Közel 80 százalékos napfogyatkozás lesz január 4-én

2010.12.30. 9:35

Január 4-én, kedden reggel 8 és 11 óra között részleges, közel 80%-os napfogyatkozás figyelhető meg Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet területéről. A fogyatkozás Magyarországról is látszik, ha derült lesz az idő.

A napfogyatkozás 8 óra után néhány perccel kezdődik hazánk különböző pontjairól nézve (a pontos időadatokat lásd a táblázatban). Ekkor a Nap még csak 3-5 fok magasan lesz a látóhatár felett, és miközben egyre feljebb emelkedik az égen, a Hold sötét korongja egyre nagyobb részét takarja le. A jelenség maximuma 9.24 és 9.30 között következik be, például Budapestről nézve ez 9.27-kor lesz. Ekkor a holdkorong a Nap felszínének 77-78 százalékát takarja majd ki (amikor az 12-14 fok magasan jár a horizont felett).

Mivel a jelenség nem teljes napfogyatkozás lesz, nem sötétedik be az égbolt, és nem lesznek olyan látványos jelenségek, mint 1999-ben. Az időpont miatt azonban a fényviszonyok szokatlan módon változhatnak. Normális esetben egyre világosabbá válik délelőtt az égbolt, és ezzel párhuzamosan emelkedik a hőmérséklet. Ezúttal fordított helyzet várható. Eleinte erősödnek a fények, majd a fogyatkozás maximális fázisa felé kissé visszahalványodik az égbolt. Igaz, csak csekély eltérés várható, de a figyelmes szemlélő talán észreveszi a fények és a színek enyhe változásaként. Hasonló helyzet várható a hőmérsékletnél is: a délelőtti melegedés lelassulhat vagy akár meg is torpanhat egy órára - de itt sem várható feltűnő hatás.

A fogyatkozás eltérő fázisainak időpontjairól a mellékelt táblázat tájékoztat (részletesebb adatok Kaposvári Zoltán honlapján olvashatók). Ebben kikereshető, hogy az ország különböző pontjairól nézve mikor következik be a jelenség. A fogyatkozás kezdete azt jelzi, amikor a holdkorong pereme először "harap bele" a Napba, a maximum pedig a legnagyobb kitakarás pillanatát. Megfigyelhető továbbá a Nap látóhatár feletti magasságának változása, valamint az utolsó oszlopban a fogyatkozás nagysága, amely tizedes értékben mutatja meg, mekkora részét takarja ki a Hold a Napnak a maximális fázis során.

Forrás: Kaposvári Zoltán, MCSE
Összefoglaló táblázat a napfogyatkozás paramétereiről (Kaposvári Zoltán)

A napfogyatkozások kialakulása

Forrás: MCSE
A napfogyatkozások kialakulása

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt közel egyforma.

Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen közel két órán keresztül. Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig. Ezóttal sajntos csak  részleges fázis mutatkozik a jelenség során.

A napfogyatkozás megfigyelése

SE TÁVCSŐVEL, SE SZABAD SZEMMEL NE NÉZZÜNK A NAPBA MEGFELELŐ VÉDELEM NÉLKÜL!

Forrás: MCSEMíg a holdfogyatkozásokat könnyen és biztonságosan lehet megfigyelni, addig a napfogyatkozások észlelésénél nagy körültekintés szükséges - ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk.

Szabad szemmel történő megfigyeléshez is megfelelő napszűrő, illetve speciális napfogyatkozásnéző szemüveg kell. Ennek hiányában használjunk vastag (legalább 12-14-es) hegesztőszemüveget, de kormozott üveggel vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk!

Ami a speciális napfogyatkozásnéző szemüvegeket illeti, ezzel most bajban vagyunk. Akinek megvan még az 1999-es szemüvege (mert például eltette emlékbe), az sincs előnyösebb helyzetben, ezt ugyanis már nem ajánlatos használni. Nem lehet ugyanis megállapítani, hogy még mindig megfelelő védelmet nyújt-e, vagy már "elöregedett" az anyaga. Ezeket tehát nem ajánljuk. Információink szerint jelenleg sehol nem lehet új szemüvegeket kapni, tehát a legjobb tipp jelenleg a megfelelő vastagságú hegesztőüveg, de ezzel is csak rövid ideig (egy-egy alkalommal csak néhány másodpercig) nézzük a jelenséget!

Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. A távcsövön csak objektívszűrőt alkalmazzunk (lásd jobbra a képen), az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem.

Forrás: MCSEAmennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot, erre vetítjük ki a Nap képét (lásd jobbra az ábrán). Emellett a távcső elejére rakjunk egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra - de a műszert ne hagyjuk magára, nehogy valaki véletlenül a távcsőbe is belenézzen!

A fogyatkozás az ún. camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Tehát itt sem a Napot kell nézni, hanem a Napnak az átlátszatlan lapon fúrt lyukon keresztülhaladó, és a lap mögötti, távolabb található fehér felületre kivetülő képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán "kicsorbul".

Forrás: AFP
A részleges fázisban Napunk még vakítóan fényes, de korongja már látványosan kicsorbult

A részleges napfogyatkorá kapcsán a Magyar Csillagászati Egyesület és társszervezetei az alábbi helyszíneken tartanak bemutatást a nagyközönségnek (további információk az MCSE honlapján olvashatók):

  • Budapest Polaris Csillagvizsgáló, 1037 Budapest, Laborc u. 2/c., 8 órától
  • Dunaújváros Szép-kilátó (kórház mögött), 8:00-11:00
  • Gyöngyös Kálváriaparti Általános Iskola, 8:00-11:00
  • Győr  Egyetemi Csillagvizsgáló, 9 órától
  • Jászberény  Városi Könyvtár csillagvizsgálója, 7:30-12:00
  • Kecskemét Katedra Középiskola, Izsáki út 8.
  • Kecskemét  Fő tér. (Kecskeméti Planetárium, MCSE Kiskun Csoport)
  • Kiskunhalas Csillagvizsgáló, Kossuth u. 43., 8 órától
  • Nyírbátor Oktatási Központ, Zrínyi út ált. iskola. 7:30-11:00
  • Pécs  Jurisics utcai Általános Iskola, Jurisics M. u. 17., 7:45-11:00
  • Sopron  Lővér körút, gyermek KRESZ-park, 9 órától

A teljes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség, mint az a 2002-es, 2006-os fogyatkozások képes beszámolói alapján is sejthető. Hazánkból utoljára 1999-ben látszott, és legközelebb 2081-ben lesz megfigyelhető teljes napfogyatkozás, a következő részleges napfogyatkozás pedig 2015. március 20-án lesz. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK