Vitáznak az európai GPS-ről

Kisebb vihar támadt Brüsszelben a legújabb uniós közvélemény-kutatás, a Galileo műholdas helymeghatározási program kapcsán: a kérdőív megfogalmazását ugyanis több újságíró célzatosnak, az abból leszűrt EU-bizottsági értékelést pedig (amely szerint az európai polgárok "nagyon pozitívan" vélekednek a Galileo-programról) eltúlzottnak találta.

Már önmagában az is feltűnést keltett, hogy a jelentést éppen az EU-országok közlekedési minisztereinek e heti luxemburgi tanácskozása előtt hozták nyilvánosságra, hiszen a miniszterek többek között a Galileo-program további sorsáról is tanácskozni fognak. (A terv kivitelezésére létrehozott ipari konzorcium ugyanis a túl nagy pénzügyi kockázatra hivatkozva lényegében visszalépett, s így az EU-bizottság javaslata szerint további 2,4 milliárd euró közpénzre, közösségi támogatásra lenne szükség.)

Emellett egyesek felvetették, hogy a kérdőív elég célzatosnak tűnik, azaz számos dologról nem tesz említést, így kérve ki az emberek véleményét. Így például az egyik kérdés előtt olyan magyarázó szöveget olvastak fel a kérdezőbiztosok a kutatás során kifaggatott 26 ezer európainak, amely azt állítja, hogy az amerikai helymeghatározási rendszer, a híres GPS főként katonai jellegű, s bár van polgári felhasználása is, de "nincs garancia a minőségi szolgáltatásra". Majd megemlíti, hogy az oroszok és a kínaiak is saját rendszer létrehozásán fáradoznak, majd jön a kérdés: "vajon Európának is létre kell-e hoznia saját navigációs rendszerét, vagy bízzon meg az amerikai, orosz, kínai rendszerekben?"

Aligha meglepő ezek után az eredmény: a megkérdezettek 80 százaléka az európai fejlesztés mellett foglalt állást. Pedig a következő kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy az európaiak 59 százaléka még csak nem is hallott a Galileo-programról. (Egyébként a keddi bizottsági közlemény ehelyett azt emeli ki, hogy 40 százalékuk hallott róla... s úgy értékel, hogy "az európaiak többsége nagyon pozitívan vélekedik erről a nagyszabású európai tervről".)

A következő kérdés megemlíti, hogy a tervhez további 2,4 milliárd euró közpénzre lesz szükség, hozzátéve: ez 400 kilométer autópálya költsége (Jacques Barrot EU-biztos korábban ugyanezt a 2,4 milliárdot 2400 kilométerre "fordította le".) A kérdés nem szól a magánbefektetői konzorcium visszalépéséről, annak okairól, sem arról, hogy az amerikai rendszer ingyenes, hanem felteszi a kérdést: vajon az EU-nak a lehető leggyorsabban biztosítania kell-e a szükséges forrásokat, vagy vissza kell ezt utasítania - "azt kockáztatva, hogy jelentősen késlelteti a tervet, sőt akár kudarcra is kárhoztatja azt." Az eredmény itt sem meglepő: az európaiak 63 százaléka az előbbi lehetőséget választotta. Az EU-bizottság részéről mindenesetre kedden visszautasították, hogy "orientálták volna" a kérdésfeltevéseket a megfelelő eredmény elérése érdekében.