Társoldalunk:

"Néha bele kellett volna rúgni" - így kezelnék a magyar edzők a hisztis világsztárokat

2010.11.12. 13:47

Meccs előtt italozás, a csapat mezének földhöz vágása, társa nőjét elszerető védő, verekedő középpályás, az edzőt káromkodva gyalázó csatár - csupa olyan ügy, amely feszültséget kelt egy futballcsapatnál, és nehéz helyzetbe hozza az edzőt. Összeszedtünk egy csapatnyi olyan futballistát, akit a szurkolók és a média kezelhetetlennek könyvelt el, és magyar edzőket kérdeztünk, mit tettek volna, ha ők szembesültek volna a botrányhősök által okozott galibával. Csank János, Prukner László és Verebes József sok esetben teljesen más utat választana.

Jens Lehmann: A kapusokat alapból flúgosnak tartja a futballtársadalom, Lehmannra ez fokozottan igaz. Előszeretettel kakaskodott az ellenfél játékosaival, de ha bepipult, saját társait sem kímélte. Egy BL-meccs után vizespalackot dobott a bíróhoz, előfordult, hogy elvette az ellenfél szurkolójának szemüvegét, egy időben helikopterrel járt edzésre, az Unirea elleni BL-meccs közben pedig a kapu mögött vizelt.

"Biztos nagyon kellett neki, és mivel nem mehetett be az öltözőbe, az egyetlen megoldást választotta, így azért kevésbé ciki a dolog, mint ha mellbe lövik a labdával és a fájdalomtól bevizel"- tanúsított megértést az esettel kapcsolatban Csank János, a Zalaegerszeg edzője, korábbi szövetségi kapitány. "Régen büntettem a csapataimnál edzés közben, ha valaki elment könnyíteni magán, de aztán változtattam ezen, amikor a hideg téli edzéseken megfázott a vesém, és átéreztem a játékosok helyzetét."

"Lehmann egyébként nem az emberem, nagyon jó versenyzőtípus, de nem tetszik a technika, amelyet Kahnnal együtt meghonosítottak, lent van a kezük a bokájuk mellett, ahonnan nagyon nehéz felkapni a fej mellé" - csapott át szakmázásba Csank, aki korábban maga is kapus volt. "A másik, technikailag zokni megoldás, amelyen régen órákig röhögtek volna, hogy vetődésnél két kézzel ütik a labdát, pedig egy kézzel sokkal könnyebb odaérni egy magas labdára. Ezek olyan hülyeségek, mint az, hogy manapság atlétaedzők tanítják meg fejelni a focistákat, emiatt van sokkal több könyöklés, lassan a sportszergyártóknak érdemes lenne elgondolkodniuk, hogy könyökvédőket is gyártsanak."

Lehmann meccs közben könnyít magán:


William Gallas:
A francia védő meglehetősen öntörvényű játékos, aki többször is szerepet tévesztett, és összeveszett feletteseivel amiatt, mert nem ott játszatták, ahol szerinte a legjobb tejesítményre képes. Arsenalos csapattársa, Kolo Touré állítása szerint miatta hagyta ott a londoni csapatot, korábbi klubjában, a Chelsea-nél pedig azért hisztizett egy sort, mert José Mourinho Michael Ballacknak adta a tizenhármas mezt. Állítólag egyszer azzal fenyegetőzött, hogy öngólt lő, ha Mourinho akarata ellenére játszatja őt.

Csank szerint sokszor az öngóllal fenyegetős sztorihoz hasonlító esetek csak műbalhék, melyeket a háttérből a menedzser gerjeszt, hogy olcsóbb legyen a játékos, könnyebben tudjon eligazolni. "Pályafutásom során nem találkoztam még hasonló esettel, de olyannal sem, hogy egy játékos azért támadta az edzőt, hogy miért játszatja balhátvédként, amikor neki belső védő az igazi posztja. A magyar játékosok nagy része tudja, hogy szükségből kerül olyan posztra a szűkös lehetőségek miatt, amely egyébként nem a sajátja, de tisztában vannak vele, hogy még mindig jobb balhátvédként játszani, mint középső védőként nem játszani."

John Terry: Másról sem szóltak az angol válogatottal kapcsolatos hírek a világbajnokság előtt, mint a Chelsea-védő szexbotrányáról, aki nős emberként összeszűrte a levet barátja és válogatottbeli csapattársa, Wayne Bridge exnejével. Bridge lemondta a válogatottságot, Fabio Capello pedig úgy reagált a kínos helyzetre, hogy Terrytől elvette a csapatkapitányi karszalagot.

Prukner László, a FTC edzője szerint Terry tette "a legnagyobb bűn", amit egy játékos egy közösségen belül elkövethet, ám hogy miként lehet kezelni egy ilyen szituációt az öltözőn belül, az szerinte függ attól is, hogy csupán egy kalandról van szó, vagy netán egy hosszú távú történetről.

Csank jóval megengedőbb az esettel kapcsolatban, szerinte Terry ügye egy álprobléma, amit a bulvársajtó fújt fel, ugyanúgy, mint Rooney afférjait a prostituáltakkal. "Az erkölcsi problémát abban látom, hogy Terry nős volt, ugyanakkor furcsálltam a nagy felháborodást, hiszen Bridge már nem volt együtt a feleségével, amikor Terry kalandba bonyolódott vele. Szerintem, ha valaki már csak az exnőm, ahhoz nincs közöm. Capello szerintem jól kezelte a helyzetet, más lett volna a leányzó fekvése, ha Bridge még együtt van a nejével, és úgy jön képbe Terry, az már valódi feszültséget tud okozni a közösségen belül. Az egyik csapatomnál is előfodult ilyen korábban, de ott nem lett kirúgva az a játékos, aki elszerette a társa nejét, pedig az lett volna a jó megoldás" - emlékezett Csank.

Verebes József osztja Csank véleményét abban, hogy Bridge hibázott, amikor lemondta a válogatottságot az exneje miatt. A jelenleg a BLASZ I-es Nagytéténynél dolgozó volt szövetségi kapitány úgy véli, a magánéletet el kell tudni választani a futballtól, szerinte Capello csak azért vette el a karszalagot Terrytől, mert a közvélemény részéről nagy volt a nyomás rajta, hogy tegyen valamit.

Forrás: [origo]
Vanessa Perroncel elcsavarta Terry fejét

Huszti Szabolcs: A magyar válogatott egyik - korábbi - alapembere alaposan felkorbácsolta a kedélyeket a moldávok elleni meccs után közzétett levelével, amelyben gyakorlatilag mindenkit kiosztott, játékosokat, vezetőket, szövetségi kapitányt. Nem ez volt az első összezördülése a főnökeivel, korábban Várhidi Péterrel is összerúgta a port, és hazament válogatott edzőtáborából, amiért féléves eltiltással büntette az MLSZ.

A középpályást sokan elítélték a tettéért, Verebes azonban most a védelmébe vette a játékost. "A válogatott esetében nem biztos, hogy lehet öltözői titokról beszélni. Husztit mindig vállalta a véleményét, ezúttal is ezt tette, elmondta, hogy oda nem akar jönni, ahol nincs verseny, nem a teljesítmény számít, és sokan a csapatból igazat adtak neki. Elég komoly dolgokról beszélt, amikben sok igazság van, és ötvenegyszeres válogatottként jogosan várta el, hogy elmondják, mi lesz vele, játszik-e" - véli a speciális módszerei miatt egy időben Mágus néven emlegetett szakember.

Csak ezzel szemben azt gondolja, létezik olyan, hogy öltözői titok. "Ha megtudnám, ki az, aki kiadja ezeket a belső dolgokat, azt keményen megbüntetném. Igyekszem minél előbb előadni a tanmesét a csapatnak, de régen sokkal többet beszéltem, manapság a sok idegenlégiós miatt nehezebb a helyzet. Ha megjelenik egy újságcikk, vagy nyilatkozom valamit egy játékossal, a csapattal kapcsolatban, akkor szoktam ezekre reagálni a csapat előtt, igyekszem az események elé menni, és megelőzni, hogy elkezdjenek pletykálni, vagy félreértsenek valamit. Olyan előfordult korábban, hogy egy játékosom olyan dolgokat mondott egy cikkben, ami nem fedte a valóságot, mert rosszul kezelte a mellőzöttséget, de nem lett belőle harag."

Lee Bowyer: A legjobb éveit a Leeds Unitednél jegyző középpályás igazi botrányhős, bukott már meg doppingteszten kábítószerrel, és rendőrségi ügyei miatt is címlapra került, 1996-ban egy gyorsétteremben széket vágott egy ott dolgozó ázsiai férfihoz, 2000-ben pedig azzal vádolták, hogy bántalmazott egy ázsiai diákot, de később tisztázták a vádak alól. 2005-ben, már a Newcastle játékosaként összeverekedett a pályán saját csapattársával, Kieron Dyerrel.

Prukner úgy emlékszik, hasonló posztra igazolták Bowyert és Dyert, volt köztük egy belső rivalizálás is, nem passzoltak egymásnak a pályán, ez a konfliktus csúcsosodott ki abban, amikor a pályán egymásnak estek. "Az edzőnek idejében észre kell vennie ezt az öltözőn belüli feszültséget, mert egy ilyen eset az egész csapatmunkát képes tönkretenni, persze ez nem könnyű feladat, mert van, hogy lappangó feszültségről van szó. Komoly a felelőssége az edzőnek, de nem lehet mindent az ő nyakába varrni, nem mindig ők igazolnak, közös munkára és egyeztetésre van szükség a tulajdonossal és a vezetőkkel, hogy a probléma megoldódjon,  a komoly csapatoknál éppen ezért az egész menedzsment folyamatos párbeszédet folytat" - világított rá a Fradi trénere, ki mindenkinek lehet felelőssége egy hasonló helyzetben.

Bowyer és Dyer bunyója meccs közben:


Nigel de Jong:
A holland védekező középpályás posztjából adódóan nem tartozik azok közé, aki visszahúzzák a lábukat, de idén kicsit túlzásba vitte a keménykedést, mivel három ellenfelét is leamortizálta. A sort az amerikai Stuart Holdennel kezdte, akinek eltört a bokája a belépő következtében, majd a vb-döntőben a spanyol Xabi Alonso mellkasán hagyott stoplinyomokat, októberben pedig a Manchester City-Newcastle bajnokin Hatem Ben Arfa lábát törte el egy elkésett becsúszással. De Jong egyik esetért sem kapott piros lapot.

"De Jong itthon be sem merne csúszni, mert serdülőkorától állandóan ki lett volna állítva" - mondta nevetve Csank, amikor arról kérdeztük, hogyan fékezne meg egy hasonló habitusú játékost. "Nézni kéne, mit eszik, mit iszik, vagy lehet, doppingvizsgálatnak kéne alávetni, hátha az segítene kideríteni, miért pörög túl állandóan, és miért veszíti el a kontrollt. Nekem is volt ilyen játékosom, Bajzát Péterrel Győrben dolgoztam együtt, de akkor nem volt vele probléma. Fontos, hogy az ember megértesse a játékossal, hogy tisztelje az ellenfelet, hiszen neki is van apja, anyja, ő is a futballból él, neki is fontos az egészsége, és hogyha a másiknak nagy sebességgel, oldalról csúszik oda negyvencentis magasságban, akkor az biztosan fájni fog. Ha máshogy nem megy, le lell ültetni a padra pár meccsre az illetőt, ha ebből sem ért, akkor el kell zavarni. Vácott volt egy játékosom, aki az MTK-ból érkezett, és rúgott, mint a szomjas ló, egy szlovák csapat elleni edzőmeccsén a csatárt kétszer is kitette a korláton kívülre, akkor félrehívtam, és megmondtam neki, hogy  ha csak így tud játszani, akkor igazoljon el, mert nem fogok miatta remegve ülni a kispadon, hogy mikor állítják ki. Hogy megértette a mondadóm, azt az is igazolja, hogy később Vácról lett válogatott. De Jong valószínűleg edzésen is keménykedett már, az edzőnek pedig már ott közbe kell lépnie. Én az edzéseken direkt elnézek néha szabálytalanságokat, és várom a reakciókat, aztán ha látom, hogy egy játékos szúrós szemmel néz, akkor szólok neki, hogy ne bíráskodjon, neki nem ez a dolga. Az edző ilyenkor olyan, mint a szülő, akinek a gyereket játék közben kell meglesnie, amikor a gyerek nem tudja, hogy ott van, és az igazi énjét adja. "

Prukner László radikálisabb állásponton van kollégájánál:  "Az ilyen játékosokat ki kell iktatni, nincs helyük a pályán, és aki csak a brutalitásra képes, az menjen el inkább pankrátornak" - mondja.

De Jong kórházba küldi Ben Arfát:


Barry Ferguson:
  A negyvenötszörös skót válogatott - aki egyébként a Brit Birodalmi Rend Tagja (MBE) - sajátos módszerrel regenerálódott a Hollandia elleni vb-selejtező után, maratoni piálást rendezett rangersös kollegájával, Allan McGregorral. Botlását később azzal tetézte, hogy az Izland elleni meccsen a kispadon ülve mutogatott a fotósoknak. A következmény: a Rangers elküldte, a válogatottba azóta nem hívták.

"Külföldön máshogy kezelik ezeket a szituációkat, mint itthon, talán néha túlzottan elengedik a játékosokat" - hívta fel a figyelmet nemzeti  különbségekre Csank. "Itthon is előfordul hasonló, de minden réteg érintett a problémában, elég, ha arra gondolunk, hogy rendőrtábornokot is kaptak már ittas vezetésen. Fontos, hogy az edző oda tudjon hatni, ha kiderül, hogy valamelyik játékosa meccs előtt bulizik vagy iszik, ezek a palik általában bírják a gyűrödést, de jelezni kell nekik, hogy mit kockáztatnak, ha nem profi módon élnek és készülnek."

Prukner ehhez annyit tett hozzá, hogy az edzők általában úgy állítják össze a heti programot, hogy a játékosok topformában legyenek a meccsre, és ha valaki ennek nem képes alárendelni magát, akkor nem érdemli meg a fizetésének még a töredékét sem. A Fradi-edző szerint Magyarországon is fennáll ez a probléma, és a gyengébb jelleműek külföldről veszik a példát.

Mario Balotelli: Az Inter fekete báránya mindent megtett, hogy megutáltassa magát saját drukkereivel, a Barcelona elleni tavaszi BL-elődöntőben például becserélése után látványosan kedvetlenül poroszkált a pályán, amiért az Inter-drukkerek kifütyülték, ő pedig a lefújás után a földhöz vágta a mezét. Máskor a nagy rivális Milan mezében pózolva bosszantotta az Inter híveit, és még a nehézfiúkkal könnyen szót találó Mourinhónak is beletört a bicskája a megnevelésébe, pedig többször is nyilvánosan kritizálta, vagy hosszú hetekre száműzte a keretből.

Repül az Inter-mez:


Prukner azt tapasztalta, minden edző életében vannak nehéz játékosok, akikkel kapcsolatban komoly szakmai kihívás, hogy az ember mennyire képes motiválni. Szerinte ezeket a játékosokat a környezet és a média nagymértékben befolyásolja, és mivel azt látja, hogy állandóan szerepel a neve a hírekben, nem biztos, hogy beáll a sorba. "Az, hogy miképp döntenék egy ilyen játékos esetében, az a játékos kvalitásától, közösségben elfoglalt helyétől és a pillanatnyi szituációtl függ, az biztos, hogy másképp kell kezelni, ha az illető alapember, és másképp, ha csak epizódista" - osztotta meg véleményét az [origo]-val a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium egykori testnevelőtanára.

Antonio Cassano: Az olasz foci egyik legellentmondásosabb figurája, aki zseniális megoldásokra képes, kivéve, amikor elgurul a gyógyszere, mert akkor a cselek és passzok helyett a hisztizéssel tűnik ki. Egy időben szívesen rúgta darabokra a szögletzászlót gólöröm gyanánt, ha olyanja van, hozzávágja a mezét a bíróhoz vagy zabálásba fojtja bánatát, de attól sem riad vissza, hogy bolond vénembernek nevezze klubja elnökét és seggnyalónak a csapattársait.

Cassano egyik emlékezetes nagyjelenete:


Csank szerint Cassanóval már ifista korában elszaladt ló, idősebb korban pedig már nehéz megnevelni, és nem érti, egy profi csapatnál ez miért probléma, hiszen ott nem nehéz pótolni egy Cassano-szintű játékost. "A Chelsea-nél a hatvanas, hetvenes években játszott egy Peter Osgood nevezetű remek focista, aki kilógott a többiek közül azzal, hogy nem rugdosta el egyből a labdákat, viszont elég sok probléma volt vele, a csapatok tulajdonosai pedig összefogtak, és megbeszélték, hogy senki nem igazolja le. Nem is tudta visszaküzdeni magát arra a szintre, ahol korábban volt, s az ő példája aztán intő jel volt a többi renitens számára. A Cassano-ügy szerintem vezetői probléma, ők nevelték ki, a játékos általában érzi, hogy meddig mehet el, az edzőnek pedig ébernek kell lennie, hogy a játékosa ne lépje túl a határt. Cassanót nem úgy kellett volna nevelni, hogy folyton simogatják, néha bele kellett volna rúgni, hogy érezze, nem engedhet meg mindent magának. A média is elkapatta, ha valami látványos dolgot csinált, elájultak tőle, a negatívumokat pedig elhallgatták, pedig a hozzáállása miatt jó pár meccset elbuktak a csapatai. Capello volt az egyedüli, aki tudta őt kezelni, gondolom, elmondta neki szemtől szembe, hogy mire számíthat, ha hisztizik, de ahhoz, hogy működjön az edző-játékos kapcsolat, az is kell, hogy a játékos felnézzen az edzőjére" - foglalt állást Cassano ügyében Csank.

Zlatan Ibrahimovic: Balotellihoz hasonlóan a bosnyák származású svéd csatár is nehezen tudja maga mellé állítani aktuális csapatának szurkolóit, elvitathatatlan, hogy a legváratlanabb megoldásokra képes, és gyakorlatilag bárhonnan tud gólt lőni, ugyanakkor flegma stílusa és hatalmas egója sokak szemében ellenszenvessé teszi. A Milannál az utóbbi időben előbb rejtélyes okokból hátba rúgta Rodney Strassert edzésen, majd tíz embernek kellett közbelépnie, mikor összeverekedett Oguchi Onyewuval.

Ibrahimovic hátba rúgja Strassert:


"Manapság az egók menedzselése a legfontosabb a versenysportban, és egy edző belebukhat abba, ha nem kap támogatást a vezetőség részéről, hogy szót értsen a kezelhetetlen játékossal" - állítja Prukner. "Sok múlik a csapaton is, az edző önmagában kevés ahhoz, hogy kezelni tudja a helyzetet. Ha Ibrahimovic a Milannál feszültséget okoz az öltözőn belül, akkor azt előbb-utóbb meg fogják unni, és a társak kiközösítik, nem adnak neki labdát, vagy a vezetőség tesz lépéseket, hiszen megvannak az objektív feltételek, hogy találjanak helyette valaki mást. Elég a barcelonai példát említeni, sztárként ment oda, Guardiola viszont nem engedte, hogy teret kapjon, és Ibrahimovic gyorsan el is igazolt."

Verebesnek mindennek némiképp ellentmondó, markáns véleménye van a témában, ő egyszerűen balfácánnak titulálta azokat az edzőket, akik megpróbálják megváltoztatni az Ibrahimovic-féle egyéniségeket, szerinte éppen a személyiségük teszik őket azzá, amik. Verebes imádta a problémásnak elkönyvelt játékosokat, és szerinte egy edzőnek tudnia kell, hogy a különböző egyéniségeknél milyen módszer a hatásos, például ki az, akire csak büntetéssel lehet hatni. Példaként hozta fel Albert Flóriánt, akit állandóan kritizáltak azért, hogy néha csípőre tett kézzel álldogált a pályán, és örül annak, hogy nem sikerült megváltoztatni az egyetlen magyar aranylabdás stílusát. "Egy profi csapatot vezetni, az művészet, ezt nem tanítják sehol, vagy benne van egy edzőben, vagy nincs" - zárta mondandóját a pályafutása során több játékosát is nemzetközi klasszisnak nevező edző.

Forrás: MTI
Verebes kedveli a problémás focistákat

Nicolas Anelka: A francia csatár gyújtotta be a puskaporos hordó kanócát Dél-Afrikában, amikor az öltözőben elküldte az anyjába Raymond Domenech szövetségi kapitányt, aki lecserélte a Mexikó elleni meccs félidejében. Anelka amúgy is hajlamos a sértődésre, lázadásra, korábban a Real Madridnál például napokig bojkottálta az edzést, amiért 45 napra eltiltották. Ő is azok közé tartozik, akik nem mindig állnak be a sorba, és szeretik azt hinni, valami különleges képességgel rendelkeznek, ami másnak nincs.

"Sosem sül ki jó abból, ha egy posztra több olyan játékos jut, aki túl van sztárolva, néha jobban megkönnyíti az edző helyzetét, ha az egyiküket kihagyja, mert legalább csökken a feszültség. Abban sem vagyok biztos, hogy Anelkának egyáltalán ott kellett volna lennie a vébén, nyilván utólag a francia kapitány is ezen a véleményen lenne" - mondta Csank.

Verebes szerint a kialakult helyzetért a francia szövetséget terheli a felelősség, amelynek szerinte sokkal korábban le kellett volna váltania Domenechet. "Anelka volt az egyetlen bátor ember, aki felvállalta a véleményét, miután az egész csapatban halmozódhatott a feszültség egy ideje, és várható volt, hogy egyszer kiborul a bili. Anelka pedig azt a megoldást választotta, amivel tudta, hogy véget vethet az ügynek" - mondta a Győrrel és az MTK-val is bajnokságot nyerő Verebes, hozzátéve: itthon is volt példa olyanra, hogy a vezetők nem mertek hozzányúlni az edzőhöz, akit végül a csapat buktatott meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK