Vágólapra másolva!
A horgászelme mindig kitalál valamit, amivel aktívvá teheti a halfogást. A mormiskázás is jó példája a pecások kifogyhatatlan leleményességének.

Európa északi felén s Oroszország hidegebb részein ma is nagyon népszerű egy speciális lékhorgász-technika, melyet mormiskázás néven ismerünk. A lényeg, hogy a horgászok nem egy bevetett készség mellett várakozva szeretnék kivárni, amíg odatalál a hal, hanem akár nagyobb területet is bejárva megkeresik a telelő rajokat, s fölöttük rendezkednek be a speciális szerszámmal.

A lékhorgászatról/sport/x-mag/20021210alekhorgaszatrol.htmlDrágulnak a horgászjegyek a Balatonnál/sport/x-mag/20030106abalatonon.html

A "bot" egy rövid, alig egyméteres darab, melynek a spicce nagyon érzékeny, könnyen hajlik, de a gerince megfelelően erős, hogy a bevágáskor megakasztható legyen az áldozat. A klasszikus mormiskázó felszerelésen kishalat utánzó, fonalakból vagy tollból készült színes műcsalik sorakoznak, akár 5-10 db is (hazánkban legfeljebb három horog engedélyezett), egymás alá 20-30 cm-es előkén felkötve. A montázst leengedik a lékbe, s folyamatosan fel-le mozgatják, így a színes kavalkád a mélyben felkelti a halak érdeklődését.

Egy igazán jó helyen akár több hal is rácsimpaszkodik a műcsalikra, s igazán élvezetes a peca. Itt nem a hatalmas méretű halak kifogása a cél, hanem kisebb termetű, de ízletes példányokból szeretnének minél több darabot a felszínre húzni. A módszer nálunk is működik, s elsősorban sügérek elejtésére alkalmas.