Dzsámi-rekonstrukció Esztergomban

Irodalmi adatok, Evlia Cselebi török világutazó 1663-ban kelt leírása alapján korábban is tudták a régészek, hogy Esztergom városában hajdan egy dzsámi állt. Nemrégiben egy lakóház falai között sikerült is feltárni a középkori török építményt.

A leírás szerint Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólomtetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, téglaminaretes, magas épület volt. A régészeti kutatások megerősítették, hogy teljes egészében török kori épületről van szó, amely valamikor 1605 után épült. Az ólomtető és a minaret nagy része sajnos eltűnt, ez utóbbi alépítménye azonban még mai is látható a külső falon. Megtaláltak több szamárhátas török ablakot, a női karzat helyét, az imafülkét, a minaret csigalépcsőjét pedig a lakóház padlása rejtette. A dzsámi eredeti, Duna felöli kapuja fölött pedig előkerült egy Szulejmán szultánt dicsérő felirat is.

A dzsámi mellett bővizű melegforrás volt, amely az adatok szerint a 14. századtól vízimalmot hajott. A 15. században a forrásra vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba. Ez a szerkezet még a 17. században is működött, hiszen Evlia Cselebi erről is megemlékezik: "... a várba vezető vízcsatornából a víz emberi nyak magasságban az ég felé kimenvén, három minaret tornyánál magasabbra emelkedett, és zúgva-dörögve ment ki, majd szivárványt játszva esett a Dunába."

Néhány év múlva a dzsámi és a minaret is ismét teljes pompájában tündökölhet. A tervek szerint pincéjében eredeti török kávét kortyolgathat majd a korszakra kíváncsi turista.

Delta