A szakemberek körében általánosan elfogadott az az álláspont, hogy a disznók azért dagonyáznak, hogy hűtsék a testüket. Ezeknek az állatoknak ugyanis nincsenek jól működő izzadságmirigyeik, így párologtatással nem tudják hűteni magukat.
Marc Bracke, a holland Wageningen Egyetem és Kutatóközpont munkatársa a hasonló viselkedésű állatokról szóló szakirodalom alapos tanulmányozása után azonban arra a következtetésre jutott, hogy a disznók evolúciósan úgy alakultak, hogy egyszerűen kedvelik az iszapban dagonyázást.
A kutató az Applied Animal Behaviour Science szakfolyóiratban írt cikkében megfordítja az eddigi általános vélekedést. Bracke szerint nem azért dagonyáznak a disznók az iszapban, mert hűteni kell a testüket, hanem azért nem alakultak ki működőképes izzadságmirigyeik, mert annyira szeretnek az iszapban hemperegni.
"A disznók közeli genetikai rokonságban állnak a különösen vízkedvelő állatokkal, amilyenek a vízilovak és a cetek" - mondja Bracke. "Számomra úgy tűnik, hogy a sekély vízben tartózkodás előnyben részesítése lehetett a fordulópont a cetek evolúciójában, amikor a szárazföldi emlősök életmódja kezdett eltolódni a vízi felé."