ami azt jelentette, hogy Catanha csak pár hétre került a maródiak listájára, ám felépülése után is csak percekre kapott lehetőséget. Ennyi erővel akár meg is operálhatták volna. A klubnak egyébként sem volt szerencséje a támadókkal, hiszen a brazil Edú is megsérült, és a harmadik játéknap óta egyetlen mérkőzésen sem lépett pályára, de honfitársa, Vágner is kidőlt a sorból. Így aztán valóban csak Milosevicre számíthatott Lotina, és a szerbre nem is lehet panasz, hiszen már öt gólnál tart a bajnokságban.

A fő probléma azonban nem a támadójátékkal van a Celtánál, hanem a védekezéssel. Az előző szezonban tíz forduló alatt ugyanúgy 13 gólt szerzett a csapat, mint most, ám míg akkor csupán nyolc alkalommal került a labda a hálójába, addig jelenleg már 14 kapott találatnál jár az együttes. A Lotina által oly fontosnak tartott defenzíva tehát szinte teljesen csődöt mondott, ami azért is érthetetlen, mert az előző szezonban összeállt Velasco-Cáceres-Berizzo-Silvinho kvartett a találkozók nagy részében ott volt a pályán.

Cáceres csak egy, Velasco és Silvinho csupán két összecsapást hagyott ki, ennek ellenére a vigóiak csak a jelenlegi szezonban pofozógép szerepét betöltő RCD Espanyol elleni találkozót tudták hozni kapott gól nélkül, a többi mérkőzésen mindig kasszíroztak legalább egy, de inkább két találatot. Még azt sem lehet mondani, hogy a hátsó alakzat a középpályáról nem kapott kellő támogatást, hiszen ebből a csapatrészből az elsősorban védekező feladattal megbízott Peter Luccin és José Ignácio is rendszeresen ott volt a kezdők között.

A gyenge szereplés tehát szinte teljesen érthetetlen a Celta részéről, ám a drukkereket mindez nem érdekli különösebben, ők csak azt látják, hogy a kedvenceik, akik az utóbbi időben mindig a tabella első felében vitézkedtek, jelenleg meglehetősen hátul találhatóak. A korábban sem népszerű Lotina tetszési indexe még nagyobbat esett, és a legutóbbi, Racing Santander elleni hazai mérkőzésen bizony már egyre több füttyszó hangzott fel a Balaídos stadionban, sőt, volt, akinél már a zsebkendő is előkerült. Márpedig Spanyolországban mindenki tudja, hogy azok lengetése a tréner legnagyobb kritikája.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK