Az Intel, a Kaspersky Lab és az Interpol összefogott a zsarolóvírusok áldozataiért, és elindította a "No More Ransom" nevű portált. A felhasználók ezen keresztül ingyen feloldhatják a vírusok által titkosított fájljaikat.
A zsarolóvírus (ransomware) a kártevők egyik legalattomosabb fajtája, ami ugyan jó ideje jelen van a digitális világban, az elmúlt években vált igazán elterjedtté. Nem csak a felhasználók, de különösen a vállalatok és kórházak számára bosszantó, hogy ezen kártevők zárolják a fontos fájlokat, és csak váltságdíjért cserébe oldják fel azokat - már ha, ez megtörténik.
Ez nem csak veszteségeket okoz a cégek számára, de működésüket is kockáztatja. A harc egyre élesebb: a Kaspersky Lab jelentése szerint 2015 április és 2016 májusa között közel egymillió felhasználó vált fájltitkosító zsarolóvírus áldozatává, amely csaknem öt és félszerese az előző évi adatoknak.
A hatóságok és a kiberbiztonsági cégek együtt próbálják felvenni a harcot a zsarolók terjedése ellen. Az Intel Security, az Interpol, a holland rendőrség, és az orosz Kaspersky Lab biztonsági cég közös kezdeményezése a „No More Ransom" (Nincs több zsarolás!) névre keresztelt portál, ahol az áldozatok hasznos eszközöket találnak ahhoz, hogy a váltságdíj kicsengetése nélkül visszakaphassák titkosított fájljaikat.
Visszakaphatjuk a fájljainkat
A portál leghasznosabb aloldala a Decryption Tools, ahonnan számos feloldó programot le lehet tölteni. Ha nem tudjuk, hogy pontosan melyik vírus támadott meg minket, a Crypto Sheriff menüpont alatt elég feltöltenünk egy zárolt fájlt, és az eszköz azt beazonosítja.
Ezután a rendszer megállapítja, hogy azt feltudja-e oldani az adatbázisában szereplő 160 ezer feloldó kulcs valamelyikével, amit a szervezet eddig közös erővel összegyűjtött.
Az oldal a megelőzésre is felhívja a figyelmet. Azon sokszor javasolt intézkedések is olvashatók itt, minthogy készítsünk minden fontos fájlról másolatot, és csak a megbízható forrásokból származó emaileket nyissuk meg.
Sosem szabad fizetni
A szolgáltatás nem csak azt reméli, hogy az áldozatoknak ezzel segítséget nyújt, de azt is, hogy a kiberbűnözők bevétele megcsappan. A Kaspersky Lab szerint a legnagyobb gond a titkosító zsarolóvírusokkal, hogy amikor a felhasználók érzékeny adatait zárolják, azok készen állnak fizetni.
Ez bátorítja az egész zsarolóvírus-szférát arra, hogy folytassák tevékenységüket, és még többen csatlakozzanak hozzájuk. Így viszont egy körforgás alakul ki.