Egyre butábbak leszünk egyénileg

2011.01.17. 11:12

Az evolúció során visszafejlődnek azok a szervek, amelyeket már nem használunk: agyunkkal is valami ilyesmi történhet majd a jövőben, hiszen az élet több területén is a számítógépekre támaszkodunk. Amellett persze, hogy a gépek jelentősen megnövelik a közös tudásunkat, egyéni szinten leromolhat például a memorizálás képessége.

A főzés bevezetése nagy evolúciós lépést jelentett őseink számára: gyomrunk kisebb lett, agyunk mérete megnőtt, és könnyebben tudtunk felegyenesedve járni. A főzés megjelenése azért járhatott komoly evolúciós változással, mert a nyers élelmiszerek elfogyasztása igen sok munkával jár: ha a többi főemlőst nézzük, látható, hogy szinte az egész napjukat evéssel töltik.

Egy korábbi brit kutatás során megvizsgálták, hogy mi történne a mai emberekkel, ha nem ehetnének főtt ételeket. A résztvevőknek kizárólag bogyókat, gyümölcsöket és zöldségeket adtak, amelyből a napi energiaszükséglet fedezéséhez több mint 4,5 kilogrammot kellett elfogyasztani. A vizsgálati alanyok emiatt a nap nagy részében azzal voltak elfoglalva, hogy megegyék valahogyan nyers élelmiszeradagjukat. A kéthetes vizsgálat végére világossá vált, hogy egy mai ember nem élhet kizárólag bogyókon, gyümölcsön és zöldségen. Minden résztvevő jelentősen lefogyott, ráadásul még este is a napi élelmiszeradagjukat kellett rágcsálniuk.

A főzés ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a nyers étrendhez képest sokkal több tápanyaghoz jussunk hozzá, és sokkal rövidebb idő alatt. Egy hasonlattal élve, a főzés olyan, mint egy "külső gyomor". És még a főzésen kívül is alkalmazunk néhány olyan módszert, amely segít a táplálék előemésztésében: ilyenek az erjesztett élelmiszerek (sajt, kefir, joghurt, stb.), ahol a fermentációt végző mikroorganizmusok segítenek nekünk. A főzés megjelenése külsőleg látható módon is hatással volt a mai ember felépítésére: gyomrunk összement, és arcunk alakja is megváltozott, hiszen már nem volt szükségünk nagy fogakra, sem olyan rágóizmokra, amelyekkel valóban komoly erő fejthető ki.

Miután már nem kell annyi időt evéssel töltenünk, másra is marad időnk. Például arra, hogy egy újabb "külső szervet", egy második agyat fejlesszünk ki a magunk számára - írja a SiliconValleyWatcher blogbejegyzésében Tom Foremski. Ezek a számítógépeink, amelyek egymással összekötve nagyon hasonlítanak arra, mintha egy külső aggyal rendelkeznénk. Csak egy példa: korábban mindenki több telefonszámot is fejből tudott, ma már azonban a legtöbben nem jegyezzük meg ezeket - a telefonunk eltárolja, így nincs szükség a memorizálására.

Hogyan hat mindez az ember evolúciójára? Ma még nem egészen látszik mindez, de a szerző szerint valószínű, hogy egyre "butábbak", kollektíven viszont egyre okosabbak leszünk. Ahogyan azok a szerveink is zsugorodnak, amelyekre közvetlenül már nincsen szükségünk (például a féregnyúlvány, de ilyen a testszőrzet eltűnése is), úgy agyunkban is visszafejlődhetnek azok a funkciók, amelyeket nem használunk rendszeresen. Ilyesmi persze már eddig is történt: mivel nem folytatunk vadászó/gyűjtögető életmódot, ma a legtöbben már nem ismerjük fel sem a növényeket, sem a különféle bogyókat. Lehet, hogy a memóriával is valami ilyesmi fog történni: öregkorunkra talán az emlékezést segítő technikai eszközöket fogunk használni, amelyek emlékeztetnek majd rá minket, hogy kik is vagyunk valójában.

Egyetért ön a szerző álláspontjával? Írja meg a cikkhez kapcsolódó kommentjében!

KAPCSOLÓDÓ CIKK