A marseille-i meccstől még most is kiráz a hideg

A 95-szörös válogatott Juhász Rolanddal kapcsolatban nem túlzás azt állítani, hogy a magyar futball legendás alakja. A már visszavonult korábbi klasszis védő Tápiószecsőn kezdett el focizni, rendhagyó módon az édesanyja volt az első menedzsere - elmondása szerint nem is akármilyen. Már nagyon fiatalon bemutatkozhatott az NB I-ben, de Belgiumban is ikonná vált. A többszörös magyar és belga bajnok egykori játékos csatárból lett védő, a pályafutása befejezése után pedig már edzőként is bizonyíthatott, mégsem a kispadon képzeli el a jövőjét. Az Európa-bajnokságot is megjárt Juhász Roland az Origónak adott nagyinterjújában többek között a királydinnyés pályáról, a késői érettségiről, az Eb-élményekről, a búcsúról, az edzősködésről, a szurkolókról, a Fradiról, a jövőbeli célokról, és a családról is beszélt, de azt is elárulta, mi fáj neki a legjobban a pályafutását illetően.

Maradva még kicsit hasonló vonalon. A DVTK elleni meccsen volt kis balhéja Szabó Zsolt játékvezetővel, miközben aki ismeri, az jól tudja, hogy hétköznapi emberként kifejezetten barátságos, visszafogott ember. Mi történt?
Ő is máshogy látta az esetet, meg én is, de a felvételek is mást mutatnak - nevet. Hozzáteszem,

nekem is volt olyan időszakom, amikor a kelleténél többet bíróztam, de ezt is levetkőztem. Mint mondjak, rosszul nézett ki.

Az a szituáció tényleg fura volt, de azóta megbeszéltük a Zsolttal. Felfokozott pillanatban rendet próbált tenni valami szabálytalanság után, ez lett belőle.

Jöjjön egy sokkal kellemesebb téma. A magyar nemzeti csapatnak több mint egy évtizedig volt oszlopos tagja, ráadásul élete első felnőtt válogatott meccsén Japán ellen azonnal gólt is szerzett. Hogy emlékszik vissza ezekre az évekre?

Minden ember álma az, hogy egyszer válogatott legyen. Nincs is annál szebb dolog, mint a hazát képviselni. A japánok elleni gólomra élénken emlékszem még.

Huszti Szabi adta be a labdát, jól érkeztem és a hosszúba elfelejtem. Nehéz fejes volt. Védőként góllal bemutatkozni a válogatottban nagyon jó érzés volt. Ezt követően a teljesítményemnek köszönhetően - Husztival egyetemben - nem kellett visszamenni az U21-es csapatba, hanem maradhattam a felnőtteknél, így játszhattam a brazilok ellen is. A focisták abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden meccs előtt eljátsszák nekünk a himnuszt, nem csak ha eredményt érünk el. Nyilván sok szép dolog történik egy játékos pályafutásában, de ennél szebb nincs.

Hogy emlékszik vissza a 2016-os franciaországi Eb-re? A játékosoknak is akkora élményt jelentett, mint a magyar embereknek?
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ott lehettem az Eb-n. Az az élmény egész egyszerűen megfizethetetlen.

Amikor például Marseille-ben ülsz egy szállodában a csendespihenődön és azon gondolkozol, hogy hamarosan 15 millió ember fog érted szorítani, arra tényleg nincsenek szavak. A marseille-i meccstől még most is kiráz a hideg.

Amikor mentünk a busszal a stadionba, mindenhol emberek voltak. 20 ezer szurkoló bent az arénában őrült meg értünk, és még mennyien ültek a tévék előtt is.

Aki nem szereti a futballt, az is olyat írt ki a közösségi oldalára, hogy tartson ez még nagyon sokáig, mert végre boldogok az emberek. És ez nekünk volt köszönhető, tényleg nem lehet szavakba önteni.

Ezekért a pillanatokért megérte az egészet csinálni. Mindig is ezért dolgoztam, hogy ebben részem legyen. Ki kell emelnem, hogy a magyar szurkolók jelesre vizsgáztak. Kulturáltan végigkísértek bennünket az Eb-n, le a kappal. Nekünk volt a legjobb szurkolótáborunk. Ha más nincs is mellette, csak ez a két hét lett volna egész pályafutásom során, már ezért megérte volna a sok munka. Kevés embernek adatik ez meg, azon szerencsés emberek között vagyok, akik ott lehettek a pályán.

Cristiano Ronaldo és Juhász Roland harcolt a 2016-os a foci Eb-n Forrás: AFP/Jean-Philippe Ksiazek

Az Európa-bajnokság mellett is bőven akadtak olyan összecsapások, amelyek nagyon sokat jelentenek a szurkolóknak. Elég csak a románok elleni találkozókat említeni. Hogy emlékszik vissza a 2014-es bukaresti 1-1-re?
Természetesen az is örök emlék marad. Az a gyűlölet, amikor úgy mentünk ki sétálni, hogy rendőrautók tömege kísért minket, azt nehéz megfogalmazni, milyen érzés.

Két meccs volt a pályafutásom során, mikor nem hallottam mást, csak füttyszót. Az egyik a Fenerbahce-Anderlecht mérkőzés során, a másik a pedig a bukaresti 1-1 alkalmával a magyar himnusznál. De azt sem felejtem el, amikor kiegyenlítettünk, akkor csak a pár ezer magyart lehetett hallani.

Nagy csend lett a végén, felemelő érzés volt, ez is szép emlék. Dárdai Palinak ez volt az első meccs. Rosszul kezdtük az Eb-selejtezőt, a döntetlen is nagy eredmény volt. Meghatározó élményt jelentett.

Egészen elképesztő, hogy összesen 95-ször húzhatta magára a magyar csapat mezét. A legtöbb ember a fél életét adná érte, ha csak egyszer is válogatott lehetne. Mit jelent ez a számára?

Őszintén megmondom, hogy a száz volt a cél. Meg is álltam volna, ha elértem, de az Európa-bajnokságon történtek után azt gondoltam, ennél többet már nem lehetett elérni válogatott szinten,

ennyi volt benne. Nem bánom, hogy megálltam, főleg, hogy búcsúmeccset is kaptunk. Az, hogy ilyen módon búcsúztattak minket, egész egyszerűen hihetetlen. Ezért is volt könnyebb lezárni a pályafutásomat, akár válogatott, akár klubszinten, Mindenkinek azt kívánom, élje át az életében egyszer. Klubszinten is hasonló volt a helyzet. A Vidinél is a Fradi elleni meccsen búcsúzhattam, ráadásul életem első tizenegyesgóljával nyertünk 1-0-ra. Fantasztikus, hogy így alakult.

Juhász Roland 95-ször lépett pályára a válogatottban Forrás: AFP/Bertrand Langlois

Gondolom a végső búcsú még nehezebb lehetett. Mennyire volt nehéz végleg szögre akasztani a cipőt?
Nagyon érzelmes volt. Ahogy a Vidinél készültek erre a napra, azért le a kalappal. Hónapokkal előtte elkezdtek videót készíteni, amiről nem is tudtam. Ahogy meg lett szervezve az utolsó mérkőzés, tényleg gyönyörű gesztus volt.

Fél évet készültek rá, ott voltak azok az emberek, akik nekem fontosak. Amikor a búcsúztatón levetítették a filmet, eltört a mécses is. Van egy érzelmes oldalam is, amit a szurkolók nem láthattak. De nem szégyellem, az esküvőmön is elsírtam magam.

Fontos, hogy az ember ki tudja mutatni az érzéseit. Csak lezárt az ember egy karriert, nem egy egyszerű sztori. Ezért nem is hiányzik igazából a mai napig a nagypályás foci, mert így tudtam abbahagyni.

Engedje meg, hogy beszéljünk egy kicsit a családról. Azt lehet tudni, hogy az előző kapcsolatából született egy gyereke. Miért lett vége annak a kapcsolatnak?
Igen, gyerekkori szerelemből született egy kislányom. Végül nem úgy alakult a közös életünk, ahogy elképzeltük, van ilyen. Viszont a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk. Jól kezeljük a gyerekkérdést, nem kötött szabályok szerint neveljük.

Soha nem volt vita vagy félreértés abból, hogy hol és éppen kivel legyen a gyerek.

Ekkor nem voltam házas, csak pár hete lettem az. A kapcsolatot követően hazajöttem, kicsit vergődtem, de szerencsére jött Betta az életembe.

Ha már említette Lipcsei Bettát - aki ismert sportriporter - és az esküvőt, ezzel kapcsolatban azt lehetett olvasni, hogy korábban nem igazán akart az oltár elé állni. Miért döntött mégis a házasság mellett?
Igazából 38 évesen kellően megkomolyodtam és megértem arra a feladatra, hogy megházasodjak. Pedig ahogy említette, tényleg nem akartam.

A válogatott csapatmenedzserének, Tömő Attilának az esküvőjén jött az érzés, hogy ezt én is át akarom élni. Szegényebb lettem volna egy élménnyel, ha ez nem történik meg.

Nagyon jó volt a lagzi, jót buliztunk a szeretteinkkel. Persze elsősorban a nőkről szó ez a dolog, de nekem is sokat jelentett. Jó kimondani, hogy feleségem, és nem barátnőm. Bettának is van egy kisfia az előző kapcsolatából, a két gyerek között pedig nagyon jó a viszony.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Juhász Roland (@rolandjuhasz) által megosztott bejegyzés

Hogy ismerkedett meg a feleségével?
Igazából már tizenéves korom óta ismertem, a testvére az MTK-ban focizott. Érdekes, hogy

soha nem néztem rá úgy, mint potenciális feleségjelöltre. Aztán egyszer találkoztunk közös baráti társaságban, és valahogy másképp kezdtem el tekinteni rá,

elindult egy folyamat. Most úgy érzem, jó helyen vagyunk, jó a kapcsolatunk. Benőtt a fejem lágya. Szeretnék majd közös gyereket is. Nagyon fontos a család. Betta igazán jólelkű, mindenben lehet rá számítani. Közhelynek tűnik, de tényleg a legjobb barátom is. Remélem, hogy ez már az életem végéig kitart majd.

A feleségét a futballrajongók is jól ismerik, sok labdarúgással kapcsolatos műsorban lehetett már látni. Szoktak otthon a fociról beszélni?

Határozottan nem. Egy téma nincs otthon, mégpedig a foci. Teljesen máshogy látjuk a labdarúgást.

Az viszont jó, hogy minden sportolót ismer, hihetetlen, mennyire képben van, hogy ki kicsoda. Nagyon felnézek rá, hogy ennyire naprakész. Látva, hogy mennyit készül, több sportágban is otthon van, nagyon büszke vagyok rá. Ráadásul ugye a tévében ki van lőve a hibázási lehetőség, így nincs könnyű dolga. Fontos, hogy kölcsönösen felnézz a másikra, így különösen örülök neki, hogy ennyire szereti a sportot. Ami a focit illeti, ahogy említettem, az már más tészta, nem szeretem, ha beleszól abba, amit úgy érzem, jobban tudok - nevet.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Juhász Roland (@rolandjuhasz) által megosztott bejegyzés

Adódik a kérdés, két igazán ismert ember esetében, hogy mikor jelennek majd meg a "celebvilágban." Tervezik, hogy sztárpárként a jövőben a képernyők előtt élik majd az életüket?
Több felkérést is kaptunk már, de

egyáltalán nem szeretnénk ilyen műsorokban szerepelni. Közös döntést hoztunk, hogy ezzel nem foglalkozunk.

Általában Bettát keresik ezekkel meg. Engem egy főzőműsorba hívtak, és kérdezték, hogy van-e 40-50 nap szabadnapom. Jót nevetett, és csak annyit kérdeztem, hogy hol van az az egy. Elvagyunk a mi kis életünkben, bőven szerepelünk annyit, amennyit kell. Ezen a képzeletbeli vonalon azonban nem szeretnék átlépni, nem akarom kamerák előtt élni az életemet.

Akkor térjünk is vissza még pár szó erejéig a focira. Kik voltak a legjobb játékosok, akik ellen pályára lépett?
Kaká zseni volt, de említhetném Ronaldinhót is. Hihetetlen, mire volt képes a labdával. Ott van természetesen Cristiano Ronaldo, aki a pontrúgásoknál a tizenhatoson belül egyfolytában bemozog, irányt vált, szinte lekövethetetlen. Ez tényleg más szint, ezek zsenik.

Lionel Messi ellen nem sokat játszottam, mert egy perc után kiállították. Említhetném Zlatan Ibrahimovicot is, aki az egyik legkellemetlenebb ellenfél volt. Elképesztő, hogy szidja még a saját csapattársait is meccs közben.

Didier Drogba megállítása is nagyon nehéz szülés volt, főleg egy MTK-Tatabánya találkozó után.

Kakát nagyon jó játákosnak tartja Juhász Roland Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Ha jól tudom, Torghelle Sándorral közösen azon vannak, hogy hamarosan itthon is Ronaldo, Messi vagy éppen Ibrahimovic szintű focistáknak tapsoljunk majd. Tápiószentmártonban sokat tehetnek ezért.
2016-ban jött a gondolat Sanyival, hogy Tápiószentmártonban klasszikus focisulit hozzunk létre. Mára ott tartunk, hogy van fitneszpark, műfüves pálya, több pálya világítással, öltözőépület. Persze az elnök út nélkül az nem sikerült volna, de

mára gyönyörű ékszerdobozt hoztunk létre. Jelenleg 80 gyerek van, ezt szeretnénk 120-ra bővíteni, a környékről összeszedni a tehetséges gyereket. Az infrastrukturális részt most fejeztük be. A szakmai résszel még komolyabban kezdtünk foglalkozni,

körzet központ szeretnénk lenni. Kiugrási lehetőséget akarunk adni a környékbeli gyerekeknek. Aktívan részt veszünk benne, mi is lejárunk minden héten foglalkozni a gyerekkel, a szakmai munkában is jelen vagyunk. Ha az időnk nem engedi, akkor legrosszabb esetben online formában, de mindig jelen vagyunk. Csak úgy tudsz hiteles lenni, ha kontrollálod is a dolgokat. Szép eredmény, ahova mára eljutottunk, de nem próbálunk lépcsőfokokat átugrani, itt is betartjuk a fokozatosság elvét. Igazából szerettem volna valamit visszaadni a régiónak abból, amit kaptam, remélem sok örömünk lesz benne.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Juhász Roland (@rolandjuhasz) által megosztott bejegyzés

Úgy legyen. És mi a helyzet a saját célokkal? Hol látná magát legszívesebben mondjuk tíz év múlva?

Az MTK vagy a Fehérvár sportigazgatója szeretnék lenni.

Őszinte leszek, most úgy érzem, külföldön nem nagyon dolgoznék. A magyar fociért akarok minél többet tenni. Itthon szeretném kamatoztatni a nemzetközi kapcsolataimat, amit a pályafutásom alatt megszereztem. A kapcsolati tőke nagyon sokat számít, ezzel lehet több a mostani generáció. Addig azonban még nagyon hosszú az út.