Európa legészakibb pontja - a hét műholdképe

2008.04.28. 9:42

Kontinensünk legészakibb részén még bőven tart a hó és a tél uralma, bár a nappal már hosszabb az éjszakánál és napról napra hosszabbodik; a hómezők fényárban úsznak. Természeti érdekességekkel bőven szolgál a vidék, de - fekvése dacára - történelmi nevezetességei is vannak.

Norvégia, Skandinávia és egész Európa legészakibb pontja, az Északi-fok tulajdonképpen egy sziget északi csücske, ahová komppal érkeznek a turisták (a kontinens legészakibb pontja a kissé keletebbre fekvő Nordkinn-fok). A fő látnivaló júniusban és júliusban a 24 órás sarki nappal, amikor éjfélkor napfényben, de legalábbis nappali fényben lehet kitekinteni a Jeges-tenger hullámaira. Nem messze délnyugatra található Hammerfest, a világ legészakibb városa.

A Jeges-tenger neve errefelé némiképp félrevezető, ugyanis a meleg Golf-áramlat folytatása, az Észak-Atlanti-áramlás jégmentesen tartja, és az átlaghőmérséklet a parton sem süllyed fagypont alá. Így vált lehetségessé, hogy az ember már több ezer éve megjelent ezen a vidéken is: ezt bizonyítják a világörökség részévé nyilvánított altai sziklarajzok és karcolatok.

A vidéket lappok lakják - a velük való nyelvrokonságot pedig egy matematikus fedte fel. 1769 júniusában egy érdekes csillagászati jelenséget, a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását lehetett megfigyelni a sarki nappal idején. A magyar Hell Miksa csillagász és kísérője, Sajnovics János matematikus ennek tanulmányozására érkezett a Norvégia legkeletibb pontján lévő Vardö-szigetre (a mai kisvárost csak később alapították). A jelenség bekövetkezte előtt több hónapot itt töltve figyeltek fel a magyar és a helyiek által beszélt lapp nyelv hasonló hangzására. Sajnovics később Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse (Bizonyítása annak, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos) címmel dolgozatot is jelentetett meg a témáról.

Forrás: ELTE

Töltse le a felvételt feliratozás nélkül, nagyobb méretben!

A második világháború sem kímélte a vidéket, amely először mellékhadszíntere volt az orosz-finn háborúnak 1939-40 telén; ennek eredményeképp Finnország elvesztette északi-tengeri kijáratát, Petsamót (ma: Pecsenga) és nikkelben gazdag térségét. A jégmentes tengeren húzódott a szövetségesek egyik utánpótlási útvonala az oroszországi Murmanszk irányába. 1944 szeptemberében erre rejtőzött az Európában valaha épült legnagyobb csatahajó, a német Tirpitz, míg brit repülők bombái el nem pusztították. Páncéljának darabjait ma is felhasználják a helyi utak építésében. Az utakon manapság csak békés, a távoli észak természeti szépségeire kíváncsi turisták és ritkábban helybeliek közlekednek.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét április 27-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK