Vágólapra másolva!
Az évek óta a legjobb spanyol jobbszélsőként aposztrofált Joaquín neve a 2000-es években egybeforrt a Real Betisével. A zöld-fehér sevillai csapattól az utóbbi néhány esztendőben már Európa legnevesebb klubjai akarták elcsábítani, jórészt csak a Betis extravagáns elnökének, Manuel Ruíz de Loperának köszönhető, hogy a játékos ilyen sokáig maradt nevelőegyesületében. Tavaly nyáron aztán már nem volt mit tenni, Joaquín távozni akart, és végül némi huzavona után a bajnoki álmokat dédelgető Valencia CF igazolta le nem kevesebb, mint 25 millió euróért.

A 2004-2005-ös szezon aztán váratlanul Betis-szárnyalást hozott, amihez Joaquín is nagyban hozzájárult. Egyetlen mérkőzést sem hagyott ki a bajnokságban, hazai pályán győztes gólt szerzett az Atlético Madrid ellen, és kétszer talált be a Santiago Bernabéu-stadionban a Real Madrid kapujába az emlékezetes, 3-3-ra végződött mérkőzésen, miközben a gólpasszokat is rendre szállította - a Real Betis pedig nagy meglepetésre a negyedik, Bajnokok Ligája-selejtezőt érő helyen végzett.

Eközben a kupában is meneteltek a zöld-fehérek, egészen a döntőig, ahol a CA Osasuna volt az ellenfél. A madridi Vicente Calderón stadionban 50 000 néző figyelte, ahogy a Real Betis a hosszabbításban 2-1-re legyőzte a pamplonaiakat, a diadalban a meccset végigjátszott Joaquín érdemeit senki sem vitatta.

Az sem volt meglepő, hogy 2005 nyarán megszaporodott Joaquín kérőinek száma, aki azonban még két évvel korábban 2010-ig szóló szerződést írt alá nevelőegyesületével, amelynek kivásárlási záradékában 60 millió euró szerepelt.

Az összes spanyol és angol nagycsapat, a Real Madrid, az FC Barcelona, a Valencia CF, a Chelsea FC, a Manchester United, a Newcastle United és a Liverpool FC is hívta soraiba, nem beszélve az Olympique Lyonról és az AS Romáról. Annyi bizonyos, a Barca 20 millió, a Chelsea pedig 25 millió eurót ajánlott a játékosért, de Ruíz de Lopera klubelnök (nem is beszélve a szurkolókról) hallani sem akart Joaquín eladásáról. Maga a játékos is, nyilván a BL-szereplést is figyelembe véve, maradni szeretett volna, illetve inkább magánéletének ügyei foglalkoztatták.

2005 júliusában vette ugyanis feleségül kedvesét, Susanát szülővárosában, El Puerto de Santa Maríában. A nagy eseményen jelen volt többek között Manuel Ruíz de Lopera, Lorenzo Serra Ferrer, a Betis akkori edzője, több válogatott futballista, a település polgármestere, valamint Joaquín kedvenc énekese és matadorai, összesen több mint ezer ember. Ahogy az eljegyzéskor ígérte, a klubelnök a Király-kupát is a helyszínre szállíttatta. A rendőrség becslése alapján a templom előtti téren további 2000 ember gyűlt össze, hogy gratuláljon az ifjú házasoknak, az esküvő után pedig 500 fős lagzit csaptak.