A nyalókás benzinkút-tulajdonos és a taxis: elfeledett magyar fociedzők

Az elmúlt évtizedekben számtalan olyan magyar edző ült a hazai élvonalbeli csapatok kispadján, akiknek ha meghalljuk a nevét, akkor azonnal beugrik róluk valami. Egy híres nyilatkozat, öltözködés, vagy éppen egy csak rájuk jellemző cselekvés. A teljesség igénye nélkül kerestük azokat a trénereket, akik korábban meghatározó egyéniségei voltak az NB I-nek, de már egy ideje eltűntek, az alacsonyabb osztályokban dolgoznak, vagy esetleg teljesen más irányt vett az életük. Egy biztos, sokan közülük mély nyomot hagytak a magyar fociban.

Aki az elmúlt egy-két évtizedben követte a magyar focit, annak biztosan nem kell bemutatni Pajkos Jánost, Bozsik Pétert, Várhidi Pétert, Détári Lajost, Urbán Flóriánt, Véber Györgyöt, Pintér Attilát, Mészöly Gézát vagy mondjuk Horváth Ferencet. És a sort még jó hosszú ideig lehetne folytatni. Egy dolog közös bennük, hogy egykoron mindannyian ültek valamelyik élvonalbeli együttes kispadján, de valamiért egy ideje kikerültek az NB I vérkeringéséből. Pedig a nevek között akadnak korábbi szövetségi kapitányok, klublegendák, egykori legendás focisták is.

A nyalókás edző benzinben utazik, az újpesti legenda taxizik

A jelenleg 61 éves Pajkos Jánosról mindenkinek a nyalóka jut eszébe. A debreceni születésű edző a 2000-es évek elején volt a magyar foci meghatározó alakja, többek között a DVSC, a Békéscsaba, a Győri ETO és a Diósgyőr kispadján is ült. Az élvonalban utoljára 2007-ben a DVTK-nál dolgozott, de 10 forduló után lemondott, utódja pedig Vágó Attila lett.

Azóta nem sokat lehetett róla hallani, pedig dolgozott a Balmazújváros szakmai igazgatójaként – tavaly nyáron a hajdúsági együttest kizárták az NB II-ből a megfelelő licence hiányában –, illetve egy korábbi nyilatkozatában elmondta,

benzinkút-tulajdonosként keresi a kenyerét. Ám a focitól sem szakadt el teljesen,

ugyanis a DVTK vezetőedzője, Feczkó Tamás az érkezésekor egy régi ismerőst is meggyőzött arról, hogy csatlakozzon a stábhoz: Pajkos János az ellenfelek feltérképezését kapta feladatul.

Pajkos János azért nem szakadt el teljesen a labdarúgástól Forrás: balmazfoci.hu

Ami pedig a híres nyalókázást illeti, abba egyszer kis híján megfulladt.

„Ez a nyalókázás afféle kabala, jön a meccs, ülök vagy állok, aztán mint valami dohányos a cigit, egyszer csak előveszem és elszopogatom. Feszültségoldó. Egyszer például Diósgyőrben a kispadon majdnem megfulladtam. Meggyőződésem, hogy néhány játékvezető szándékosan csalt, és ezt nehezen viseltem el. Felugrottam,

üvöltöttem, a nyalókát meg félrenyeltem. Mondom, vigyázni kell, a magyar futball veszélyes üzem"

– árulta el egy korábbi nyilatkozatában az nso.hu-nak Pajkos.

Urbán Flórián korábban többször elmondta, hogy őt renitensnek tekintik, azért nem kap munkát az NB I-ben. Pedig állítása szerint ő nem renitens, csak őszinte. Az újpesti legenda pedig edzőként sem ért el rossz eredményeket, élvonalba vezette a REAC-ot, dolgozott Felcsúton, a Vasasnál és alacsonyabb osztályú kluboknál is. Azt már jóval kevesebben tudnak, hogy 2018 szeptemberében az U21-es svájci minifoci-válogatott szövetségi kapitánya lett.

Urbán Flórián eltávolodott a focitól Forrás: MTI/Beliczay László

A korábbi válogatott magyar labdarúgó a hírek szerint jelenleg taxisofőrként keresi a kenyerét. A Ripost írta meg, hogy a Bolt nevű taxis cégnél dolgozik.

Urbán nem kívánta kommentálni új munkáját, a Boltnál azonban megerősítették, hogy a korábbi focista és edző náluk dolgozik.

A hatvanegyszeres válogatott, hétszeres világválogatott és egyszeres Európa-válogatott magyar labdarúgó, Détári Lajos az egyike a magyar labdarúgás utolsó klasszisainak. Edzőként viszont még

sehol sem töltötte ki a szerződését, 12 év alatt 19 csapat kispadján fordult meg.

A legjelentősebb sikerét Szombathelyen érte el, ahol feljutott a Haladással az élvonalba, de dolgozott a Ferencvárosnál is, azóta viszont csak alacsonyabb osztályú kluboknál, mint például a Felsőtárkány, a Balatonszepezd vagy éppen a Nagyréde.

Détári Lajos edzőként a Fradinál is dolgozott Forrás: Marton Szilvia - Origo

A zöld-fehérekhez köthető az ikonikus nyilatkozata is, amikor a televízió képernyőjén keresztül üzent az őt kritizálóknak a Pápa ellen 4-1-re megnyert bajnoki után.

„Nem gyakoroljuk ezeket, hiszen nálunk nincsen edzés. Megtáltosodott a csapat valamiért. Sok beszélgetés és kártyázás van a Fradinál."

Azóta keveset hallani róla, nyilatkozni is nagyon ritkán szokott. Egy korább interjújában elárulta, hogy nincs benne a magyar fociban, viszont a válogatott meccseit követi, mivel nagyon jóban van Marco Rossival. A legnagyobb álma pedig, hogy gyerekekkel foglalkozhasson.

A újpestiek egyik legnagyobb kedvence, a kétszeres bajnok, egyszeres Magyar Kupa- és Szuperkupa-győztes, háromszoros válogatott Véber György többek között a PMFC-nél, a Lombard Pápánál, és Mezőkövesden is dolgozott, viszont évek óta kikerült az élvonalbeli foci vérkeringéséből, jelenleg például az NB III Közép-csoportjában szereplő Rákosmenténél nevezték ki ismét vezetőedzőnek.

Véber György mindig kimondja, amit gondol Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Elsősorban azonban nem az eredményei, sokkal inkább

a különböző internetes oldalak élcelődései miatt került a középpontba, amelyet az olykor szállóigévé váló bekiabálásai miatt kapott.

Már unja is ezeket, amely miatt könnyen lehet, hogy sok NB I-es csapatnál inkább szóba sem kerül a neve. Az róla is elmondható, hogy szókimondó, ami ugyancsak nem könnyíti meg a helyzetét.

„Korábban kevésbé bántott, de ötvenegy évesen úgy döntöttem,

ideje megvédenem magam. Az utóbbi években torz kép alakult ki rólam, a videomegosztó oldalakra felkerülő felvételek alapján mondanak rólam véleményt,

ahelyett, hogy megkérdeznék korábbi játékosaimat, milyen volt a viszonyom velük, esetleg lejönnének valamelyik edzésre, és megnéznék, hogyan dolgozunk a hétköznapokban. Mielőtt kineveztek az RKSK-nál, az egyik internetes portálon már arról írtak, vajon mit kiabálok majd a meccseken. A feleségem hangosan nevetett, amikor meglátta, s szólt, nézzem meg, de engem majd' szétvetett az ideg. Nem dőlök a kardomba, ha ilyeneket látok, de bosszantó, mert néhányan abból akarnak pénzt keresni, hogy rajtam gúnyolódnak. Minden edző kiabál az oldalvonal mellől" – mondta korábban az nso.hu-nak Véber György.

Korábbi szövetségi kapitányok a tévében

Az Aranycsapat olimpiai bajnok játékosának, Bozsik Józsefnek a fia, Bozsik Péter többek között a Vasas, a Haladás és a ZTE edzője is volt, utóbbi csapattal 2002-ben bajnok is lett. 2006-ban a magyar válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, ám hiába a kiváló eredmények, évek óta nincs ott az NB I közelében. Megfordult viszont az NB III Duna csoportjában szereplő Sárisáp-TASK és a Tatabánya csapatánál is, majd Nyíregyházán dolgozott szakmai igazgatóként.

A magyar válogatott gyakori szövetségi kapitánya, Bozsik Péter szakértőként találta meg a boldogságát Forrás: nyiregyhazaspartacus.hu

Bozsik maradt a kispadnál, jelenleg az NB III Nyugati csoportjában szereplő Komárom VSE vezetőedzője, a csapat a 6. helyen áll a harmadosztályban.

A kiváló edző mégis sokat szerepel, mivel az edzősködés mellett az M4 Sport szakértőjeként láthatjuk hétről hétre.

Idén új műsorban is megmutathatja magát, ahol megtippeli az adott NB I-es forduló eredményeit.

Várhidi Péter Bozsik Péterhez hasonlóan volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya (2006-08), ráadásul élvonalbeli bajnoki címet is nyert edzőként, 1998-ban az Újpesttel ért fel a csúcsra. Érdekesség, hogy a lila-fehéreknek az volt az utolsó bajnok címük, azóta 22 év telt el. Ezt követően a Videotonnál dolgozhatott – az első évében még sikeres volt, majd a másodikban menesztették a gyenge szereplés miatt –, utána jött a felnőtt és az U21-es válogatott, amely után csak alacsonyabb osztályú együtteseknél kapott munkát. A szakértők szerint az U21-es válogatott élén

a szerbek ellen elszenvedett 8-0-s vereség hozta meg a törést, azóta nem ült NB I-es csapat kispadján.

Legutóbb az NB III-as Ózdi Kohász szakmai igazgatója volt, de a klub nehéz anyagi helyzete miatt 2019 novemberében lemondott, a csapatot pedig végül ki is zárták.

Várhidi Péter a válogatott óta nem kapott munkát az NB I-ben Forrás: mlsz.hu

Viszont így is gyakran láthatjuk szerepelni, mivel megalakulásától, azaz 2000 óta a Sport TV szakértője.

„A Sport TV-nél a kezdetektől számítanak rám. Ha nem csinálnám jól, aligha maradhattam volna. Folyamatosak a visszajelzések, melyek többsége pozitív. Az edzői ténykedésemet pedig mindenki ismeri" – mondta korábban a Csakfocinak Várhidi, aki az edzői munkájáról is ejtett pár szót. A szóbeszéd szerint

a tévés szereplés miatt már lemaradt egyszer a Debrecen kispadjáról is, mert a szakmai kritikái miatt Szima Gábor nem választhatta őt.

„Azt nem hinném, hogy emberileg gond lenne velem, hiszen nincsenek ügyeim, nincsenek nagy összeveszéseim, és ittas vezetésen sem kaptak még. Ami gondot jelenthet, az

talán az őszinteségem. Soha nem sunnyogtam, mindig elmondtam a véleményemet, a mi futballunkban ez nem mindig jó."

Szakmailag pedig a mai napig az egyik legfelkészültebb edzőnek tartom magam, az eredményeimet mindenki ismeri, így ezzel sem lehet gond."

Folytassuk a sort egy újabb korábbi szövetségi kapitánnyal, Pintér Attilával, aki ugyancsak nyert magyar bajnokságot, ám a két kollégájával ellentétben nem szerepel egyik televízióban sem szakértőként. Ám érdekesség vele kapcsolatban is akad bőven.

Pintér Attila utoljára Felcsúton dolgozott, és várja az újabb lehetőségeket Forrás: Döme László Balázs/pfla.hu

A korábbi válogatott védő előbb 2004-ben nyert edzőként bajnokságot a Ferencvárossal, de hamar visszatért a Sopronhoz. Ezt követően irányította a Vasast és a Győrt is, utóbbival 2013-ban ismét felért a csúcsra. Hiába a két bajnoki cím, így is nagy meglepetés volt, amikor 2013 decemberében kinevezték a magyar válogatott szövetségi kapitányának. Ott azonban nem tudott igazán eredményes lenni, kevesebb mint egy év után távoznia kellett.

Nem volt könnyű számára ez az időszak, támadták a válogatott összetartások és a kommunikációja miatt is

– hiába küldték tréningre, volt, hogy Csehszlovákiát hozta fel példaként, miközben a csehszlovák válogatott 1993 óta nem létezik, ahogy maga az ország sem –, de volt, hogy a csapat kulcsembereivel akadt vitája.

Az összetartások miatt az újságírókkal is akadt némi nézeteltérése:

Számára innen még volt visszaút az NB I-be, a Mezőkövesdet és a Puskás Akadémiát is irányította,

de komoly eredményt nem tudott felmutatni. Pintér 2018 óta van csapat nélkül, de így sem unatkozik. Elmondása szerint voltak megkeresései, de a kitűzött célokhoz képest nem voltak meggyőzőek a feltételek. Csak akkor szerződne valahova, ha az elvárás és a lehetőség szinkronban van egymással. Az NSO-nak hozzátette, hogy képezi magát, az új trendeket követve bővíti a szakmai tudását, és vár a feladatra.

A betonozó kakukktojás, a búcsúk embere

Bár a korábban többek között a ZTE-ben és a Ferencvárosban is megfordult Lendvai Miklósnak nincs olyan nagy edzői múltja, mint a korábban említett trénereknek – a Zalaegerszeget és a Hévíz FC-t irányította –, így is érdekes lehet, hogy miként alakult az élete. A 23-szoros magyar válogatott labdarúgó még 2018-ban mesélt arról a Nemzeti Sportnak, hogy

hátat fordított a labdarúgásnak, téglát pakol és sódert lapátol.

„Nem szégyen az, ha az ember keményen dolgozik – mondta Lendvai Miklós. – Amúgy sem voltam grófi gyerek, így nem esik nehezemre téglát pakolni, maltert keverni, sódert, homokot lapátolni vagy betonozni. A futballon kívül is érheti sikerélmény az embert."

Lendvai Miklós mindig őszintén elmondta a véleményét Forrás: youtube.com

Kakukktojásként lehet idesorolni Horváth Ferencet is, aki azért nem is olyan régen irányított élvonalbeli csapatot, ám mostanában nagy a csend körülötte. Mindenki úgy gondolt Horváthra, mint a fiatal edzőgeneráció egyik legjobbjára, dolgozhatott a Kecskemétnél, a Győri ETO-nál, a Videotonnál, a Balmazújvárosnál és a Haladásnál is. Az eredményei azonban felemásak, hiszen

a győri és a székesfehérvári együttessel összejött neki egy-egy ezüstérem, a Balmazzal és a Halival viszont kiesett az NB I-ből.

De ide lehetne sorolni Mészöly Gézát is – az edzők sora tényleg kifogyhatatlan – , aki utoljára több mint egy évvel ezelőtt dolgozott a felnőtt labdarúgásban, akkor az ETO vezetőedzője volt, előtte pedig Szombathelyen tevékenykedett, de még korábban volt az Újpest és a Vasas vezetőedzője is.

„Törekszem arra, hogy az elkövetkezendő fél évben ismét a felnőtt futballban találjak magamnak feladatot.

Meglátjuk, mit hoz a jövő, én készen állok arra, hogy bármelyik pillanatban ilyen feladatot vállaljak"

– mondta az 52 esztendős tréner tavaly év végén a haon.hu-nak.

Összességében elmondható, hogy nincs olyan közvetlen ok, amely a korábban meghatározó edzők „eltűnését" eredményezte volna. Ahány pályafutás, annyi sors. Voltak, akik a sikertelenebb szövetségi kapitányi pozíció után nem találtak vissza a helyes útra, voltak, akik több klubcsapatuknál is megégtek, na meg akadtak olyanok is, akiknek a túl szókimondó stílusuk okozta a vesztüket. Az edzők helyzetét nehezíti, hogy az első osztályban mindössze 12 csapat van, a munkára várakozó edzők sora pedig szinte végtelen.