Sikeresen startolt a Mars Express

A Mars Express és a Beagle 2 európai Mars-szondák sikeresen startoltak egy orosz Szojuz hordozórakétával hétfőn, közép-európai idő szerint 19.45-kor. A két űreszköz kitűnő állapotban halad a vörös bolygó felé.

A Mars Express speciális radarberendezése a felszín alatti vízjég-rétegek elhelyezkedését és vastagságát térképezi fel, több kilométeres mélységig (a jelenleg már a bolygó körül keringő Mars Odyssey mindössze néhány méterrel "lát" a felszín alá).

A "röntgenszemű" Mars Express

A MARSIS (Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionospheric Sounding) néven ismert radarberendezés kb. 50 méter hosszú antennákból és a hozzájuk kapcsolódó műszerekből áll. Míg a bolygókutató űrszondák általában olyan nagy frekvenciájú radarokat használnak, amelyekkel a felszínt lehet feltérképezni (lásd pl. Magellan-űrszonda a Vénusznál), a Mars Express alacsony frekvenciájú radart használ, amely a felszín alá "lát".

Ez nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy kiderítsük, mi történt az egykori folyékony marsi vízzel. A felszín alá behatoló radarhullámok a feltételezett jégrétegekről erőteljesen visszaverődnek, így radarfényes területeket láthatunk majd.

A víz jelentős része valószínűleg túl mélyen található ahhoz, hogy észlelhessük, de a radar képes lesz megállapítani a földtani réteghatárokat a láva- és homokösszletek, üledékek, becsapódásból származó törmelék, illetve a jégben gazdag kőzetanyagok között. Tulajdonképpen a Mars felső kérgének "megröntgenezése" teszi igazán érdekessé és különlegessé ezt a küldetést.

A MARSIS másik fontos feladata a marsi ionoszféra, vagyis a felső atmoszféra elektromosan töltött rétegeinek vizsgálata. A Föld légkörében ez a réteg veri vissza a rövidhullámú rádiójeleket a felszínre. Jelenleg nagyon keveset tudunk a Mars ionoszférájáról. A radarjelek visszaverődésének idejéből meg tudjuk majd határozni alakját és a magasságát.