A CERN európai intézmény, munkájában a magyar kutatók már évtizedek óta közreműködnek. Az egyik hazai bázis a KFKI-RMKI intézete, hol a részecskekutatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. A Magyar Hírlap dr. Szegő Károly igazgatót kérdezte, mit jelent a gyorsító bezárása és egyáltalán a CERN Magyarországnak?

Az igazgató elmondta, hogy jelenleg mintegy ötven magyar kutató dolgozik a CERN-ben, különféle kutatási témákon. ezen felül már hosszú évek óta készülnek az intézetben műszerek is az ottani mérésekhez. Jelenleg is működik egy, az adatátvitelt elősegítő rendszer, amelyet Vesztergombi György vezetésével fejlesztettek ki. A szakemberek természetesen tudták, hogy a jelenlegi gyorsítót le fogják állítani, hiszen két ilyen berendezésre nincs pénz. Még nem tudni, hogy az újnál felhasználják-e részben a régi alkatrészeit, vagy alagútjának egy részét.

Magyarország kapcsolatait egyébként 1992 óta fűzte szorosabbra az intézettel és tíz év alatt lesz teljes jogú tag. Ez egyben a gazdasági fejlettségnek megfelelő tagdíj fizetését is jelenti. Most néhány százmillió forintot fizetünk, a végösszeg 900 millió körül lesz.
Az összeg nagynak tűnik. Nagy is. A kérdés csak az, szabad-e kiszállni, ezen kell-e takarékoskodni. A válasz bizonyára: nem. Ha felesleges pénzkidobás lenne fermionokat, bozonokat, kvarkokat és ki tudja mit "hajkurászni", akkor bizonyára Amerika, Európa is tudná a pénzét másra fordítani. Ám alapkutatásokra szükség van. Ugyan kevesebb pénz jut az anyag szerkezetének kutatására mindenütt, ám ennek több oka is van. Ám tény, hogy Európa megint négymilliárd dollárt áldoz a CERN-re és az új gyorsító elkészültéig féltékenyen tekint Chicagóra, ami arra utal, hogy a bozonokat érdemes ma is hajkurászni. Nekünk pedig érdemes tagnak lenni a "kiművelt emberfők" nemzetközi sokaságában.

Zádor Erika

(Magyar Hirlap)