Az első magyar Naprendszeren kívüli bolygó

Dr. Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársa vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagász szakos hallgatói eddig ismeretlen Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel.

A bolygó az Ikrek csillagképben, egy Napunkhoz hasonló csillag körül kering, tőlünk kb. 650 fényév távolságban.

A bolygó felfedezését az tette lehetővé, hogy a pályasíkjára "oldalról" látunk rá, így amikor a bolygó áthalad csillaga előtt, annak fényességében néhány százalékos csökkenést okoz. Körülbelül 60 olyan rendszert ismernek a csillagászok, ahol ilyen átvonulásra utaló jelek vannak (ún. tranzit-rendszerek), de ezek közül eddig mindössze két esetben sikerült exobolygó jelenlétét kétségtelenül bebizonyítani.
A leghíresebb a HD 209458b jelzésű égitest, amelynél már oxigént is szenet is kimutattak a légkörében (részletesen lásd korábbi cikkünket).

A bolygó tömege az előzetes becslések szerint a Jupiter bolygóénak 8-szorosa, azaz gázokból álló óriásbolygóról van szó.

Dr. Jurcsik Johanna az [origo]-nak elmondta: a méréseket úgynevezett többszínfotometriával végezték, s ez alapján biztosak lehetünk a bolygó létezésében, amelynek eddig már három teljes átvonulását sikerült végigkövetni. A bolygó a csillagot 1,56 nap alatt kerüli meg olyan távolságban, amely a Nap-Föld távolságnak (150 millió km) mindössze két százaléka. A felfedezés egyébként teljesen váratlanul történt, miközben egy pulzáló változócsillag részletes vizsgálatát végezték az Ikrek (Gemini) csillagkép területén.

Az égitest pontosabb megismerésére a további kutatások folyamatban vannak. A felfedezés az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával felújított és automatizált svábhegyi 60 cm-es távcsővel (balra a távcső kupolája) történt. A távcső felújítása Fűrész Gábor (Konkoly Observatory - Szegedi Egyetem) tervei alapján történt, aki jelenleg az amerikai Harvard Egyetemen dolgozik, s márciusban ott végzi el az újonnan felfedezett rendszer spektroszkópiai vizsgálatát (színképelemzését), aminek segítségével eldönthetjük, hogy az újonnan felfedezett égitest is rendelkezik-e légkörrel (légkör kimutatására lehetőség csak a tranzit-rendszerek esetében nyílik).