Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben

A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.

A természet bonyolultabb és sokfélébb, mint hisszük. Jelenségeit és objektumait - az egyszerűség és saját kényelmünk kedvéért - megpróbáljuk fogalmi kategóriákba gyömöszölni. Néha sikerül, néha nem. Amint a cikkből látható, még a csillag és bolygó közötti, korábban teljesen egyértelműnek hitt határ is elmosódni látszik az új felfedezések következtében. Miért hisszük azt, hogy a "közel gömb alakú" és a "tisztára söpört akkréciós zóna" fogalmak segítik a tisztánlátást? Még a Föld is csak "közel" gömb alakú, nem is beszélve a kozmikus tisztára söprés definíciójáról... Méricskélhetünk, oszthatunk, szorozhatunk, húzhatunk önkényes határokat, ám nincs sok értelme.

Az ember alkotta kategóriák ráadásul néha kultúra- és nyelvfüggők. A döntés angolul született, márpedig az angolban a kisbolygók megnevezésére létezik ugyan a "minor planet" kifejezés, de szívesebben használják (használták) az asteroid szót, illetve az egészen apró testekre a "small bodies" megjelölést. Majd az angol anyanyelvűek eldöntik, hogy a dwarf, a minor és a small közül valójában melyik mekkora. De mit tehetünk mi? A bolygók valójában nagybolygók, de a fele óriásbolygó, a másik fele ezután akár kisbolygó is lehetne, csak hogy fokozzuk a zavart. Hiszen ami eddig kisbolygó volt, az ezután részben törpebolygó, részben apró égitest. A törpe tehát (általában) nagyobb az aprónál, amíg a mesebeli hét törpe vagy a nyelvészek nem kifogásolják. Persze az apró is csak addig apró, amíg messze van, lenne (jogos) riadalom, ha éppen felénk tartana egyikük!

Mindez persze a szakembereket kevésbé rázza meg. A tudományos cikkek nyelvezete a szakmabeliek számára így is, úgy is érthető. Szem előtt kellett volna azonban tartani, hogy a laikusok fejében inkább rendet teremteni kellene, mintsem a zűrzavart fokozni.

Végül, de nem utolsósorban rámutatnék a mostani döntésnek egy érzelmi oldalára is, bár tisztában vagyok azzal, hogy az észérvek kivétel nélkül a Plútó ellen szólnak. A Neptunusz felfedezése (1846) után a csillagászok évtizedekig keresték a kilencedik bolygót. Végül a Plútót, mint a Naprendszer többi nyolccal egyenértékű tagját 1930-ban sikerült felfedeznie egy neves obszervatóriumban dolgozó lelkes amatőrcsillagásznak, Clyde Tombaugh-nak, aki ezután egész életét a csillagászatnak szentelte (lásd: Természet Világa 2006. február). Idén emlékeztünk meg Tombaugh születésének századik évfordulójáról, jövőre lesz halálának tizedik évfordulója. A 100. születésnapot a NASA azzal köszöntötte, hogy útnak indította a Plútó felé a New Horizons űrszondát, amely Tombaugh iránti tiszteletből magával vitte a felfedező hamvainak egy részét az általa felfedezett világ felé. Illő, és tiszteletreméltó megemlékezés volt. Ezzel szemben az IAU születésnapi ajándéka a Plútó mesterkélt és erőszakolt érveken alapuló trónfosztása.

Both Előd csillagász