Real Madrid's French coach Zinedine Zidane holds a press conference at Valdebebas sport city in Madrid on January 26, 2018 on the eve of the Spanish League football match against Valencia. / AFP PHOTO / OSCAR DEL POZO
Vágólapra másolva!
Kedden a nyolcaddöntőkkel folytatódik a labdarúgó Bajnokok Ligája. A párosítások közül kiemelkedik a Real Madrid–Paris Saint-Germain és a Chelsea–Barcelona, amelyek nemcsak a csapatok minősége miatt lesz izgalmas, hanem mert Zidane és Conte is az állásáért meccsel. A két manchesteri csapat, a Liverpool és a Bayern München annyira jó (szerencsés?), hogy szinte garantált a helyük a negyeddöntőben.
A Leganés elleni kupavereség után megkérdezték Zidane-tól, hogy a PSG elleni BL-párharcban az állása lesz-e a tét. „Igen" – mondta határozottan. A Real története egyik legnagyobb válságát éli át, hiszen emberemlékezet óta nem szerepelt ennyire rosszul a bajnokságban, kiesett a kupából, ráadásul a BL-ben sem fest túl jól a helyzet.
Közeleg Zidane utolsó napja
„Most mindenki azt akarja bebizonyítani, hogy amit eddig csináltunk, ami a sikerekhez vezetett, az rossz. Nem fogok megváltozni két-három rossz eredmény miatt. Hiszek abban, amit csinálok, és hiszek a keret tagjaiban.
Amikor úgy döntenek, hogy nem én vagyok a megfelelő ember a feladatra, félreállok, de az biztos, hogy az utolsó napomig kitartok az elveim mellett
– nyilatkozta Zidane, akinek győzelmi mutatója 12 százalékot esett az idei szezonban. Zidane népszerű és szimbolikus alakja a Realnak, a szurkolók imádják, ezért nem könnyű egyik napról a másikra félreállítani, ahogy mondjuk tették azt Rafa Benítezzel a 2015/2016-os szezon felénél. Akkor 18 forduló után 37 pontja volt a csapatnak, most 22 után van 42.
Florentino Pérezt ismerve azonban már Zidane utolsó napja sem lehet messze.
Zinedine Zidane. The man who gave the best and worst season in Real Madrid modern history in literally 2 years.
A modern futball pénzügyi szabályozása olyan, hogy az elitet szinte bebetonozza a BL legjobb nyolc csapata közé. A Real zsinórban hétszer jutott el a sorozat elődöntőjéig, és az elmúlt négy évben háromszor is megnyerte a trófeát. Emellett azonban csak két bajnoki címet szerzett 2008 óta. A kettősség nem véletlen,
a Realnak könnyebb BL-t nyerni egy erős tavasszal és néhány kulcsmeccsel, mint egész évben versenyezni a Barcelonával és az Atlético Madriddal a bajnokságban.
Nem minden az, aminek látszik
Idén árnyalja ezt a képet, hogy már most a katari pénzből felpumpált PSG-t kellene megverni, amelynél több gólt még soha senki nem rúgott a BL csoportkörében. A Bayern München elleni meccs viszont megmutatta, hogy nem minden olyan szép és jó, mint ahogy azt próbáljuk elhitetni magunkkal.
Ha definiálni kell a jelenlegi PSG-t, jó támpontot ad Luis Enrique Barcelonája.
Elől ott volt Messi, Neymar és Suárez, ha nekik volt kedvük focizni, és ment a játék, akkor az isten se állította meg őket, de ha nem, akkor annak óriási lebőgés lett a vége (PSG elleni 0–4, Juventus elleni negyeddöntő, 0 rúgott gól). Miért? Mert a csapat túlságosan függött tőlük. Emery ugyanezt csinálja. A PSG minden egyes mozdulata a pályán arra irányul, hogy
a lehető leghamarabb eljuttassa a labdát Cavanihoz, Neymarhoz és Mbappéhoz, mert „ők majd úgyis megoldják".
Ez egészen addig remekül működik, amíg nem jön egy Bayern.
Lezsírozhatják a Neymar–Ronaldo cserét
Most már visszatérő téma, hogy Ronaldo nyáron elhagyja a Realt, és a kérők között bizony ott van a PSG is. A népszerűséget és a hatalmat hajszoló párizsiaknak nem lenne gond megfizetni Ronaldót, aki a francia bajnokságban tovább rugdoshatná a gólokat és versenyezhetne Messivel. Ha viszont tényleg Párizsba megy, akkor nem ő lesz a főszereplő a történetben, hanem Neymar. Már tavaly nyáron is szó volt arról, hogy a brazil azért igazolt a PSG-hez, hogy onnan menjen a Realba, és ne közvetlenül Barcelonából. Mert hát jelenleg mi jelent előrelépést a PSG-hez képest? Csak a Real. A spanyol El Larguero rádió szerint Pérez már azon van, hogy nyélbe üsse a cserét, amitől a PSG elnöke, Nasser Al-Khelaifi sem zárkózik el. Van viszont egy feltétele. Neymar nyerje meg a párizsiaknak a BL-t az még idén.
Nyerd meg a PL-t és nem lesz munkád
Mi a közös Ancelottiban, Di Matteóban és Mourinhóban? Ancelotti bajnokságot és FA-kupát nyert a Chelsea-vel, Di Matteo Bajnokok Ligáját, Mourinho bajnokságot, szintén.
De még egy év sem telt el az után, hogy mindezt besöpörték, már munkanélküliek voltak.
Ancelotti Csendes vezetés című könyvében meséli a sztorit, amikor a 2010/2011-es szezon nyitófordulójában 6–0-ra győztek a West Bromwich ellen. A meccs után Roman Abramovic londoni lakásába hívatta az olasz edzőt, mert nem volt megelégedve a csapat teljesítményével. Még egyszer: első forduló, 6–0-s győzelem. Akkor mit szólhat most? Conte rekordgyőzelemmel lett bajnok tavaly, most viszont csak negyedik a bajnokságban, a BL-ből pedig a második helyen jutott tovább.
Valverde tudja, hogy te tudod, hogy...
A szakértők szerint Contét és az ő háromvédős rendszerét (ami új trendet teremtett a Premier League-ben) kiismerték, már egy Bournemouth vagy Watford-szintű csapat is tudja, hogy mit kell játszani ellene. Akkor ne csodálkozzon senki, ha Valverde is tudja, aki a káosz kellős közepén vette át a Barcelonát, és rázta úgy gatyába, hogy jelenleg egyedüliként még mindig veretlen bajnokikon Európában. És hogy miben rejlik Valverde nagyszerűsége? A pragmatizmusában. A pragmatizmusról általában a védekezés jut az eszünkbe, pedig a kettő nem ugyanaz.
A pragmatikus edző időről időre, kiszámítható módon azt teszi, amit az adott meccs megkövetel a győzelem érdekében.
Ezért enged egy félidőt a Realnak a Clásicón, ezért teszi fel az elmúlt tíz év legkevésbé barcelonás középpályáját (Busquets, Mascherano, Paulinho) a Sevilla ellen, és ezért pihenteti Messit a Juventus ellen.
Az angoloknak ki van kövezve az út
A Sevilla–Manchester United papíron ígéretesnek hangzik, ha egy évvel korábban játsszák a meccset, még izgalmas is lehetett volna Sampaoli miatt. Az őt váltó Berizzo továbbvitte a csapatot a csoportból, de a bajnoki eredménytelenségre hivatkozva, kirúgták. Máig érthetetlen döntés.
Csakúgy, mint az, hogy a helyére pályázó Tuchel, Blanc, Montella hármasból hogy jött ki végül az olasz.
Nem mintha a United sziporkázna mostanában, de ez tipikusan az a párosítás, ahol a Sevilla beleáll a meccsbe, Mourinho felrakja a buszt, megkontrázza kétszer a spanyolokat, és vígan begyalogol a negyeddöntőbe.
A másik három angol csapat közül (Manchester City, Liverpool, Tottenham) csak a Tottenhamre vár nehéz feladat, de az tényleg az lesz: a Juventust kellene legyűrni, amely lehet, hogy kicsit fáradtnak, kicsit lehorzsoltnak tűnik tavalyhoz képest, de tavaly is a szezon ezen szakaszában rázta fel a csapatot Allegri egy szerkezetváltással (3-5-2-ről átállt 4-2-3-1-re), ami végül BL-döntőt eredményezett.
Nem lebecsülve a Portót és a Baselt, csak az lesz a kérdés, hogy mennyivel nyer a Liverpool és a Manchester City. Ugyanúgy, ahogy Besiktas–Bayernen is. A németeknek már biztosan zsebben a bajnoki cím, és amióta Heynckes visszatért, a BL-ben is újra esélyesnek számítanak.
A BL nyolcaddöntőjének párosításai: Juventus–Tottenham Basel–Manchester City Porto–Liverpool Real Madrid–Paris Saint-Germain Bayern München–Besiktas Chelsea–Barcelona Sevilla–Manchester United Sahtar Donyeck–Roma
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!