Eddig is ismert volt, hogy a füstmentes dohánytermékek fogyasztása sem mentes az egészségkárosító hatásoktól, de ez mostanáig csak az ínyre és a szájnyálkahártyára korlátozott. Egy új tanulmánynak most arra is sikerült bizonyítékot találnia, hogy a rágódohány fogyasztása a teljes szervezetben kifejti károsító hatását: nemcsak az örökítőanyagot roncsolja, hanem egy csaknem összes szervben jelenlévő egyik enzimcsalád működését is megváltoztatja.

A világon mintegy 400 millió ember használ olyan dohányterméket, amelynek fogyasztása nem jár füstképződéssel: ilyen például a burnót (dohánylevél-őrlemény), amelyet az orron keresztül szippantanak fel, vagy a dohány rágása, amely azonban a fogíny és a szájüreg rosszindulatú daganataival hozható összefüggésbe. Bár a füstnélküli dohánytermékek fogyasztása nyilvánvalóan kevésbé ártalmas, mintha cigarettáznánk, a fogyasztóknak nem árt, ha tisztában vannak azzal, hogy ez a szokás sem teljesen veszélytelen az egészségükre. (A füstnélküli dohánytermékek használata hazánkban egyáltalán nem elterjedt, egy bővebb összefoglaló erről itt olvasható).

Krishan Khanduja és munkatársai a Chemical Research in Toxicology című folyóiratban számoltak be legújabb eredményükről, amely meglepő módon kimutatta, hogy a füstmentes dohány fogyasztása nem csak a szájüregben okozhat problémákat. Khanduja csoportja a zúzott bételdióból, dohányból, valamint édes vagy sós ízesítőanyagok keverékéből összeállított készítmény, a gutka hatását vizsgálta patkányokon.


Forrás: iStock

A dohányrágás vagy a tubákolás nem a cigarettázás teljesen veszélytelen alternatívája

Az állatkísérletekből kiderült, hogy a füstmentes dohány korántsem csak a szájnyálkahártyát befolyásolja negatívan: a dohányban található kémiai anyagok egyaránt roncsolják az örökítőanyagot (DNS), és kimutathatóan befolyásolják a CYP450 nevű enzimcsalád működését. Ezek az enzimek a szervezet csaknem összes szervében jelen vannak, és fontos szerepet játszanak a hormonok - köztük a nemi hormonok, az ösztrogén és a tesztoszteron - valamint a koleszterin és a D-vitamin termelődésében. Az enzimcsalád ezen kívül részt vesz egyes gyógyszerhatóanyagok lebontásában és a mérgező anyagok semlegesítésében is. A gutka DNS-károsító hatását a májban, a vesében és a tüdőkben sikerült egyértelműen kimutatni - írja az EurekAlert a cikk nyomán.

"A füstmentes dohánytermékek fogyasztása főként Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában, valamint a Földközi-tengeri régióban nevezhető elterjedtnek. A fogyasztók többsége nincs tisztában a dohányfogyasztás káros egészségügyi hatásaival, így sokan "gyógykezelésként" is igénybe veszik a dohányt, például fog-, fej- és gyomorfájás esetén. Füstmentes dohányt nemcsak a férfiak, hanem a nők, a gyermekek, a tinédzserek is fogyasztanak - ami elég meglepő, hogy még a fogorvoshallgatók körében is találkozni ezzel a szokással" - mondta Khanduja.