1947: Anglia legyőzte a svéd csodacsapatot

Focirégész nevű új sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt november 19-én!

1944-ben ezen a napon született Klaus Fichtel, a nyugatnémet labdarúgás egyik korszakos alakja. Az FC Schalke 04 védőjének rettentően érdekesen alakult a karrierje, hiszen alighanem egyedüli a világon, aki élete első bajnoki mérkőzésén öngólt vétett (1965. augusztus 14.), első hét mérkőzésén nem örülhetett győzelemnek, de mindezt később több mint 500 Bundesliga-találkozóján alaposan jóvátette, bepótolta. Valóságos "vasember" volt, bemutatkozása után sorozatban 111 mérkőzést játszott végig csere nélkül, akkor is csak egy sérülés miatt nem folytatódott a széria.

Az első etapban 1980-ig futballozott Gelsenkirchenben, majd hároméves brémai kitérő után 1988-ig folytatta, 552. és egyben utolsó bajnokiját 1988. május 21-én játszotta. Csak Charly Körbel és Manfred Kaltz játszott nála több mérkőzést a német labdarúgás legmagasabb osztályában. Hosszú, de sikerekben szegény pályafutásának csúcspontjai az 1970-es vb-bronzérem és az 1972-es Német Kupa-győzelem voltak. A német válogatottban 1967 és 1971 között 23 mérkőzésen egy gólt szerzett.

1947-ben ezen a napon igazi futballcsemegére került sor Londonban, ahol a Highburyben Anglia válogatottja Svédország nemzeti csapatát látta vendégül. A skandinávoknak félelmetesen jó válogatottjuk volt akkoriban, abban az esztendőben hat mérkőzésen aratott hat győzelemmel (31-8-as gólkülönbséggel) a tarsolyukban érkeztek Angliába. A később az AC Milanban legendássá vált Gre-No-Li hármas, azaz Gunnar Gren, Gunnar Nordahl, Nils Liedholm abban az évben játszott először együtt a válogatottban. A hazaiak szintén remek garnitúrával készültek a mérkőzésre (elég csak Billy Wright, Tom Finney, Stan Mortensen, Tommy Lawton nevét megemlíteni, pedig Stanley Matthews még csak nem is játszott), az év májusában Svájctól elszenvedett vereséget három győzelem (köztük a portugáliai 10-0) és egy döntetlen követte.

Mai ésszel felfoghatatlan, hogy csak az 1947-ben lejátszott válogatott mérkőzéseken a svédek triója (Gren, Nordahl, Liedholm) és az angolok csatárhármasa (Finney, Mortensen, Lawton) egyaránt 23-23 gólt szerzett, azaz a hat szupersztár együttesen 46-ot!! A londoni találkozó hőse közülük a mesterhármast elért Mortensen volt, akivel az első játékrészben csak Nordahl próbálta meg tartani a lépést, így 3-1-es hazai vezetéssel térhettek pihenőre a csapatok. Szünet után két tizenegyesgólt láthatott a Highbury népe, a hazaiaktól Lawton, a svédektől Gren volt az ítéletvégrehajtó, így született meg a 4-2-es végeredmény.