A két faj közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatnak (mutualizmusnak) klasszikus példája az akáciák és a hangyák együttműködése. A fákon a hangyáknak megfelelő búvóhelyet nyújtó, tövüknél megduzzadt tövisek nőnek, a levelek tövében található mirigyek pedig nektárt termelnek a hangyák számára. A levélkék végén ráadásul fehérjében és zsírokban gazdag "növénymorzsák" nőnek, amelyek a hangyák kedvenc csemegéi. A lakásért és ellátásért cserébe a hangyák védelmet nyújtanak a fák számára a növényevőkkel szemben: vadul megtámadják az odatévedő más rovarokat, sőt még a madarakat és a kistestű emlősöket is.
A Floridai Egyetem munkatársainak a Current Biology folyóiratban most megjelent tanulmánya arról számol be, hogy a hangyák még olyan hatalmas állatok ellen is meg tudják védeni fáikat, mint az elefántok. Az elefántok nagy fapusztítók, nemcsak megrágcsálják a fákat, hanem tövestől ki is döntik a kisebbeket. Azokat a fákat azonban elkerülik, amelyeken hangyák élnek. Vajon hogyan tudja elriasztani az 5 milligrammos hangyákból álló raj a Föld legnagyobb szárazföldi állatát, a több tonnás afrikai elefántot?
Kiderült, hogy a hangyák feldühödött raja bemászik az óvatlan elefánt igen érzékeny ormányába, és a hatalmas emlős a csípésekből örökre megtanulja, hogy a "hangyás" fákat célszerű békén hagyni. A későbbiekben már a hangyák szaga alapján meg tudja különböztetni, mely fákat ajánlatos messze elkerülni.
Todd Palmer és munkatársai kísérletekkel is igazolták elképzeléseiket. Egy állatmenhelyen élő elefántoknak olyan - a természetben hangyákkal védett - faágakat kínáltak eleségül, amelyek egy részén meghagyták a hangyákat, a másik feléről viszont eltávolították a rovarokat. Ezen kívül az elefántok kedvenc fafaját, az Acacia melliferát is felkínálták fogyasztásra, de az egyébként hangyamentes fák egy részére hangyákat telepítettek.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az elefántok fafajtól függetlenül szívesen megették a hangya nélküli ágakat, míg a hangyásakat messzire elkerülték, akkor is, ha azok egyébként a kedvelt növényfajba tartoztak. Így tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hangyák védik meg élőhelyüket az elefántok pusztításától.
A kutatók azt is fölfedezték, hogy a szintén falevelekkel táplálkozó zsiráfok ellen a hangyák meg sem próbálják megvédeni a fáikat. Ennek az a magyarázata, hogy a zsiráfok hosszú nyelvükkel egyszerűen lesöprik az orrukra mászó rovarokat, így a hangyák részéről fölösleges lenne a támadás. A rovarok szerencséjére azonban a zsiráfok sokkal kisebb kárt okoznak a fákban, mint az elefántok.