Társoldalunk:

A franciák szerint egy holland volt minden idők legnagyobb futballedzője

2019.03.19. 08:27

A France Football francia szaklap munkatársai összeállították saját listájukat a labdarúgás történetének valaha volt ötven legnagyobb edzőjéről. 

A szaklap négy kritérium alapján rangsorolt: eredményesség, a játékra gyakorolt hatás, személyiség, illetve, hogy milyen hosszú volt az a karrier?

Mindezek függvényében a győztes a holland Rinus Michels lett, aki az Ajaxnál és a Barcelonánál töltött be futballtörténeti léptékkel mérve is meghatározó szerepet. Az ő nevéhez fűződik a totális futball névre keresztelt rendszer kialakítása, melyben az egész csapat együtt támad és védekezik. 1971-ben az ő irányításával nyerte meg első BEK-trófeáját az Ajax (amit zsinórban még kettő követett, de már a magyar Kovács Istvánnal a kispadon, viszont a Michels által felépített csapattal és kialakított játékrendszerrel). 

Rinus Michels (b.) és egykori játékosa, tanítványa és követője, Johann CruyffForrás: AFP/Robert Vos

1971-ben ült le a Barcelona kispadjára, az ő hívására érkezett a klubhoz az Ajaxtól Johann Cruyff, és vele nyert 1974-ben, tizennégy év szünet után újra bajnoki címet a Barca. A holland válogatottal 1974-ben vb-döntőbe jutott, ahol 2-1-re kikaptak a házigazda NSZK-tól, ugyanakkor az ő irányításával nyerte a csapat egyetlen nagy tornáját, az 1988-as Európa-bajnokságot. A FIFA 1999-ben a futball történetének legjobb edzőjének választotta, és az ő örökségét vitte, illetve viszi tovább Cruyff és Pep Guardiola.

A trófeák számában verhetetlen a lista második helyére befutó Sir Alex Ferguson, aki hosszú pályafutása során ötvenszer emelhetett a magasba valamilyen ezüst holmit. A skót mester előbb az Aberdeennel alkotott emlékezeteset, háromszor nyerve meg a skót bajnokságot, négyszer a kupát, 1983-ban pedig a Kupagyőztesek Európa-kupáját és az európai Szuperkupát is. 

1986-ban lett a Manchester United edzője, amelyikkel első, 1992-es bajnoki címe után megállíthatatlan volt: 13 PL-győzelem, öt FA-kupa, két BL-siker, Szuperkupa, Interkontinentális Kupa, klubvilágbajnoki cím, hogy csak a legnagyobb sikereket említsük.

Sir Alex (középen, öltönyben) a BL-serlegbe kapaszkodva 1999-benForrás: DPA/AFP/Jan Nienheysen

Az egyetlen edző, akinek Angliában és Skóciában is összejött a duplázás (bajnoki cím és kupagyőzelem ugyanabban a szezonban), az 1999-es triplázásról (bajnoki cím, kupagyőzelem és BL-siker) pedig már könyvtárnyi irodalom van.

Harmadik helyen az olasz legenda, Arrigo Sacchi található, aki a franciák értékelése szerint nem csak az olasz focit, de egy nemzet karakterét változtatta meg, pedig trófeából viszonylag kevés jutott neki – mondjuk az AC Milannal nyert bajnoki címet, olasz szuperkupát, illetve két-két BEK-, Interkontinentális Kupa- és európia Szuperkupa-győzelmet sokan elcserélnék vele. Ő volt a szövetségi kapitánya az 1994-ben vb-ezüstérmes válogatottnak.

Az első ötbe még Johann Cruyff, illetve a mai idők legnagyobbja, Pep Guardiola került be, aki iskolát teremtett a Barcelonánál, minden létező trófeát megnyerve a klubbal, és tulajdonképpen neki köszönhetjük Lionel Messit is.

A franciák ezúttal dicséretesen szerények maradtak, hiszen a listára csak négy honfitársukat tették fel, akik közül a Real Madridhoz frissiben visszatért, a klubbal tavaly nyári távozása előtt sorozatban háromBL-t nyerő Zinedine Zidane a 22., az Arsenallal veretlen bajnoki szezon végén ünneplő, de nagy nemzetközi trófeát soha nem nyerő Arsene Wenger pedig a 32. helyre fért fel.