Ketten az ötvenből - Ronaldinho, Pires

Hivatalosan december 22-én hozza nyilvánosságra a francia France Football, hogy az újságírók választása alapján ki lett az esztendő legjobb labdarúgója, azaz ki érdemli ki az Aranylabdát. Összeállításunkban bemutatjuk a lehetséges jelölteket, ezúttal Ronaldinhót és Robert Pirest.

1973. január 29-én született Reimsben, és a híres helyi klub, a Stade Reims volt az első egyesülete. Az élvonalban viszont már az FC Metzben mutatkozott be húszévesen. Akkoriban még csatárként szerepelt, és rendre tagja volt a különböző korosztályos válogatottaknak, ott volt például az 1996-os olimpián is.

Ugyanebben az esztendőben bemutatkozhatott a nagyválogatottban is, de itt nem sikerült gyökeret vernie. Az 1997-98-as idényben viszont megint remekül ment neki a játék, a Metz ezüstérmet nyert a bajnokságban, így bekerült a világbajnokságra utazó keretbe. A vébén mindössze két meccsen szerepelt csereként, majd ezt követően aláírt a Marseille-hez.

Az OM-ben már középpályásként vetették be, de az új szerepkör nem nagyon ízlett neki, ráadásul a marseille-i egyesület is gyengébben szerepelt a vártnál. Ennek ellenére továbbra is tagja maradt a francia válogatottnak, és az Európa-bajnokság döntőjében csereként beállva ő készítette elő a győztes gólt. Ekkor úgy tűnt, a Real Madridba igazol, ám hosszas huzavona után mégis az Arsenal ajánlatát fogadta el. Jobban nem is dönthetett volna, az Ágyúsoknál ugyanis Arsene Wenger megtalálta a helyét a középpálya bal oldalán. Tavaly súlyos sérülése miatt kénytelen volt kihagyni a világbajnokságot, és csak októberben tért vissza a pályára.

Pires igazából 2003 elején lendült játékba sérüléséből felépülve, és tavasszal az Arsenal egyik legjobb játékosa volt. Középpályás létére rengeteg gólt szerzett, összesen kilencszer talált be, amelyek közül minden bizonnyal a Fulham elleni dupla, illetve a Leeds elleni mesterhármas a legemlékezetesebb a számára.

A nyáron tevékenyt részt vállalt a Konföderációs-kupa megnyerésében, hiszen a tornán három gólt ért el, majd augusztusban 2006-ig meghosszabbította szerződését az Ágyúsoknál. A válogatottban egyébként csak őszi Eb-selejtezőkön játszott, és itt elsősorban az előkészítői szerepkörben jeleskedett. Klubcsapatában viszont továbbra is rendkívül sok gólt ér el, a bajnokságban már ötnél tart, amiből hármat a legutóbbi három találkozón ért el. Arról nem is beszélve, hogy rendre szépségdíjas találatokat szerez, a Liverpool elleni győztes gól például egészen káprázatos volt.

Azok után, hogy tavaly térdszalag-szakadást szenvedett, kevesen gondolták volna, hogy ugyanolyan kiváló futballista lesz, de Pires karrierjében nem okozott törést a sérülés, még mindig a világ egyik legjobb támadó középpályása.