Társoldalunk:

Feczesin az új kedvenc a Megyeri úton

Tavaly még az ifjúsági B csapattal nyert bajnokságot, idén tavasszal pedig már az élvonalban skandálta a nevét az újpesti tábor, miután Feczesin Róbert, a lila-fehérek 18 éves csatára három bajnokin szerzett három góljával tette le a névjegyét az NB I-ben. Azóta már újabb két élvonalbeli fellépésen van túl az ifjú csatár, aki tervein kívül arról is beszélt, hogy miben kell még fejlődnie.

- A családja is kijár a mérkőzéseire?
- Rendszeresen, hiszen eddig az összes hazai bajnokin itt voltak, sőt a testvérem Szombathelyre, Székesfehérvárra és Debrecenbe is elkísért. Örülök, ha tudom, ott ülnek a lelátón, a közelségük megnyugtat, s úgy vélem, a családom segítsége nélkül nem juthattam volna el idáig.

- Nem bosszantja, hogy a legutolsó fellépésein nem tudott gólt szerezni?
- Egyáltalán nem, mert számomra mindig a csapat sikere a legfontosabb. Még szoknom kell a légkört, mivel az NB I-ben azért lényegesen nagyobb az iram, mint az ifibajnokságban. Egyelőre megérzem a sorozatmeccsek fáradalmait, ám biztos vagyok abban, hogy idővel már meg se kottyan majd mindez.

- Miként kezeli a hirtelen jött népszerűséget, a sajtó érdeklődését?
- Úgy érzem, eddig jól kezeltem a valóban váratlanul jött érdeklődéseket, a reflektorfényt, a rutinosabbak pedig azt mondják, az újságírók megjelenése a futball velejárója. A jövőben sem szeretnék megváltozni, már csak azért sem, mert még sokat kell tanulnom - a pályán és az iskolában egyaránt.

- A családban mekkora hagyománya van a sportnak?
- Édesapám hatszoros országos bajnok volt magasugrásban, a testvérem is futballozott Dabason, ahol a szüleimmel lakom, de az egész családunkra jellemző a sport szeretete.

- A Megyeri úti öltözőben miként fogadták a régiek?
- Nagyon rendesek voltak a srácok, nem fölényeskedtek, inkább segítettek, amiben csak tudtak. Egyébként télen már Mezey György szólt, hogy számít rám a nagycsapatnál, szerencsére ez az elképzelés az új szakmai stábnál, Mészöly Gézánál és Véber Györgynél sem változott. Külön öröm, hogy több fiatal társammal együtt kerültünk fel a felnőtt keretbe, ami szintén megkönnyíti a beilleszkedést. Az meg egyenesen szenzációs érzés, amikor a nevemet éneklik az újpesti szurkolók, ez nagyon feldob, remélem, sokáig lesz még ebben részem.

- Elsősorban miben kell még fejlődnie?
- Technikai képzettségben mindenképpen, ami a rövid passzos játéknál elengedhetetlen, emellett robbanékonyságban szükséges sokat javulnom.

- Az elkövetkezendő két évre milyen célokat fogalmazna meg magának?
- Mindenekelőtt stabilizálni kell a helyem az Újpestben. Később aztán szeretnék a nagyválogatottban is bemutatkozni, no meg külföldi klubba szerződni. Az persze még odébb van, egyelőre csak lilában látom a világot.

Bánki József

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK