A kiadvány továbbra sem étteremkalauz, sokkal inkább kulináris útikönyv. Az éttermi kategóriák mindegyikéből tesz ajánlásokat:
bemutat kultúrbisztrót, halsütőt, romkocsmákat, fűszerkerteket, sajtkészítő műhelyeket, kockás abroszos kisvendéglőket, fine dining éttermeket is, valamint északi és déli parti borászatokat.
Jó hír, hogy a Michelin ellenőrei 10 helyet tartottak a Balaton mellett ajánlásra méltónak, négy pedig elhozta a Bib Gourmand, a jó ár/érték arányú elismerést.
Miközben a szerkesztőség körbeette a Balatont, a következő megállapításokra jutott:
Az árak 15–25 százalékot emelkedtek.
A rezsiárak megugrása ellenére a vendéglátás régi, nagy bástyái kitartanak, hozzájuk 60 új vendéglátóhely csatlakozott.
Sokasodott a vega/vegán ételeket kínáló éttermek száma, ugyanakkor a mentes étkezés hívei sem számkivetettek.
A választék széles spektrumon mozog. A nosztalgiára hajlamos nyaralók éppúgy megtalálják számításukat, mint a hagyományos vagy a modern konyha kedvelői.
Ettől persze még kaotikus a felhozatal: lángos, hekk, nápolyi pizza, francia, olasz, mediterrán, mexikói ízek, tengeri herkentyűk, BBQ, hamburger, ahol csak lehet.
Fájdalom, hogy a hagyományőrző balatoni ételek, mint mondjuk a petyek, vagyis a fonyódi halászlé, vagy Vörösmarty Mihály kedvence, a baligány ritka szereplő az étlapokon.
A regionális gondolkodású éttermek esetén viszont üdvözlendő, hogy továbbra is törekszenek a helyi alapanyagok, a halak korábbinál jóval változatosabb használatára.
A Magyar Konyha nyári számát, kiegészülve a balatoni gasztrokalauzzal, keressék az újságárusoknál!