E-mail a túlvilágról: internetes jelenlét a halál után

halál, mi lesz a webes holmijainkkal halálunk után
Vágólapra másolva!
Szinte mindannyian rengeteg külfönféle webes szolgáltatást használunk az e-mailtől kezdve a közösségi oldalakig, nap mint nap rengeteg információt juttatva az internetre. Mi lesz a sorsa digitális hagyatékunknak, ha már nem leszünk? Beleolvashatnak-e a rokonok a levelezésünkbe, chates párbeszédeinkbe? Ráhagyhatjuk barátunkra blogunkat, videojátékbeli karakterünket, örökölhető-e a domainnév?
Vágólapra másolva!

Egyre több adatunkat raktározzuk az interneten, ma már kevés embert látni papír határidőnaplóval, ma már az ismerősök elérhetőségeit is a webes postafiók vagy a közösségi oldal őrzi. A fotókat sem papíron mutogatjuk egymáson, ezek is a netre kerülnek, ha pedig nem tudjuk a jelszót a tárhelyhez, egy egész életmű veszhet kárba. Ugyanaz a helyzet, mint amikor ellopnak egy laptopot: akkor jövünk rá, hogy milyen fontosak a rajta lévő adatok, amikor már túl késő.

Halál a közösségi oldalakon

Gondolt már arra, hogy mi történne az iWiW- vagy Facebook-fiókjával, ha váratlanul meghalna? Nos, ha az otthoni PC-n elmentette a belépési jelszavakat, valószínűleg egy rokona belépne a nevében, és adatlapján értesítené erről ismerőseit. De mi a helyzet, ha a család nem ismeri a jelszót? Ha elérik az eltávozott felhasználó postafiókját, arra igényelhetnek új jelszót, ám az eredeti kódot az [origo] közösségi oldalának működtetői ezt még közeli hozzátartozónak sem tudják kiadni, mivel az eleve kódolva van. Adatvédelmi okok miatt arra sincs mód, hogy a meglévő adatlap tartalmát módosítsák, de az lehetséges, hogy az elhunyt közeli hozzátartozója a halotti anyakönyvi kivonat és saját személyi igazolványa bemutatását követően töröltesse az adatlapot.

A Facebooknál sem adnak hozzáférést a rokonoknak az elhunytak fiókjaihoz, ezekben a rokonok csak akkor tudnak módosításokat végezni, ha eleve ismerik a belépési jelszót. Ezen az oldalon azonban arra is mód van, hogy emlékoldallá alakítsák az elhunyt felhasználó adatlapját. Ez egy speciális üzemmód, amikor az adatlaphoz csak az ismerősök férhetnek hozzá és hagyhatnak rajta búcsúüzeneteket. Új ismeretségek felvétele ezt követően nem lehetséges, az adatlapra pedig a korábbi jelszó ismeretében sem léphet be senki, a Facebook keresője pedig nem adja ki találatként az elhunyt felhasználót. Az emlékoldallá alakítást bárki, a fiók törlését viszont csak közeli családtagok kérhetik. Azt, hogy a halálhírt mivel lehet igazolni, nem derül ki egyértelműen a szájt súgójából, de a Magyarországon kiadott halotti bizonyítvány OFFI által készített hiteles angol fordításának beszkennelt példánya valószínűleg megfelelő.

Lazábban veszik a dolgokat a Twitternél, itt az is elegendő, ha elküldik e-mailben az üzemeltetőknek az online gyászjelentést vagy az erről szóló hírt, bár ez idehaza nem túl elterjedt forma. A mikroblog szájtról nem csak töröltetni lehet az elhunyt fiókját, hanem egy másolatot is lehet kérni a nyilvános tweetjeiből, hogy azokat el lehessen tenni emlékbe.

A Gmail, a [freemail] és a Hotmail is kiadja a leveleket

Három ismert ingyenes levelezőszolgátlatás működtetőinél jártunk utána, mi a teendő, ha elhunyt családtag postafiókjához szeretnénk hozzáférni. A Gmail esetében mindenképpen szükség van a halotti bizonyítvány, illetve az elhunyt birtokainak kezelését igazoló okmányok hiteles angol nyelvű fordítására ahhoz, hogy a hozzáférést megadják. Hasonló, angol nyelvű igazolásokra van szükség a Hotmail esetében, ám a Microsoft ilyen esetben zárolja a postafiókot, annak tartalmát pedig CD-n, futárral juttatják el az igénylőhöz.

A [freemail] esetében a közeli hozzátartozók saját személyi igazolványuk, illetve az elhunyt halotti bizonyítványának bemutatását követően kérhetnek új jelszót a postafiókhoz, ez azonban csak valós névvel regisztrált fiókok esetén lehetséges, mivel ha valaki, mondjuk, Charlie Chaplin néven regisztrált Freemailt magának, rokonai utólag aligha tudják igazolni adatai valódiságát.

A domainnév nem örökölhető, de átadható

Meglepő módon a hazai regisztrációs szabályok értelmében a domainnévre nem állhat fenn tulajdon, csupán vagyoni értékkel rendelkező használati jog, tudtuk meg dr. Halász Bálint internetes ügyekkel foglalkozó ügyvédtől. Ugyanakkor ez a használati jog ugyanúgy örökölhető, akár a tulajdon: ha egy .hu-ra végződő domainnév tulajdonosa meghal, a cím nem szabadul fel azonnal, hanem 60 napos türelmi idő áll be, amely alatt kizárólag az elhunyt örököse nyújthat be igényt az adott netcímre.

Forrás: AFP

Halász szerint egyébként erre nagyon ritkán kerül sor, az örökösök többsége ugyanis többnyire megfeledkezik a domainnevekről - ezek sorsáról általában a hagyatékátadó végzésben sem szoktak rendelkezni a felek -, így ezek fenntartási díját sem fizetik be, a regisztrátor pedig felmondja a címet, és az bárki számára újra regisztrálhatóvá válik. Szerencsére ha egy magyar domainnevet díj nem fizetése miatt mondanának fel, a fent említett 60 napon kívül további 45 nap áll az örökös rendelkezésre új szerződés megkötésére. Ugyanakkor a nem .hu-ra végződő, hanem .com vagy .eu címek esetében az internetes címek megszerzése sokkal bonyolultabb feladat, mivel külföldi szervezeteknek angol nyelvű dokumentumokkal alátámasztva kell bizonyítani az öröklés jogosságát - tudtuk meg a szakértőtől.

A PIN-kódot is ki lehet kérni

A mobiltelefon-előfizetésekhez kapott papíron mind a telefon védelmét szolgáló PIN-kód, mind pedig az elrontott kódbevitel miatti zárolás feloldására szolgáló PUK-kódot feltüntetik. Könnyen lehet azonban, hogy ez a papír elvész, a készülékben lévő telefonszámokhoz, üzenetekhez pedig létfontosságú hozzáférni.

A T-Mobile-nál érdeklődésünkre elmondták, hogy ilyen esetben a halotti anyakönyvi kivonat vagy a hagyatéki végzés bemutatását követően díjmentesen átírják az előfizetést az örökösnek, aki ezt követően már igényelheti a telefon és az előfizetés használatához szükséges kódokat.

Túlvilágról üzenő webszájtok

Bár sokan valószínűleg még bagatellnek tartják a digitális hagyatékok által jelentett problémát, ha belegondolunk, hogy egyre több információt tárolunk a neten, nem véletlen, hogy számos amerikai cég kínál már olyan szolgáltatást, amely akár váratlan haláleset bekövetkezte esetén is segíti a túlélő rokonok boldogulását. Idehaza, talán a túlságosan szűk piac miatt, egyelőre senki nem foglalkozik ilyesmivel.

Szerencsére minimális angoltudással magyarok is tudják használni a Death Switch nevű oldalt, amelynek alapszolgáltatásait díjmentesen lehet igénybe venni. Működési elve igen egyszerű: a regisztrációt követően a szájt az előzetesen megadott intervallumokban e-mail üzeneteket küld a felhasználónak, s ha az egy meghatározott időn belül nem válaszol, automatikusan elküldi a korábban betáplált búcsúüzenetet egy kiválasztott e-mail címre.

A szolgáltatás ingyenes verziója esetében csak egy címzett lehet, az üzenethez pedig legfeljebb három darab fotót lehet csatolni, évi húsz dollár ellenében azonban már videót és egyéb dokumentumokat is csatolni lehet az üzenethez, és akár harminc különböző címzettnek szánt üzenet elkészítésére is lehetőség van. Miután kínos helyzetet is teremthet, ha egy halál után kiküldendő üzenet valakinek még az életében kiküldésre kerül, a Death Switchben egy biztonsági, másodlagos e-mail címet is meg lehet adni, és a kiküldést akár hónapokkal későbbre is lehet időzíteni, továbbá bekapcsolható vakációs üzemmód is, amely alatt az üzenetek kiküldése ideiglenesen szünetel.

Forrás: [origo]í

Az Entrustet egy csomó oldalról le tud törölni halálunk után

Ha blogunkat örökül adnánk a barátoknak

Hasonló szolgáltatásokat kínál a GreatGoodbye.com is, ennek működése azonban valamelyest eltérő: itt a búcsúüzenetet nem közvetlenül a rendszer küldi ki, azt egy előzetesen kiválasztott ismerős vagy rokon aktiválhatja a számára kiküldött PIN-kóddal. Ezen az oldalon saját memoárt is készíthetünk, amelyet húsz éven át megőriznek - persze csak akkor, ha még két évtized múlva is létezni fog a cég, amely az extra szolgáltatásokért ugyancsak díjat kér, bár itt a havidíj mellett egy összegben, életünk végéig is lehet rendezni az anyagiakat 120 dollár ellenében.

Nem csupán utolsó üzenetek kiküldésére léteznek szolgáltatások, az Entrustet nevű szájt például lehetővé teszi, hogy ha meghalunk, törölje fiókunkat közösségi oldalakról vagy e-mail szolgáltatóktól, a Twitter-, Tumblr-oldalunkat vagy blogunk feletti kontrollt pedig egy ismerősre örökítse át. A szolgáltatást arra is lehet használni, hogy halálunk után egyszerűen megsemmisítse online szolgáltatásokban lévő fiókjainkat, bár ehhez mindenképp szükség lesz egy segítőre, aki vállalja a procedúra interneten keresztüli elindítását. Emellett az Entrustet akár a végrendelet digitális formában való rögzítésére is lehetőséget kínál, ám e szolgáltatásait csak az Egyesült Államokban élő felhasználók vehetik igénybe.