Tragikus, de nem egyedi ami a Sopron Baskettel történt

Azokat, akiket egyáltalán érdekel még Magyarországon a női kosárlabda helyzete, megdöbbentette a csütörtök esti hír, amely szerint a 2022-ben Euroliga-győztes Sopron Basket a 2023-24-es szezonban egyetlen nemzetközi kupában sem indul. De ez a hír nem rengeti meg alapjaiban a magyar sportot, pedig olyan eset, amelyről sokat kellene beszélni.

• Hat nappal ezelőtt Dániából jött a hír, hogy a Viborg női kézilabda csapata nem indul el az Európa-ligában, mert a dán klub nem akar csődbe menni azzal, hogy nemzetközi kupában rajthoz áll.
• Három nappal ezelőtt Spanyolországból jött a hír, hogy a férfi kosárlabda Eurokupa győztese, a Gran Canaria nem vállalja a szereplést a sportág elitsorozatában, az Euroligában, amely egy zárt bajnokság. A döntés oka, hogy a csapat vezetői nem akarják csődbe vinni az alakulatot.
• Egy nappal ezelőtt a Sopron Basket ügyvezetője, Török Zoltán a klub szurkolói ankétján jelentette be, hogy a csapat visszalép a nemzetközi szerepléstől. A Sopronnak alanyi jogon járt volna a főtáblás hely, amelyet most - minden bizonnyal - a Győr csapata kap majd meg.

E három szomorú történet összekapcsolója egyrészt a pénz, ám nem csak az, hanem a felelős vezetői magatartás.

Amely Magyarországon sem volt mindig jellemző, s olykor most sem az. A Sopron simán megtehette volna, hogy hiteleket vesz fel, hogy újabb légiósokat igazol, hogy nekivág az újabb Euroliga-szezonnak. Semmi értelme nem lett volna. Nem csak azért nem, mert ezzel nagyon rövid időn belül kezelhetetlenné vált volna a klub helyzete, hanem azért is, mert a női kosárlabda Európában lassan teljesen érdektelenné válik.

Ennek egyik oka, hogy egyes csapatok (a háború előtt az oroszok, most leginkább a törökök) eszement költekezést mutatnak be.

Ennek oka, hogy egyes játékosok - kis túlzással - gyakrabban váltanak klubot, mint alsóneműt.

Csak a mögöttünk lévő szezonban olyan elképesztő dolgok történtek, hogy az Euroliga-ezüstérmes török Mersin az idény közben vette meg a Salamanca szerződéssel rendelkező edzőjét, Roberto Iniguezt. A Sopronba igazolt amerikai Brittney Sykes szinte biztosan szándékosan szegett szerződést azért, hogy megunva a magyar csapatot, a spanyol Gironába mehessen idény közben. Az úgy bíróság elé került, a választott testület meg úgy döntött, hogy nincs itt semmi látnivaló, az amerikai nem csinált semmi rosszat, a Sopron hibázott, amikor kirúgta. E nevetséges ítélet pontosan megmutatja, hol tart ma Európában a női kosárlabda.

Fegyverneky Zsófia (szemben) és Jelena Brooks. A Sopron Basket ikonjai. Mindketten maradnak a klubnál Forrás: FIBA

Ott, hogy az egy nappal ezelőtt kezdődő Európa-bajnokságon a két házigazda csapat (Izrael, Szlovénia) két hazai meccsén összesen 3500 néző lézengett. Hogy a 12 ezres hatalmas ljubljanai csarnokban 2150 néző szemlélte a hazai csapat első meccsét. Mi ez, ha nem a sportág nő szakágának tragédiája? E bántó érdektelenség mellett ott van még, hogy az amerikai profi női bajnokság, a WNBA úgy rángatja dróton az európai női kosárlabdát, hogy azt rossz nézni. A WNBA-csapatok simán megtehetik, hogy keretükből kivágják azokat a játékosokat, akik elmennek hazájukkal az Európa-bajnokságra játszani. A FIBA Europe már nem tud hogy behódolni Amerikának, miközben az asztalra kéne vágnia és azt mondania: kit érdekel a WNBA, mi itt Európában vagyunk.

De itthon sem jobb a helyzet.

A Sopron Basket hiába nyerte meg az Euroligát, hiába írt sporttörténelmet, a következő szezonban ugyanúgy 700-900, maximum 1500 néző előtt játszotta hazai meccseit az elitsorozatban. Miközben a város férfi csapata - amely az NB I-ben sem játszik soha éremért, nemzetközi kupában meg nem is indul - rendre telt ház, 2500-2800 néző előtt játszik a Novomatic Arénában.

Ezt a furcsa kettősséget már más is észrevette és szóvá tette. Roberto Iniguez, amikor a Sopron Basket csapatánál dolgozott, egy nyilatkozatban értetlenkedett, hol vannak a nézők. Márpedig ha ebben a városban a magyar sport történelmébe bekerülő csapat nem tud érdeklődést kiváltani, akkor ki az, ak tud?

Akkor miért csodálkozunk, hogy a Sopron az Év csapata választáson nem tudta megnyerni a versenyt, pedig 2022-ben szakmailag nagyobb sikert senki sem ért el.

Hiába. Mert a magyar sportújságírók (ez esetben a szavazók) ugyanúgy nem tudják, mit ér ez az egész, ugyanúgy érdektelenek a női kosárlabdával szemben, mint a nézők, a szurkolók. Márpedig, ha ez így van, akkor a kör bezárult és ezért sem rengeti meg a magyar sportot a Sopron Basket vezetőinek minapi döntése.

A kép ma már történelem: 2022-ben Euroliga-győztes lett a Sopron Basket Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Elif Ozturk Ozgoncu

Amely - mindentől függetlenül - tragikus.

Mégpedig az, hogy egy olyan csapat, amely 2022-ben még Euroligát nyer, egy évvel később minden nemzetközi sorozattól visszalép. Tragikus, hogy e remek győzelem után nem voltak olyan támogatók, akik fantáziát láttak volna a Sopron Basket megsegítésében. Ám ahogy Török Zoltán csütörtökön mondta: ezért nem lehet senkit sem kárhoztatni, számonkérni meg végképp nem. Aki nem akar e csapat mellé állni, nem áll mellé, a mostani hüledezés is a minden csoda három napig tart jegyében hamar elhalkul, lesznek más indulók a nemzetközi sorozatokban. Vagy nem. A sportág férfi szakágában sokszor szembesültünk azzal, hogy egy-egy férficsapat nem vállalta-vállalja a nemzetközi kupaindulást.

Lett belőle vihar? Még csak egy halvány fuvallat sem.

Pár évvel ezelőtt a magyar férficsapatok közül azt ünnepeltük, amely egyáltalán hajlandó volt egy nemzetközi sorozatban rajthoz állni. Mindez tehát nem egyedi jelenség, csak most azért van a megdöbbenés, mert a Sopron ezelőtt soha nem csinált ilyet.

Török Zoltán, a Sopron Basket ügyvezető igazgatója a Fenerbahce legyőzése után Isztambulban Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Elif Ozturk Ozgoncu

Ezzel együtt kár lenne temetni a csapatot, amely legfontosabb játékosait megtartotta. Jelzésértékű, hogy Jelena Brooks két évet írt alá, hogy a csapat másik ikonja, Fegyverneky Zsófia is maradt, s az is, hogy a klasszis Határ Bernadett sem igazolt el máshová. Hogy ezzel a kerettel nem biztos a bajnoki aranyérem? Istenem, hát ez mással is megesett már. De ebben az amúgy rossz, szomorú történetben azért van egy pici pozitívum:

azok, akik maradtak, tudták, hogy milyen feltételek között maradnak.

Így vállalták az újabb szezont, így maradt a sikeredző, Gáspár Dávid, aki a következőkben legalább akkora kihívás előtt áll, mint amikor megnyerte csapatával az Euroligát.

Gáspár Dávid marad a Sopron edzője Forrás: Csudai Sándor

Amúgy pedig a soproni közönség most mutathatná meg, mit jelent nekik ez a csapat.

Most kellene újra telt ház előtt játszani a lila mezeseknek, most kellene minden bérletet megvenni a szurkolóknak.

Hogy nem csak arról szóljon ez a történet, mekkora a Bajnok szíve. Hanem arról is, hogy mekkora azoknak, akik miatt ezt az egészet csinálja ez a klub.

Immáron 30 éve.