Volcsanszk
A Harkovtól mindössze 50 kilométerre található Volcsanszkot az ukrán hadsereg 2022 októberében, hat hónap után foglalta vissza az oroszoktól. Azóta viszont nem építettek ki a településen jelentős védelmet, mivel az orosz határhoz való közelség miatt a folyamatos támadások következtében nem volt rá lehetőségük.
Az ukrán védelem fő vonala a Volcsanszktól nagyjából 10-12 kilométerre délre található, míg északon csak szétszórtan találhatóak ukrán védelmi állások.
A települést egy folyó osztja nagyjából egyenlő részekre, az elmúlt napokban több hidat is megsemmisítettek, azonban az nem tiszta, hogy melyik fél robbantotta fel őket. Az orosz csapatok a folyó mentén haladnak északi irányba, nagy valószínűséggel az ukrán védők hamarosan kénytelenek lesznek visszavonulni a folyó másik partjára. Ezt követően már minden azon fog múlni, hogy milyen gyorsan képes az orosz hadsereg is átkelni.
A tervek szerint Kijev tartalékosokat kíván a térségbe küldeni, hogy a fő védelmi vonaltól északra vegyenek részt a harcokban, hogy meggyengítsék az orosz támadó csapatokat, így a fő védelmi vonalnak több esélye marad kitartani.
Ezt a stratégiát minden bizonnyal Kijev éppen Moszkvától kölcsönözte, hiszen hasonlóképpen védekeztek az oroszok is a 2023-as nyarán zajló, kudarcba fulladt ukrán ellentámadás alatt.
Az ukránok viszont komoly hátrányba vannak, nekik a semmiből kell reagálniuk az új frontszakasz megnyílására, miközben az oroszok Donbaszban az elmúlt hónapokban már egyébként is súlyos problémákat okoztak egy nagy volumenű offenzíva keretében. Éppen emiatt nem tehette azt Kijev, hogy nagyobb számú tartalékost tartson az egyébként (eddig) csendesebb Harkov térségben. Így előállt az a helyzet, hogy ugyan vannak bunkerek és lövészárkok, azonban nincs elegendő ember a megtöltésükre.
Május 13-án az oroszok beléptek Volcshanszk északi külterületeire, ahol elfoglaltak egy húsfeldolgozó üzemet és több lakóházat. Az ukránok az előrenyomulásukat tüzérséggel és dróntámadásokkal próbálják lassítani, de a tűzerejük és a katonáik létszáma is eltörpül az oroszokétól.
Lipci
Az orosz offenzíva második iránya Volcsanszktól 20-25 kilométerre nyugatról indult. Ezen a szakaszon az orosz csapatok egyenesen a háború előtt közel 1,5 millió lakost számláló Harkov külső határát, a Lipici nevű falut támadják észak-keleti irányból. A falun túl nem sokkal már erősen urbanizált terület van, az oroszok pedig az elmúlt időszakban előszeretettel harcoltak városi körülmények között, mert így sokkal kevésbé vannak kitéve a dróntámadásoknak.
A fő ukrán védvonal Lipicitől délre húzódik, azonban a lakóépületek száma miatt itt nincs kiépítve erődként alkalmazott védelmi állások. Még nehezebbé teszi az ukránok dolgát, hogy itt nincs természetes védelmül szolgáló folyó sem. Május 13-án az orosz hadsereg elfoglalta Glubokoje falut, amely mindössze négy kilométerre található Lipicitől.
A Meduza szerint azonban a támadás célja nem valószínű, hogy Harkov megszerzése vagy bekerítése lenne, hiszen nagyjából 60 ezer katona támad, a tankokat egyelőre még be sem vetették, csak a gyalogságra, a tüzérségre és a légierőre támaszkodnak. A fő cél Kipjanszk elérése lehet, amely stratégiai szerepet tölt be az ukrán védelemben. Az orosz hadsereg több mint egy éven keresztül próbálta meg sikertelenül elfoglalni a várost, most viszont nagyon is reális, hogy Volcsanszk irányából elérik.
Ezzel gyakorlatilag hátba támadnák az ukrán katonákat, ami azt eredményezheti, hogy Harkov, Luhanszk és Donyeck térségek védelme összeomlik.
Az ukránok úgy próbálják meg orvosolni a helyzetet, hogy tartalékosokat csoportosítanak át az újonnan megnyílt frontszakaszra. Ezzel a legnagyobb gond az, hogy Kijevnek nagyon kevés tartalékosa maradt, akik arra sem elegendők, hogy stabilizálják a frontot Avgyijivka irányában, ahol jelenleg is átütő erejű orosz támadóműveletek zajlanak.
Kijev azt is választhatja megoldásnak, hogy a front "csendes" szakaszairól von ki és csoportosít át egységeket. Az oroszok viszont mostanában rendszeresen éppen ezeken a csendesnek vélt szakaszokon indítanak támadásokat, ami csak egy ördögi kör kialakulásához vezet, ahol az ukrán vezetőség csak fut az események után.
A mostani események árnyékában már nagyobb értelmet kap az újonnan létrehozott (feltámasztott) leningradi katonai körzet is, hiszen ez szolgált a mostani támadás kiindulópontjaként, az viszont nem egyértelmű, hogy a kétirányú offenzívában csak ennek a körzetnek az egységei vesznek-e részt.
Orbán Viktor miniszterelnök május 8-án telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. a megbeszélés során áttekintették a magyar-ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez.
Néhány nappal korábban a magyar miniszterelnök rádiós interjújában elmondta:
Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, ami tragikusan pecsételte meg Magyarország jövőjét, az ország méretét, területét, népességét és gazdasági erejét. Mi nem akartunk részt venni az első világháborúban se, és nem akartunk részt venni a másodikban se; mind a kettőbe belekényszerítettek bennünket, és a végén mi azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért.
A különböző elemzésekben bemutatott események nem valós időben zajlanak, gyakran többnapos hírekre épülnek, mivel háborús helyzetben nehéz megbízható, hivatalos információhoz jutni. A Meduza többek között képi és videós anyagok elemzésével, azok geolokációjának vizsgálatával próbál meg valós képet alkotni a történésekről.
Forrás: Meduza