Csangpul, 2007. július 31.
Egy gazda naga jolokia (kísértet-chili) fajtájú paprikát szüretel 2007. július 4-én Asszám államban. A hüvelyk méretű paprikák hihetetlen erejét ismerte el a Guinness Rekordok könyve, amikor a kísértet-chilit nevezte meg a világ legerősebb fűszereként. Az Indiában nemesített fajtát széles körben használják a helyiek; nem csak fűszerként, hanem gyógyírként gyomorbajokra és - paradox módon - a bénító hőség elleni védekezésként is. (MTI/AP/Manis Szvarup)
Vágólapra másolva!
Na szóval, valaki nekikezdene a gangon zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, tudja, hogy rettenetesen fontos a jó vetőmag vagy palánta, de nem tudja, milyen fajtákkal érdemes próbálkozni. Domonyai András segítségével összeszedtük.
Csupa jó hírünk van azoknak, akik szeretnék a belvárosi gangjukon vagy erkélyükön kiélni a bennük lakó kertészösztönt.
Forrás: MTI/Manis Szvarup
Egy: nagyon sok fajtából nemesítettek kifejezetten erre a célra zöldségeket és gyümölcsöket. De ha nem nemesítettek volna, az sem lenne baj, mert
Kettő: majdnem mindent lehet cserépben termeszteni, legfeljebb nem lesz olyan sok a termés rajta. A nem erre a célra nemesített növények ugyanis egy kisebb cserépben a fejlődés egy bizonyos szakaszán beszorulnak, nem fognak tudni tovább nőni, és ez elég erőteljesen behatárolja a terméshozamot is – pontosan ezeket a problémákat vették célba a törpe és a balkoni fajták kinemesítésénél. Ha ugyanis az ember a gangon nekiáll paradicsomot termeszteni, akkor nem fog örülni, ha a nyár végén összesen két szép óriásparadicsomot szedhet le – márpedig a hagyományos fajták esetében, ha valamelyiket nem hatalmas cserepekbe ültetjük, akkor óhatatlanul is ez lesz a vége.
A növénynemesítés az elmúlt egy-két évtizedben feküdt rá a kifejezetten balkoni és törpe fajták kinemesítésére. A törpék méretüknél és visszafogottabb földigényüknél fogva is kifejezetten alkalmasak a gangon való termesztésre, a balkoni fajtáknál ezek mellett pluszban olyan szempontokat is figyelembe vettek, amelyek kizárólag ennél a speciális termesztésnél játszanak szerepet (például hogy csüngő, fürtös terméseket hozzon).
Forrás: AFP/Patricia de Melo Moreira
Paradicsom
Kifejezetten balkoni fajták a Vilma, a Venus, az Aztec. Ezek koktélparadicsomhoz hasonló méretű gyümölcsöket hoznak, de nem fürtökben, és hatalmas hozammal. Külön említést érdemel az ezergyümölcsű Bajaja, ami egy tövön átlagban 4-500 (!) szemet terem.
Paprika
A kaliforniai paprika belvárosi változata a Snacker (érdemes a hazai vetőmagboltokban így keresni, több helyen ismerik). Óriási hozama van, egy közepes méretű virágcserépre méretezték, a termés pedig fele-harmadakkora, mint amit a hagyományos California wonder-nél megszoktunk.
Ha fűszerpaprikát szeretnénk, akkor nem kell külön vadászni a balkoni változatokra: mindegyik fajta fog termést hozni bérházi körülmények között – nyilván nem annyit, mint egy szabadföldi, de annyit igen, hogy érdemes legyen belekezdeni. Ráadásul nagyon-nagyon szépek.
Fűszerpaprika Forrás: Táfelspicc
Fűszernövények
Végül is ez a legegyszerűbb: hacsak valakinek nincs extra kívánsága, mint a citromillatú bazsalikom, akkor bármilyen boltban vásárolt vetőmagból vagy palántából tud fűszerkertet nevelni. A fűszernövény tényleg az a filléres luxus, amit egy tejfölös pohárban meg lehet oldani, minimális odafigyeléssel – és soha többet nem kell a rettenetes zacskós szárított porokkal elrontanunk az ételeinket.
Bazsalikom a teraszládában Forrás: Táfelspicc
Ha a fűszernövényeket palántáról nevelnénk, mindenképpen legyünk elővigyázatosak. Nyilván mindenki számára ismert jelenség, amikor a szupermarketben megvett cserepes bazsalikompalánta öt nap után föladta, és mehettünk újat venni, annak ellenére, hogy egészen biztosak voltunk abban, hogy soha többet nem kell bazsalikomra pénzt kiadnunk. Nos, ezeket a bolti palántákat kötelező azonnal átültetni, és kicsit foglalkozni velük, de akkor is kicsi az esély az életben maradásukra.
Ezeket a növényeket pont abban a korban árulják, amikor már elég nagyok ahhoz, hogy érdemes legyen megvenni, viszont ahhoz is elég nagyok, hogy azok a kis cserepek, és az a föld, amiben vannak, már a megfelelő öntözés esetén se legyen elegendő (és hát azt meg nyugodtan képzeljük el, ahogy az interteszkós Marika zárás után körbemegy a kis kannájával, és locsolgatja a tövenként pár száz forintos palántát. Megvan a kép? Akkor engedjük is el). Ez nem jelenti azt, hogy ezek a növények menthetetlenek lennének, de az biztos, hogy valamivel több figyelmet kell áldozni rájuk az első időszakban, mint ha megbízható szakboltból veszünk palántát.
A palántán egyébként is érdemes komolyabban elgondolkoznia egy totálisan kezdőnek. A balkoni fajtákat ugyan általában bolondbiztosra szokták szerelni, elég igénytelenek, és viszonylag nagy a tűrőképességük, de a csíráztatás és a nagyon fiatal palánták a legsérülékenyebbek, ha nincs semennyi rutinunk, akkor teljesen fölösleges frusztrálni magunkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
