Tesztelik a cirill betűs internetet

Vágólapra másolva!
Az internetes címek kiosztásáért felelős ICANN munkatársai már tesztelik, hogy veszélyeztetné-e a világháló működését az, ha a honlapok címeit a latin ábécén kívül egyéb - például arab, kínai vagy cirill - betűkkel leírt formában is elérhetővé tennék.
Vágólapra másolva!

Bár a hazai felhasználóknak valószínűleg nem okoz gondot egy-egy webcím begépelése, például a közel 140 millió kínai internetező közül sokan nem ismerik a latin betűket. Számukra nyújtana segítséget, ha a honlapok címét az általuk használt nyelv karaktereivel gépelhetnék be.

Jelenleg azonban csak olyan netcímeket lehet regisztrálni, amely az angol ábécé karaktereit, arab számokat (0-9-ig), illetve kötőjelet tartalmaznak. 2004 óta ékezetes kisbetűket (áéóöőúüűí) tartalmazó, .hu-ra végződő címek is bejegyeztethetők, ezek azonban inkább csak másodlagos szerepet töltenek be, mivel még nem minden levelező- és böngészőprogram támogatja ezeket (például az Internet Explorerből is csak a nemrég megjelent 7-es verzió képes erre).

Szakértők szerint azonban az egzotikus karakterek alkalmazásával az online csalók és a levélszemét-küldők különböző visszaéléseket vihetnek véghez: a közismert weboldalak nevét alkotó betűket ugyanis könnyedén össze lehet ollózni a rendelkezésre álló karakterekből, és gyakorlatilag bármilyen kamucímet be lehet jegyeztetni.

2006 októberében az internet egyik szülőatyjaként számontartott Vint Cerf - aki az ICANN elnöke - is úgy nyilatkozott, a nem latin karakteres netcímek bevezetése kockázatos lenne.

A szervezet munkatársai tavaly októberben tesztelték, hogy a számokból álló domainnevek alkalmazása miként befolyásolja az internetes IP-számok beszédes címekké alakítását végző névszerverek működését. Az ICANN nyilatkozatai szerint a laboratóriumi körülmények között végzett tesztek során semmilyen technikai probléma nem merült fel. Ugyanakkor az új technológiát még nem próbálták ki élesben, s a végfelhasználók, vagyis a felhasználók szemszögéből sem vizsgálták ki működését, ezek további tesztelést igényelnek majd. Ennek ellenére a sikeres tesztek nyomán az új technológia bevezetése egy lépéssel közelebb került.