A Naprendszer jelenlegi legtávolabbi égiteste<br/>

A csillagászok egy minden eddiginél nagyobb naptávolság elérésére képes égitestet észleltek. Az 1999 DG8 jelzésű kisbolygó a "kihajított" Kuiper-objektumok közé tartozik.

Mint arról korábbi cikkünkben már olvashattak, a Neptunusz pályáján túl egy olyan főleg jeges összetételű, apró égitestekből álló törmelékgyűrű húzódik, amelynek első tagját 1992-ben fedezték fel. Azóta több mint 100 tagot azonosítottak a Kuiper-övnek elkeresztelt második kisbolygóövben (az első, "klasszikus" kisbolygóöv a Mars és a Jupiter pályája között található). A becslések szerint kb. százezer Kuiper-objektum létezik, amelyek együttes tömege a Föld tömegének 10%-át teszi ki.

Az újonnan felfedezett objektum is jegekből és kőzetekből áll, átmérője mintegy 100 km lehet. Akárcsak a Kuiper-öv többi tagja, ez is a bolygókeletkezés során visszamaradt anyagdarab lehet. Jelenlegi naptávolsága 60 csillagászati egység (1 CSE a közepes Nap-Föld távolságnak, azaz 150 millió km-nek felel meg). Valószínűleg egy Neptunusz melletti elhaladás miatt került ilyen távolra, a nagybolygó gravitációja ugyanis kihajította a Naprendszer távolabbi tartományaiba. Az ilyen "kihajított" Kuiper-objektumok külön alosztályt képeznek az öv tagjai között, s az SKBO jelzéssel különböztetik meg őket (Scattered Kuiper Belt Object).

Az 1998 DG8-at egy dr. Brett Ladman (Canadian Institute of Theoretical Physics) által vezetett kutatócsoport fedezte fel. Mivel csak két egymást követő éjszakán keresztül sikerült megfigyelni, pályájának adatait nem sikerült kiszámolni. Így azt sem tudjuk, hogy milyen messzire kerülhet még a Naptól. Az év elején viszont több kihajított Kuiper-objektumot is felfedeztek, amelyeknél sikerült kiszámítani a pályák paramétereit is. Közülük az 1999 CF119 rendelkezik az eddig ismert legnagyobb pályával: ha eléri naptávolpontját, 200 CSE távolságban lesz központi csillagunktól.

S. T.

Ajánló:

A Kuiper-övvel kapcsolatos legjobb honlap.