Előrehozott döntőkkel folytatódik a Bajnokok Ligája

A nyári világbajnokság miatt idén a bajnokságok és nemzetközi kupasorozatok is előbb fejeződnek be, így fordulhat elő, hogy amíg az időjárás még a telet idézi, a futballvilágban lassan kitavaszodik. Az UEFA-kupában az elmúlt héten már megrendezték a legjobb 16  közé jutásért vívott első mérkőzéseket, február 21-én pedig a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek első felvonására is sor kerül.

Amióta december 16-án kiderült, hogy milyen párosítások lesznek a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőiben, kis túlzással mindenki azon csámcsogott, hogy mekkora párharcnak ígérkezik a Barcelona-Chelsea különmeccs.

A két óriás már az előző sorozatban is összeakadt, akkor Barcelonában 2-1-re nyertek a katalánok, úgy, hogy 0-1-ről fordítottak, és Didier Drogba kiállítása miatt több mint félórát emberelőnyben játszottak. Jose Mourinho elég nehezen viselte a vereséget, ment is az üzengetés mind a két oldalon, aztán a visszavágón 20 perc alatt három gólt lőtt a Chelsea, amikor beindult Ronaldinho.

A brazil géniusz előbb bevert egy tizenegyest, aztán spiccel rúgott egy olyan csodagólt, ami azóta is beszédtéma, de az ő remeklése sem volt elég, mert Terry fejese végül a londoniakat juttatta a nyolc közé. A két gárda egyaránt élen áll hazája pontvadászatában, a Chelsea 26 forduló után tizenkét ponttal vezet a Manchester United előtt, a Barcelona pedig 24 mérkőzés után hat egységgel szerzett töbet mint a második helyezett Valencia.

A gránátvörös-kékek elképesztő győzelmi sorozatot hoztak össze, sorozatban tizennyolcszor vonulhattak le diadalittasan a pályáról, de Eto'o hiánya, majd Ronaldinho eltiltása után kissé lefékezett Frank Rijkaard csapata, amely kiesett a Király-kupából, majd két alkalommal is veszített a Primera Divisiónban (Atlético 1-3, Valencia 0-1).

A Chelsea-nek is becsúszott egy-egy betli mostanság, a gyengélkedő Middlesbrough elleni 3-0-s vereség például óriási meglepetés volt, és a Barcához hasonlóan a Mourinho-banda is megsínylette az Afrika-kupát, Drogba távollétében két váratlan döntetlen is becsúszott (Aston Villa, Charlton). Ami közös mindkét csapatban, hogy a csatársorban egy-egy afrikai sztárt foglalkoztatnak, a már említett Drogba, illetve Eto'o személyében, és a párharc azon dőlhet el, hogy a középpályán a két extraklasszis közül Frank Lampard vagy Ronaldinho fog ki jobb napot.

Tavaly a Chelsea nyerte a gigászok csatáját

Hasonlóan nagy érdeklődés övezi a Real Madrid-Arsenal és a Bayern München-Milan csatákat. A Real Madrid magára talált Juan Ramón Lopez Caro irányításával, bár a zaragozai kupamérkőzésen elszenvedett 6-1-es vereség egy mélyütéssel érhetett fel a fővárosiak számára, akik a visszavágón aztán 10 perc alatt berámoltak egy hármast, és végül egy góllal maradtak le a továbbjutásról. 2006-ban még veretlen a bajnokságban a királyi gárda, amely nagyot húzott Cicinho leigazolásával, a brazil tökéletes követője a Jorginho, Cafú-vonulatnak, azaz nem csak a hátvédfeladatát látja el, hanem folyamatosan száguldozik a vonal mellett, és a támadásokban is komoly szerepet vállal.

Az sem jött rosszul a Realnak, hogy az ősszel sokszor kritizált Zinedine Zidane magára talált, a francia karmester rúgdosta a gólokat mostanság, és ezúttal a sérülések is elkerülték. A hétvégi Alavés elleni mérkőzésen három hónapos kihagyás után visszatért a csapatkapitány Raúl, és tovább fokozhatja a madridiak önbizalmát, hogy a Bernabéuban még nem szenvedett vereséget angol csapattól.

Az Arsenal az elmúlt évtizedben nem tapasztalt hullámvölgyben van a Premier League-ben, szinte az idény kezdete óta folyamatosan, az Ágyúsok a rangadókat sorra elbukják, és a kötelező feladatokat sem mindig képesek megoldani. A Ligakupából és az FA-kupából már kiestek, a bajnokság már elúszott, így maradt a BL, ahol ősszel egy döntetlen mellett ötször győzött Arsene Wenger csapata, de az Ajax, Thun, Sparta Praha trió társaságában ez elvárható volt.

Nagy kérdés, hogy Thierry Henry-nak lesz -e igazi társa, illetve, hogy milyen teljesítményt nyújt a középpálya, amely nem heverte ki Patrick Vieira távozását, valamint, hogy a hátvédsorban miként tudják pótolni a beugrók a hiányzó Sol Campbell, Lauren, Ashley Cole triót.

Pár héttel ezelőtt a Milan-drukkerek aggódva figyelték csapatuk teljesítményét, hiszen a vörös-feketék egy sima hármast kaptak Palermóban, és ezzel kiestek az olasz kupából, ráadásul a Sampdoria és a Lazio elleni döntetlennek köszönhetően el is búcsúzhattak az addig sem túl vérmes bajnoki álmoktól. Az elmúlt három fordulóban aztán olyan produkciót nyújtottak Kakáék, amire a drukkerek vágynak, tíz gólt rúgtak és kilenc pontot szereztek, igaz az acélosnak nem mondható Reggina, Treviso és Cagliari hálóját terhelték meg négy, öt, végül egy góllal.

A Bayern München játékosai valószínűleg nem rettentek meg a hírek hallatán, de ez a három győzelem inkább lélektani szempontból jött jókor Carlo Ancelotti csapatának, amely az isztambuli BL-döntő óta sem heverte ki igazán az akkori traumát. A bajorok ugyanakkor eleve duzzadnak az önbizalomtól, toronymagasan vezetik a Bundesligát, az eddigi 22 találkozójukból mindössze ötször nem nyertek, a Ballack, Makaay duó pedig általában a legjobbkor rázza meg magát.

A Milan a 2002/2003-as sorozatban a csoportmeccsek során oda-vissza verte a németeket, van tehát miért visszavágnia a Bayernnek, amely félelmetes az Allianz Arénában, ahol ebben a sorozatban már a Juventus is elvérzett. Mindkét gárdából hiányoznak majd alapemberek, a bajorok Oliver Kahn miatt aggódnak, a kapus combizomhúzódást szenvedett, és elég kevés esély van a szereplésére, így az U21-es válogatott Michael Rensing nézhet farkasszemet Sevcsekóékkal. Ancelotti nem vitte magával az egyaránt térdsérüléssel bajlódó Maldinit és Cafút, távollétükben a Stam, Simic, Nesta, Kaladze, Jankulovski, Serginho hatosból kerülhet ki a hátsó négyes.

Nem csak a Barcelona és a Chelsea repetázik, hiszen a tavalyi negyeddöntő után ismét egymásra talált a PSV és a Lyon. A franciák nyilván vissza akarnak vágni a múltkori kudarc miatt, és a sorsolás pillanatában esélyebbnek is tűnt Gerard Houllier legénysége, amely sokáig utcahosszal vezetett odahaza, de az utóbbi hetekben kissé lelassított, így a Bordeaux lassan "lőtávolságon belülre" került, bár még mindig nem kell remegnie Wiltordéknak. Houllier Cacapa és Réveillére személyében a védelem két fontos tagját kénytelen nélkülözni az első találkozón.

A PSV kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt a holland bajnokságban, ennek köszönhető, hogy az őt üldöző Feyenoord ötpontos hátránnyal követi. Guus Hiddink nem az a Mourinho-féle állandó szereplési vágytól hajtott edző, de a holland tréner bárhova megy, mindenhol ütős csapatot hoz össze.

A nyáron három kulcsember is elhagyta Eindhovent (Van Bommel, Park, Li), de így is továbbment a PSV a Milan, Schalke, Fenerbahce összetételű csoportból, érdemes lesz tehát odafigyelni a Phillips-gyáriakra, annak ellenére, hogy Hiddink úgy véli, hogy a Lyon jóval esélyesebb a továbbjutásra. Ezt azzal indokolta, hogy az előző idényben a francia bajnok volt az egyetlen ellenfél a BL-ben, akire nem tudta ráerőltetni az akaratát a PSV, ráadásul a gallok vélhetően kettőzött erővel hajtanak majd a visszavágás miatt.

Ami a többi párosítást illeti: az Internazionale kissé visszavett a tempóból a Serie A-ban, de így is esélyesebb az Ajaxnál, a Juventus már-már olasz bajnoknak számít, és a torinóiak idén a BL-ben is tarolni akarnak, amit a Werder Bremen próbál megakadályozni, a címvédő Liverpoolnak nem árt komolyan venni a Benficát, amely a MU-t már kiejtette, a kieséses szakaszba először eljutó Rangers pedig pocsék bajnoki formája ellenére megnehezítheti a Villarreal dolgát, főleg az Ibrox Parkban.