A matektól való félsz gátolja a memóriát

A matematikától való félelem visszavetheti a memóriát és a tanulás hatékonyságát - állítják amerikai pszichológusok.

A matek mindig is a rettegett tantárgyak egyike volt; biztos, hogy sok kisiskolás a matematikaóra előtt izgul a legjobban, és ha teheti a matek házit blicceli el a legszívesebben. Tanárok, szülők, sőt pszichológusok is gyakran ezt a gyerek gyöngébb matematikai képességeivel magyarázzák: miért is szeresse, ha egyszerűen nincs hozzá tehetsége.

Ez a közvélekedés azonban közel sem igaz - állapították meg a Clevelandi Egyetem munkatársai, Mark H. Ashcraft és Elizabeth P. Kirk. A két pszichológus szerint a matektól való állandó félelem azokat a mentális folyamatokat gátolja, amelyek pontosan az aritmetikai és geometriai műveletek végzéséhez elengedhetetlenek.

Ez a félelem blokkolja agyunk azon képességét, hogy mialatt új információt tárol, egyidejűleg valamilyen műveletet is végezzen vele. Ezt a képességet, amely alapvető a számokkal való műveletek végzése során, a pszichológusok "munkamemóriának" hívják.

"A matematikától való rettegés szinte felszívja a 'munkamemória' tartalékait, és igencsak megnehezíti a tanulást. Ez a jelenség már az alsó tagozatos iskolásoknál is megfigyelhető" - mondta Ashraft.

Ashcraft és kollégája, Kirk három kísérletsorozattal - egyenként 50-60 egyetemi hallgató vizsgálatával - bizonyították állításukat. A kísérletek résztvevői között azonos arányban voltak a két nem képviselői, illetve olyan jelentkezők, akik magukat a matematikától kevéssé, közepesen, illetve erősen félőnek írták le.

A legelső eredmények azt mutatták, hogy azok a diákok, akik nagyon tartanak a matektól, ha tehették kerülték a matekórákat, rossz jegyeket szereztek és - ami meglepő - gyengébb eredményeket értek el a "munkamemória" tesztekben, mint társaik.

(A kutatók különböző, a "munkamemóriát" nem igénylő tesztek során igazolták, hogy a diákok közt nem volt számottevő különbség, és a matematikától félő hallgatók is ugyanolyan jól teljesítettek, ami arra utal, hogy ők is a többiekhez hasonló matematikai kompetenciával rendelkeztek.)

A többi eredmény is e félelem romboló erejét látszott igazolni. A vizsgálat további részében a diákoknak értelmetlen szavakat, betűsorozatokat kellett memorizálniuk. A kutatók eközben azt mérték, hogy mennyi időre van szükségük egy fejben végzendő összeadási probléma megoldásához. A feladat megoldása után arra kérték a jelentkezőket, hogy emlékezzenek a korábban megjegyzett betűkre.

A matektól erősen félő diákok mindkét feladattal nehezen birkóztak meg, de különösen az összeadással voltak problémáik. A teljesítményük azoknál a feladatoknál volt a leggyengébb, ahol a műveletvégzés részeként is fejben kellett tartani számokat. (Az egyik ilyen feladat a 47 és a 18 összeadása volt. A fejben történő művelet elvégzéséhez - bármilyen módon is hajtjuk végre - szükséges egyes részeredményeket megjegyeznünk. Például: 18=10+8, 47+10=57, 57+8=65)

A harmadik kísérletben a diákok egy rövid ideig egymás után 4 számot láthattak, mindegyikhez 7-et kellet hozzáadniuk, majd a műveletek eredményét a helyes sorrendben, szóban kellett elmondaniuk.

A legutolsó kísérlet is egyértelműen azt igazolta, hogy a matektól való komoly aggódás egy számokkal való szokatlan művelet során egyértelműen gyengébb teljesítmény formájában jelenik meg.

"Korábbi tanulmányok során sikerült kimutatni, hogy a matematikával kapcsolatos aggodalom gyorsítja a szívverést és megjeleníti a stressz egyéb fizikai tüneteit is. Azok a terápiák, melyek csökkentik a matematikával kapcsolatos aggodalmat, javítanak a matematikai teljesítményen" - állapította meg David C. Geary, a columbiai Missouri Egyetem kutatója.

"Ashcraft tanulmánya elsőként nyújtja szilárd bizonyítékát annak, hogy a matematikától félő embereknek 'munkamemória'-problémákkal kell szembenézniük, miközben matematikával foglalkoznak" - mondotta Geary.

Ajánlat

• Tanulás, emlékezés, tudás: a munkamemória (a munkamemória működése, jellemzője)

BK.