Társoldalunk:

Erre senki nem számított: egy év alatt Európa legjobbjai közé jutott a magyar válogatott

2022.09.29. 05:57

Hosszú út vezetett idáig, de a magyar válogatott első kalapból várhatja egy selejtezőtorna sorsolását. Ilyenre korábban még nem volt példa, ráadásul olyan csapatoknak nem sikerült ez a bravúr, mint mondjuk Franciaország vagy éppen Anglia. Marco Rossi csapata hatalmas fejlődésen ment keresztül, de nem vele indult meg felfelé a válogatott, amely az elmúlt évtizedekben csúcsára ért fel.

Azok után, hogy voltak olyan időszakok – nem is olyan régen – amikor két vesztes meccs után már tendenciáról beszéltünk, talán nem luxus azt mondani, hogy az, ami 2015 óta történik a magyar válogatottal, valóban egy olyan dolog, ami tendenciózusan egy irányba mutat: előre.

Hogy miért 2015-től kezdjük az új időszámítást? Azért, mert a csapat irányítását 2014 őszén átvevő Dárdai Pál keze alatt abban az évben jöttek az első eredmények, lett arca a csapatnak, és indult el egy olyan fejlődés, amelynek, reméljük, hogy még nem a végén, csak az egyik állomásán,

a magyar válogatott az első kalapból várhatja egy Európa-bajnokság selejtezőinek a sorsolását.

2015 előtt nemhogy első kalapról nem álmodhattunk, örültünk, ha nem a hátsó harmadban kellett keresni a magyar csapatot. Hosszú út vezetett az első kalapig, de visszatekintve jól kirajzolódnak a mérföldkövek.

Hosszú út lefelé

Az Eb-ken a négyes döntőig vezető addigi egyenes kieséses párharcok után az 1980-as torna előtt rendeztek először csoportokra bontott selejtezőket. Itt még nem volt kiemelés, pedig az 1978-as vb-n szereplő magyar csapat igencsak az első hetesbe (hét csoport volt) került volna. A mieink a továbbjutó görögök mögött a finneket és a szovjeteket megelőzve a második helyen zártak.

Budapest, 1980. május 31. Törőcsik András cselez James Weirrel szemben a Magyarország-Skócia válogatott labdarúgó-mérkőzésen a NépstadionbanForrás: MTI/Benkő Imre

A '84-es franciaországi torna előtt aztán már megérkezett a klasszikus kiemeléses sorsolások kora. A magyar csapat az európai rangsorban 13.-ként a második kalapba került többek között a csehszlovákokkal, a hollandokkal és a szovjetekkel együtt. Végül siralmas teljesítménnyel, nyolc meccsen hét pontot szerezve (a győzelmekért ekkor még csak 2 pont járt), 3 győzelem mellett egy döntetlennel és négy vereséggel csak Luxemburgot megelőzve zártunk a negyedik helyen. A csoportból egyébként a negyedik kalapból sorsolt Dánia jutott ki az Eb-re megelőzve az angolokat és a görögöket. Az ötgólos Nyilasi Tibor viszont legalább ott volt a sorozat legjobb gólszerzői között.

A szörnyű selejtező után az 1988-as Eb-selejtező sorsolását még szintén a második kalapból vártuk, ami nem is csoda, hiszen az 1986. februári sorsolás idejére már biztos résztvevője volt a csapat az az évi mexikói vb-nek, ráadásul a titkos favoritok között emlegették Mezey György csapatát. A '85-ben megvívott 8 meccsből 6-ot megnyert, azaz jogos volt a második kalap.

Détári Lajos párharca Jean Tiganával a váratlan kudarccal végződő mexikó vb-nForrás: AFP/Staff

Aztán a sorozatban a veretlenül záró Van Basten-féle, későbbi Eb-győztes hollandok mellett esély sem volt továbbjutni, maradt a harmadik hely a görögök mögött.

Az 1990-as vb-selejtezők kudarca (8 meccsen 8 pont, mindössze két győzelem), és a Málta elleni két döntetlen (2-2 kint, 1-1 itthon, a miniállam valamennyi gólját Carmel Busuttil rúgta) után nem csoda, hogy a következő Eb-selejtezőre már csak a harmadik kalapból húztak bennünket. A '92-es Eb-re egy számunkra akkor „halálcsoportnak" kinéző ötösből kellett volna kijutni, de a szovjet, olasz, norvég, ciprusi négyesből csak utóbbi ellen sikerült mind a négy pontot megszerezni. A norvégok elleni utolsó, 0-0-ra végződő meccs után a Nemzeti Sport „Ahogy kezdtük, úgy végeztük, de ott vagyunk, ahol a part szakad" szalagcímmel jelent meg. A meccs két legjobb magyarja a kapus Petry Zsolt és a válogatottba hosszabb szünet után visszatérő Pintér Attila lett. A tudósítás a 8. oldalon kapott helyet, bezzeg a Király Gáborral és Dárdai Pállal felálló U16-os csapat Eb-szereplést érő 3-1-es sikere (ugyancsak a norvégok ellen) a 3. oldalra került.

Az 1996-os angliai tornára már csak az európai rangsor 22. helyéről (3. kalap vágtunk neki), és a negyedik helyen zártunk Svájc, Törökország és Svédország mögött. A sorozat legnagyobb blamája az Izland elleni 2-1-es kinti vereség volt, bár azok után, hogy a '94-es vb-selejtezőkben ez oda-vissza megtörtént, már fel sem vettük igazán.

Iszonyúan távolra kerültünk a nemzetközi mércével mérhető, a kényes magyar ízlés szerint elfogadható, valós nemzetközi kvalifikációt jelentő labdarúgástól. Megverhetjük adott esetben a világbajnoki bronzérmes svédeket, de semmi garanciánk nincs arra, hogy ne kapjunk ki akár Liechtensteintől is" – vont mérleget a sport, amely visszatekintőjében egyetlen mondatott idézett Mészöly Kálmán szövetségi kapitánytól, ami így szólt: „Szégyelljük magunkat!"

Nem csoda, hogy a 2000-es torna selejtezői előtt európai 29.-ikként már csak a negyedik kalapban kaptunk helyet, és ott zártunk a csoportban is, de legalább Azerbajdzsánt és Liechtensteint simán megelőztük, még, ha utóbbit idegenben nem is tudtuk legyőzni.

A következő Eb-selejtezőre a harmadik kalapból húzták a magyar csapatot, de ez csalóka, mert szó sem volt fejlődésről, a mieink éppen csak befértek ide is a 30. helyükkel. A sorozatban aztán a szurkolóknak egy újabb gyomrost kellett elviselniük, amit ezúttal Rigában kaptunk a lettektől egy 3-1-es vereség formájában. Pedig a találkozót a svédek mögött a második, pótselejtezőt érő helyről vártuk, és a sportlap „Támadó csapattal a portugál Eb-ért" címmel, valamint a mosolygós Fehér Miklós, Szabics Imre, Gera Zoltán és Lisztes Krisztián csoportképével jelent meg. Erre a négyesre nagy rosszindulattal sem lehet azt mondani, hogy ne lett volna igazán jó.

Szabics Imre, Lisztes Krisztián, Gera Zoltán és Fehér Miklós a rigai meccs előttForrás: Arcanum Digitális Tudástár

Előbb-utóbb el kellett érni a gödör alját is, ez pedig a 2008-as sorozat selejtezőjében történt meg, ahol a mieinket az ötödik kalapból húzták, és a hatodik helyen végeztek a csoportban Málta előtt, de Moldova mögött. Volt itt minden, budapesti 1-4 a norvégok, kisinyovi 0-3 a moldávok ellen és egy máltai 1-2. Négy győzelem, nyolc vereség mínusz 11-es gólkülönbség, szurkolói letargia, tízezer körüli nézőszámok, viszont a görögök elleni utolsó már réges-régen tét nélküli meccsre mégis 30 ezer jegyet adtak el. Mert a szurkoló már csak olyan, hogy kitart és remél mindhalálig.

A 2012-es selejtezőknek ismét a negyedik kalapból vághatott neki az együttes. Egervári Sándor csapatában ebben a sorozatban debütált tétmérkőzésen Szalai Ádám, aki 2010. október 8-án egy San Marino elleni mesterhármassal kezdte meg igazán azt a válogatott karriert, ami 2022. szeptember 26-án ért véget a Puskás Arénában. Mutatjuk a legszebbet a három gólja közül:

A csapat hosszú idő után először mutatott fel valami értékelhetőt, tíz meccsből hat győzelmet aratva, 2-1-re verve itthon a svédeket, és egy emlékezetes meccsen igazán szórakoztató 5-3-at játszva Amszterdamban a hollandokkal. Ennek lehetett örülni, mert a kvalifikációtól nagyon messze volt a csapat.

Indulás felfelé!

Egervári Sándornak a 2013. október 11-i amszterdami 8-1 után mennie kellett, hogy a beugró Csábi József (1 meccs) és a vakvágánynak bizonyuló Pintér Attila (5 meccs) után Dárdai Pál kezébe kerüljön a kormány. A Hertha legendájának kinevezésével, aki addig csak gyerekekkel dolgozott, végre megtalálta az MLSZ a működő receptet.

Dárdai Pál kinevezése új pályára állította a magyar válogatottat, amelyről azóta sem tért leForrás: MTI/Kovács Tamás

Nem volt több mellébeszélés, nem volt több széthúzás, mindenki beállt a sorba, és betartotta Dárdai kemény szabályait. Valahogy mindig úgy lett, ahogy előre megmondta, a csapat az ő keze alatt tanult meg igazán küzdeni az utolsó másodpercig. Kezdve a bukaresti bemutatkozással és Dzsudzsák Balázs máig hideglelős góljával.

A szurkolók ekkor álltak újra tömegesen a csapat mellé, mögé, ekkor lett újra cikiből menő programmá a meccsre járás, és ekkortól tűnt el a lelátókról a „Hol a csapatunk?" rigmus. Király, Juhász Roland, Gera, Dzsudzsák és Szalai Ádám köré felépült az a csapat, amelyik Dárdaival elindult, Bernd Storckkal pedig megérkezett a 2016-os Európa-bajnokságra. A norvégok elleni 2015. novemberi két pótselejtező olyan eufóriát váltott ki, ami közel két évtizeden át szinte elképzelhetetlen volt.

A csapatot tízezrek kísérték el a 44 év utáni első Európa-bajnoki fellépésére Franciaországba, ahol a csoportját megnyerő csapat játékosai egy ország kedvenceivé váltak. A nagy katarzist szinte törvényszerűen követte egy rosszabb periódus, Storcknak mennie kellett, az MLSZ pedig ismét mellényúlt a kapitányválasztással, de szerencsére most nagyon gyorsan kapcsoltak, és Georges Leekens négy meccs után máris repült.

A Dunaszerdahelyről visszahívott, a Honvéddal korábban bajnoki címet nyerő Marco Rossiban kezdetben kevesen látták a siker zálogát, és még idén áprilisban is úgy érezte, hogy sok szurkoló nem bízik benne, de

tökéletes választásnak bizonyult a válogatott élére.

Rendíthetetlenül következetes, jó csapatépítő és kiváló stratéga. Nem véletlen, hogy 2018 óta áll a csapat élén, ahogy az sem, hogy 2025-ig hosszabbított vele az MLSZ.

A Nemzetek Ligáját 2018-ban még a C osztályban, azaz a harmadik vonalban kezdte a magyar csapat, amelyik a B-be feljutva ott megelőzte az oroszokat, a szerbeket és a törököket, majd immár az A csoportban az utolsó fordulót az élről várta az olasz, német, angol trió előtt, és hajszálon múlt, hogy nem jutott be a négyes döntőbe.

Lassan hatvan éve nem volt olyan magyar kapitány, aki egy nekifutásra 45 meccsen (ennyinél tart most Rossi) irányította volna a nemzeti csapatot. Utoljára ez a „bravúr" a legendás Baróti Lajosnak jött össze, aki első megbízása idején 1957. december 22. és 1966. július 23. között 80 mérkőzésen ült a kispadon. Neki ez idő alatt három világbajnoki szereplés jött össze, míg Rossi eddig egy Eb-nél tart, de ezzel a csapattal és munkával jó esélye van, hogy ő legyen a következő kapitány, aki kivezeti egy vb-re a magyar válogatottat.

Ha megnéztük, honnan hova jutottunk, akkor Marco Rossinak kell köszönetet mondani, aki a stábjával együtt olyan csapatot hozott össze, amely erőn felül teljesít. Remélem, hogy a következő években minden fiatal tehetségünk beér és tudjuk folytatni ezt az utat" – mondta a kapitányról a búcsúzó Szalai Ádám.

Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya beszélget Szalai ÁdámmalFotó: Csudai Sándor - Origo

Minde esetre a 2024-es Eb selejtezőinek október 9-i sorsolását története során első ízben az első kalapban várja Magyarország olyan csapatok mellett, mint Hollandia, Belgium, Dánia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Horvátország és Lengyelország. A vb-címvédő franciák és az Eb-ezüstérmes angolok csak a második kalapba kerültek.

Az Eb-selejtező sorsolásának kalapjai:
1. kalap: Hollandia, Horvátország, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Portugália, Belgium, MAGYARORSZÁG, Svájc, Lengyelország


2. kalap: Franciaország, Ausztria, Csehország, Anglia, Wales, Izrael, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Skócia, Finnország


3. kalap: Ukrajna, Izland, Norvégia, Szlovénia, Írország, Albánia, Montenegró, Románia, Svédország, Örményország


4. kalap: Georgia, Görögország, Törökország, Kazahsztán, Luxemburg, Azerbajdzsán, Koszovó, Bulgária, Feörer, Észak-Macedónia


5. kalap: Szlovákia, Észak-Írország, Ciprus, Fehéroroszország, Litvánia, Gibraltár, Észtország, Lettország, Moldova, Málta


6. kalap: Andorra, San Marino, Liechtenstein

Az olaszok elleni meccs után nyilatkozó játékosok szerint ez még nem jelent feltétlenül könnyebbséget, hiszen a csapat így is bekerülhet egy bomba erős csoportba (viszont a pótselejtezőbe a Nemzetek Ligájából sorolják be a csapatokat, így oda csak akkor nem jutnánk be, ha a holland, olasz, spanyol, horvát, belga, portugál, dán hetesből legalább négy nem jutna ki a csoportjából az Eb-re, ami gyakorlatilag lehetetlen - a szerk.)  másrészt viszont, hogy Schäfer Andrást idézzük: Ha ettől a 10 ponttól nem lesz nagyobb önbizalmunk, akkor semmitől. El kell hinnünk, hogy ezek ellen a csapatok ellen is van keresnivalónk, bárkivel is kerüljünk egy csoportba. Meg kell tanulnunk kiegyensúlyozottnak lenni, és a nálunk gyengébb csapatok ellen is biztosan nyerni.

A feladat adott és most már biztosak vagyunk benne, hogy a csapat is készen áll, hogy megtegye az újabb lépést előre.