Igaza van-e Alan Turing-nak?

Az utóbbi évtizedek félvezető-technológiájának fejlődése felélesztette a korábban pusztán elméleti okoskodásnak számító vitát: gondolkodhat-e valaha is egy számítógép?

A tudat gépi "létrehozásával" nem csupán az a probléma, hogy nem tudjuk (esetleg nem is lehet) végrehajtható algoritmusokkal leírni. A tudat az evolúció során azért jött létre és fejlődött, hogy a faj tagjai a külvilág változásaira egyre jobb válaszokat adjanak, biztosítva a faj fennmaradását a ragadozókkal vagy a vetélytárs fajokkal szemben. Az agy számára a külvilág az érzékszerveken keresztül nyilvánul meg, ezért az általuk adott információ minősége és mennyisége alakította az évmilliók során a tudatot.

Az agyban meghatározott területek végzik az egyes érzékszervektől érkező jelek feldolgozását. Vagyis a tudat szempontjából az agy az érzékszervekkel együtt "egységet alkot". Valamilyen biotechnológia csoda folytán ezért például hiába fejlesztenének ki a számunkra mondjuk egy, a denevérekhez hasonló ultrahangradart, az emberi agyban egyszerűen nincs olyan terület, amely fel tudná dolgozni az általa szolgáltatott információt.

(A teljes cikk a Computerworld-Számítástechnika május 7-én megjelenő, 19. számában olvasható.)