A gebinesek és pincérek csapata legyőzte a verhetetlennek hitt Újpesti Dózsát

A pincérek és a gebinesek csapatának nevezték a soroksári VM Egyetértést (innen indult a minap 70. születésnapját ünneplő Mészáros Ferenc – Bubu pályafutása), amely a labdarúgó NB I 1972/73-as idényében szenzációszámba menő győzelmet aratott a kor verhetetlen csapata, az Újpesti Dózsa ellen. Az Egyetértés-Dózsa meccset 47 évvel ezelőtt, 1973. április 14-én 4000 néző előtt játszották le Soroksáron. Most erre emlékezünk.

A Herkules című újság 1907. február 28-i számában a következő jelent meg: „A Budapesti Pinczér Egylet és önképző kör kebelében Egyetértés Sport Club néven egy sportegyesület alakult, melynek czélja első sorban a szállodai, vendéglői és kávésipari munkásoknak módot nyújtani a test erősitésére. Az alakuló közgyűlést február 18-án tartotta, a melyen elnöknek Lipták Jánost, titkárnak Kogler Győzőt, pénztárosnak Tóth Lajost választották meg. Tagfelvételre jelentkezni lehet a titkárnál, VIII., Rákóczi ut 96, I. em."

Így indult tehát a dolog, ebből nőtte ki magát a Vörös Meteor Egyetértés csapata, amely az 1972/73-as bajnokságban csaknem kiesett. Vagy úgy is fogalmazhatunk: ha 1973. április 14-én nem győzi le az Újpesti Dózsát, szinte biztosan az NB II-ben találja magát.

Ennek a győzelemnek nem sok előzménye volt. A Dózsa a soroksári meccs előtt 16 mérkőzésen nem talált legyőzőre, vezette is a tabellát. Az NB I tavaszi idényében veretlenek voltak, esélyesként mehettek Soroksárra. Még akkor is így volt ez, ha a lila-fehérek vezetőedzője, Kovács Imre óvatosan fogalmazott a meccs előtt.

Tudjuk, hogy az Egyetértés már nem a régi, öreguras futballt játssza, hanem fiatalabb, mozgékonyabb lett. Elégedettek lennénk, ha meg tudnánk ismételni a tavalyi 2-1-es győzelmünket."

Nos, a meccs végeredménye valóban 2-1 lett, csakhogy nem a Dózsa javára. Az NB I 22. fordulójának szenzációja Soroksáron született meg.

VM Egyetértés – Újpesti Dózsa 2-1 (0-1)
Soroksár, 4000 néző. Vezette: Vízhányó.
Gól: Józsa (öngól, 17.), Szuromi (74.), Turai (83.)
VM Egyetértés: Varga – Galambos, Józsa, Vágvölgyi, Szigeti – Bodnár, Komáromi, Weimper – Turai, Szuromi, Siklósi.
Újpest: Szentmihályi – Kolár, Harsányi, Horváth, Juhász – Dunai III, Tóth – Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó.

Az Újpest tehát valóban halálosan komolyan vette a meccset, a támadósor nevei tényleg félelmetesek. Hogy mennyire erős csapatról volt szó:

az újpestiek egy hónappal korábban, 1972. március 23-án még a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a negyeddöntőben szerepeltek - és estek ki az olasz Juventus ellen.

A hazai pályán elért 2-2-es döntetlen és az idegenben szerzett két olasz gól volt a végzetes, mert az első meccsen, Torinóban 0-0-ra végeztek a felek. Ezzel a 2-2-vel esett ki a Dózsa, amely egy körrel korábban a skót Celtic Glasgow együttesét verte ki a BEK-nyolcaddöntőben. Szóval, ez az Újpest ment Soroksárra.

A 74. percig minden rendben ment, mert Józsa öngóljával vezetett az Újpest. Nem mindennapi találat volt ez, a 16-os vonalán, a vizes füvön csúszott meg a soroksári hátvéd és estében óriási gólt lőtt a jobb felső sarokba. Majd a második félidő 29. percében jött Szuromi Antal, aki a 16-os vonaláról nagy lövéssel egyenlített. Ezzel nem volt még vége, mert a 83. percben Turai fejessel megszerezte az Egyetértés második, győztes gólját.

A Dózsa játékosai hevesen reklamáltak, de a bíró megadta a gólt.

Megszületett tehát a forduló szenzációja, mert a Dózsát ebben a bajnokságban szinte verhetetlen együttesként könyvelték el. (A teljes szezonban összesen 5 vereséget szenvedtek el, csak a Vasas, a Ferencváros, a ZTE és a Győr tudta őket megverni, idegenben. Hazai pályán veretlenek maradtak.)

A Népsport – mintha nem tudna mit kezdeni ezzel az eredménnyel – a következőket írta.

Önvád, bűnbakkeresés, káröröm viharzik az NB I-es futballtengeren, az embernek az az érzése, hogy mindjárt összecsapnak a feje fölött ezek a hullámok. Akik eddig dicsérték, most temetni kezdik az Újpestet, s nincs hiány a maliciózus megjegyzésekben sem. Egyik végletből a másikba csapunk.

Hát, csakugyan olyan nagy dolog, hogy az Egyetértés 2-1-re legyőzte az Újpestet? Milyen tanulságokat vonhatunk le a Dózsa vereségéből? Elsősorban azt, hogy nem fizikai, hanem pszichikai problémák vannak"

A név nélküli cikk szerzője a továbbiakban azt fejtegette, hogy az újpesti játékosok minden bizonnyal még nem heverték ki a Juventus elleni tényleg balszerencsés kiesést a BEK-ből. Majd rátér arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott két héttel később az osztrákok ellen játszik meccset, ott pedig a fél újpesti csapat benne lesz a kezdőben. Ez pedig nagy aggodalomra ad okot – írta értékelésében a szerző.

Nem állítjuk, hogy az Újpest soroksári veresége és az 1973. április 29-én a Népstadionban lejátszott vb-selejtező eredménye között szoros összefüggés van, de az Ausztria ellen elért 2-2 és a pontvesztés tényleg nagyon érzékenyen érintette a magyar válogatottat.

Mert amikor ez a vb-selejtező véget ért, akkor Magyarország nem jutott ki az 1974-es NSZK-beli világbajnokságra. Oda a svédek utazhattak, mert a két 8 pontos csapat, amely az 1. és a 2. helyen végzett - Ausztria és Svédország - pótselejtezőt játszott egymás ellen. Azt a svédek nyerték meg. A magyar csapatnak is 8 pontja volt – mégis lemaradt a vb-ről. Ha az osztrákokat akkor legyőzzük, mi utazunk. (Vagy ha az utolsó vb-selejtezőn nem 3-3 lesz a svédek elleni meccs, akkor is.)

De ez már egy másik történet.

Címlapi kép: Bene Ferenc gólt szerez Haladás-Újpesti Dózsa NB I-es mérkőzésen.
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.