A 43-70 centiméteres lábnyomok arról árulkodnak, hogy a Sauropodák egyenletes sebességgel, 2,5 méteres lépésekkel haladtak a folyóparton, feltehetően élelem után kutatva. A csordát összesen 11, kisebb és nagyobb dinoszaurusz alkotta. A lépéshossz és a lábnyomok sajátossága alapján megállapítható, hogy a fiatalok gyorsabban lépdeltek, az idősebbek pedig lassabban, megfontoltabban, a csorda viszont egyenletesen haladt, ami a kutatók szerint értékes információkkal szolgálhat a Sauropodák "szociális" viselkedéséről.
A kutatók először egy hatalmas Ornithopoda lábnyomaira bukkantak, majd később leltek rá a Sauropodák nyomaira.
Az Ornithopoda nyomai
A feldezéssel egy újabb fehér folt szűnt meg a dinoszauruszok térképén - mondta Anne Schulp, a Maastrichti Egyetem paleontológusa, aki a PLoS ONE tudományos online folyóirat oldalain számolt be az eredményről. Tíz évvel ezelőttig az Arab-félszigeten még dinoszauruszcsontok sem kerültek elő, s most végre sikerült felfedezni dinók lábnyomait.
A Sauropodák, e hatalmas testű növényevő hüllők a földtörténeti középidő jura időszakában voltak gyakoriak a Földön - körülbelül 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és 65 millió évvel ezelőtt tűntek el bolygónkról. Ezek voltak az első dinoszauruszok, amelyek négy rövid, de egyenlő hosszúságú lábon vándoroltak, táplálékukat keresve. Hosszú nyakuknak köszönhetően a fák lombját is lelegelhették. Az Ornithopodák változatos méretű növényevő dinoszauruszok voltak, virágkorukat a kréta időszakban élték.